Fizetési meghagyás S.O.S.

Köszönöm a választ.Az űgyvéd gyors lezárást,biztos sikert ígért.Igen előbb utánna kellett volna járni a dolgoknak.Mostmár ugy látszik késő,kihasználta helyzetemet.

Az ügyvezető személyes vagyonával felel a károkért, amelyeket azzal okoz, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek elsődlegességével jár el.

Hogy a ti esetetek behúzható-e a szabály alá, azt meg nem mondom. Ha indítanátok egy pert, akkor már egy ítélet lenne, amelyet a hivatkozott norma alapján hoznak.
Most ugyanis - legalábbis előttem - egyetlen ilyen sem ismert.

Tisztelt Fórumozók!
Azután szeretnék érdeklődni, hogy a Kft. ügyvezetője felelős-e magánvagyonával abban az esetben, ha a szerződéskötés idején Ő már tisztába volt azzal, hogy ellene végelszámolási eljárást indítottak és hogy az elvégzett munka árát nem fogja tudni kifizetni? A kft-nek nincs vagyona, tehát reményünk sincs arra, hogy a 1,5milliós számlánkat a felszámolóbiztos ki tudja fizetni. Tehát ezért érdekelne az ügyvezető anyagi felelősége. Köszönöm a segítséget!

Ekkora pertárgyérték mellett az ügygondnok díja 10 ezer forint lesz. Ha papírforma szerint elveszti a pert, akkor ennek megtérítésére is kötelezik az alperest.
Kérdés, milyen "papír" az, ami az alperes tartozását igazolja, azt azonban nem hiszem, hogy ügygondnok írásszakértő kirendelésére tenne indítványt. Ráadásul a szakértő nem is tudna szakvéleményt adni, hiszen nem lenne összehasonlító mintája.

Ismeretlen lakóhelyű kötelezett ellen fmh-t nem lehet indítani, rögtön per lesz.

Tisztelt kbs!
Köszönöm válaszát. Amit írt arról olvastam a végzésben. Mivel úgy gondolom tud egy szokvány fmh eljárással kapcsolatban tájékoztatást adni, kérem mondja el mire számíthatok. Mostanra mintegy 70e Ft-nyi tartozást hozott össze az illető. Tudom ez nem nagy összeg, de nekem igen. Mennyi lesz pl az ügygondnok díja. Értem én, hogy mindenkit megillet a törvényes eljárás, csak azt nem hogy mit mond az adós által írt papírra. Hogy igazszágügyi szakértőt kér, mert nem az általa képviselt írta. Ha nincs is ott hogy bizonyítom a saját igazam, Vagy ez már nonszensz kategória ami eszembe jutott, és végre visszakapom a jóhiszeműen köcsönadott összeget.
Válaszát előre is köszönöm.
lumpa

Az ügyvédi munkadíjat nem az ügyvéd szabja, hanem a felek megállapodnak benne. Szabadon. Jobb, mint a boltban, mert ott nem lehet alkudni, itt viszont igen.
Te beleegyeztél, hogy bármekkora kártérítést ítél is meg a bíróság neked, annak felét az ügyvédnek adod. Tekintettel arra, hogy a bíróság csak a tényleges károdat téríti meg, eleve látszott, hogy a károdnak így csak a fele térül meg.
Valamit javíthatott volna a helyzeten, ha a bíróság által megítélt perköltség nálad marad, de te abból is z ügyvédnek ígérted a munkadíj összegét.

Nem mondom, hogy nem volt magas a kikötött honor, de azt igen, hogy tudnod kellett, mire számíthatsz. Gondolom, kissé elhomomályosította az éleslátásodat az a körülmény, hogy az ügyvéd csak arra az esetre kért munkadíjat, ha nyersz.

KÖszönöm a választ.
Kiben bizzon az ember, ha már az ügyvédben sem bizhat.Mivel soha nam volt még ügyem,ezért nem tudom az árfolyamot,amit nem én,hanem az ügyvéd szab.Nem kerültem volna ilyen helyzetbe,ha a biztosító reális ajánlatot tesz.Nem a biztosítónak kellene ilyenkor állania az összes költséget?Mivel kétség nem fér hozzá,hogy magasabb összeget kell kifizetniük.Az meg rajtuk áll,hogy peren kivűl,vagy perben.
Köszönöm a további hozzászólásokat.

Pisztolyt tartottak a fejedhez, szakacs, amikor aláírtad az ügyvéddel a megállapodást? Ha igen, akkor fenyegetésre hivatkozva kérheted az érvénytelenség megállapítását.

„Állítólag jelenleg nincs bejelentett lakcíme. ”
Erről kell egy okirat a KEKKH-től. A jogi érdek igazolásával kérheted levélben vagy bármelyik okmányirodán.
A számlát majd utólag küldik.

U.i.: nem csak hirdetményi értesítés lesz, hanem ügygondokot is kell kirendelni, az ő díját is te fogod előlegezni.

Tisztelt fórumozók.
Még mindig nem tudom,hogy az én költségeimet ki fogja megtéríteni.Mert volt itt szó ügyvédi munkadíly,birósági költségtérítésről,csak az ügyfél költségeinek megtérítéséről nem esett szó,amibe indokolatlanul belekényszerítette a biztosító,még ha az ügyvéd mohóságából eredően az meglehetősen magas.
Nem akarom elhinni,hogy az ilyen jellegű költségek megtérítésére nincs valamilyen szabály.
Előre is köszönöm a válaszokat.Tisztelettel egy laikus(hozzá nem értő).

T.mindenki,
Klcsönadtam egy kisebb összeget, de mivel amai napig nem tudtam elérni az "úriembert" fizetési meghagyást bocsáttattam ki ellene. Közben ő ismeretlen helyre költözött. Most lakcímet nyomozok, hogy a pénzemhez jussak, de magánemberként mindenhol falba ütkzök. Hirdetményi kézbesítést kezdeményezhetnék, amihez valószínűsíteni kell a Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatal adatközlésével, hogy az adósóm ismeretlen helyen tartózkodik. Hogy lehet ezt elérni. Állítólag jelenleg nincs bejelentett lakcíme. A tartozása miatt nem is kíván bejelentkezni sehova. Kérem, aki tud segítsen hogy kell ezt a továbbiakban kezelni.
Köszönöm mégegyszer.

Engedményezésre gondolsz. Lehetne, de aki engedményezhetne, elhunyt.
A pert fel fogják függeszteni a felperesi jogutód perbe lépéséig.
A te meghatalmazásod megszűnt. Egyébként is csak akkor járhatnál el a perben képviselőként, ha hozzátartozó vagy.

Tisztelt Forumozók!

Üdvözletem!

Fizetési meghagyás tárgyában teljeskörű felhatalmazás alapján kérelmet nyujtottam be. A kötelezett ellentmondással élt és az ügy perré alakult át.

A fizetési heghagyás iránti kérelem benyújtása napján a jogosult elhunyt (20010/01/25). A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a továbbiakban ki a jogosult a követelés megítélésére. Gondolom, hogy a hagyaték javára perelhetem a követelés összegét, de e pillanatban a hagyatéki eljárás még csak előkészületben van. A hagyatéki és a peres eljárás egymástól teljesen független, időbeni befejezésük pedig bizonytalan. Felvetődött bennem a kérdés, hogy lehetséges e a követelés összegét meghitelezni úgy, hogy a per végén a megítélt összeg a hitelezőt illetné meg.

Az ügy egy lejárt haszonbérleti szerződés ered. A volt haszonbérlő a bérleti időszak utolsó évére nem fizette meg a haszonbérlet díját.

Szakavatottak tanácsát köszönettel vesze, esetleg az eljárás rövid leírását.

I_stván.

Nincs mit. Sajnálom, hogy nem tudtam igazán segíteni.

A késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű.
Tehát 2009. július 8-ától december 31-éig a 2009. június 30-án érvényes alapkamattal kell számolni; 2010 január 1-jétől a megfizetés napjáig pedig a 2009. december 31-én érvényes alapkamattal.

Majd kiküldik a jogerőset is - megvárhatod, de akkor értelemszerűen több lesz a kamat.

1 perc :)

Van a bírósági eljárásokban megállapítható ügyvédi díjakról egy IM-rendelet, az alapján 10 millió forintos követelésig valóban 2,5%, de legalább 5.000,- Ft-ot kell megtérítened, ráadásul plusz áfa, de csak ha az ügyvéd nem evás... azt hiszem, az APEH honlapján meg lehet tudni, hogy az-e.
A helyedben az egyébként rád vonatkozó kamatot fizetnék, mert feltételeznem, hogy a 301 (2) elírás, de hogy megmondhassuk, hogy ez mennyi, meg kéne mondanod, hogy mikor keletkezett a tartozás.
Egy fontos kérdés, amit még nem tettünk fel: a fizetési meghagyáson van olyan szöveg (bíróság által aláírva, lepecsételve), hogy jogerős?

Fizesd a Ptk. 301. § (1) szerinti kamatot, az ügyvédi munkadíj pedig valóban 2,5%. (Csatolt megállapodás híján.)

Az a baj, Siegelinde, hogy a jogerős fizetési meghagyásnak (a tied nyilván az, hiszen nem mondtál ellen sem 3, sem 15 napon belül) ugyanaz a hatálya, mint a jogerős bírósági ítéletnek, azaz az abban szereplő összeget bizony az utolsó fillérig végrehajthatják rajtad, akkor is, ha igazából nem vagy nem annyival tartozol. Esetleg perújításnak helye lehet, amely perben bizonyíthatod, hogy pontosan mennyivel tartozol, de ennek nincs halasztó hatálya, tehát majd, ha sikeres a perújításod, visszakövetelheted a jogtalanul kifizetett összeget.

Ez hülyeség. Nem lehet a követelést egyoldalúan váltóvá alakítani, ha egyszer nem az. De ez már mindegy, a 15 napot is lekésted.

A kamatokról írtak sem jobbak. A Ptk. 301. § (2) nem ad meg semmiféle késedelmi kamat mértéket. Csak az (1) és a (3). Az viszont mind a kettő a magánszemélyekre vonatkozik. (Az első bekezdés szerinti kamat sem 9%, és a harmadik szerinti sem napi kamatot ad meg.)

Egyébiránt fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. A kamatok tekintetében is. Dixi.

Köszönöm a hozzászólást,csak akkor azt nem értem,hogy az én költségemet ki fogja megtéríteni(50%),mert nem mindeggy,hogy miből fizetem az 50%-ot,mert ha ez így van, akkor nem nekem ,hanem magának harcolta ki az ügyvéd a kártérítés nagyobb részét.Másrészről meg jogilag ha jól emlékszem van egy ojan kitétel,hogy aki másnak kárt okoz,vagy megkárosít,köteles azt magtéríteni a másik fél részére.Már pedig ez az,mert indokolatlan költségem keletkezett a biztosító hibályából,mivel miattuk nem jött létre a megállapodás.Az árat meg nem én szabtam,hanem az ügyvéd.Ezt beszélje meg vele a biztosító,ha sokallja,hogy sok vagy kevés.Köszönöm a további hozzászólásokat.

Nem 3 napod volt az ellentmondásra, hanem 15.
A jogerős fizetési meghagyás végrehajtható; a teljes benne foglalt tartozást meg kell fizetned. (Nyilván nem lesz elég 300 ezer, ha csak a tőke 408 ezer.)

Szerintem olyan költséget, amely a fizetési meghagyásban nem szerepel, már nem tud ez ügyben érvényesíteni veled szemben a társasház.

Bocsánat: a megítélt ügyvédi munkadíj is az ügyvéde. Még szebb.

A szerződésed egyértelmű: 50%. Az is ott van, hogy a bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj - ami nem lesz több 5%-nál - a tiéd.

Ügyes kis megállapodást kötöttél, de aki kolompot akaszt a nyakába, az zörgesse.