közterületi fotózás

1.
2005. évi CXXXIII. törvény
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
30. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.
(2) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.
(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.
(4) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.
31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.
(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

1. nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
2. nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése,
3. a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása

érdekében kerül sor.
(4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja

1. a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,
2. jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,
3. befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet,
4. értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését,
5. elszámolóházi tevékenységet,
6. biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,
7. postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést

folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.
(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.
(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

1. rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul,
2. alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.
(3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja)

1. rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,
2. alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.
(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.
(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

33. § (1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kidolgozott szakmai követelményeknek megfelelő, a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet.
(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

2. Hogy honnan történik a fotózás, az tökmindegy.

Kedves Jogászok!
Még egy kérdezés a témához (köszönve az előző válaszokat):

• mi a helyzet akkor, ha - saját magam számára - fejem fölé tartom a ~kamerafunkcióra állított fényképezőgépet, és az rögzíti, hogy valaki - aki előzőekban ~kifejezte nemtetszését a felvétel miatt - nekemtámad, és tettlegességig jut a dolog az illető részéről, és ezt szépen láthatóan rögzíti a kamerafunkció? (Az illetőt egy ütés bevitele után saját társa fogta vissza.)

Ilyen esetben - akár egy feljelentéls esetén - vizsgálat tárgyává tétetik, vagy tétethetik, hogy ~arányos volt e a tetlegességhez folyamadó 'lépése', hgy ... még ha én (netalán) jogot is sértettem volna, az neki ad-e alapot tettleges fellépésre velem szemben?

(Attól a helyzettől, hogy pl. a 'stika'fotóst, vagy kameráját megütik, az én kérdezett helyzetemet annyiban látom másnak, hogy - álláspontom szerint - az érintettek részéről addigra (a felvételkészítés előtt) engem már ért jogsérelem, amit (szerintem jogosan) csak megpróbáltam dokumentálni, dokumentálhatóvá tenni, s e közben ért a 'támadás' - tehát akkor, amikor szerintem jogos érdekemet védve jártam el, kezemben a kamerával.)

(Egyébként - nyilván - áltaklánosabb szintem is föltehető a kérdés, hgy ha (extrém példa) a nudistrandon a turbékló szerelmespárt fotózom, vagy veszem fel, és a csákó ~vízbedobja a kamerám, vagy szájonvág, ... na hgy az minek minősül.)

• másik kérdéskör, hgy ... az alábbi válaszokbó azt olvasom ki, hgy ... pl. áruházakban azzal, vagy az által, hogy periódikusan megsemmisítik normál üzletmenetben a felvételeket (pl. 24 óránként), az jelentékenyen segíti a felvételkészítésük jog általi megítélésének tolerált voltát. (Talán van rá jogszab is, de ha van, valszeg abban is egy rögzített ~garanciális erejű elem a felvételek - bűncselekmény hiánya esetén való - szisztematikus megsemmisítése periódikusan.)

Így - erre az érvrendszerre építve - a másik kérdésem az, hogy ... ha én is megsemmisítem azokat a felvételeimet, melyeket nem tartok visszás helyzetet tisztázni képes erejűnek (s esetleg olyat fel sem veszek), ... nos, e körülmény segít e javamra billenteni felvételeim jogszerűsége, méltányolható volta esetleges bírósági, ügyészségi megítélését?

Kérem válaszoljatok!

Köszönöm szépen Obudafan!
Máris nyomtatom és élvezettel olvasgatom.
BKF

BataG!
Nem is annyira extrém ám a példa nmit írtál, ugyanis mi jártunk nyáron nudistrandra elég sokat és bizony fényképezgettek ott rendesen.
Rendkívül érdekes kérdést teszel ezzel fel most, legalábbis számomra az. Ahogy vissza emlékszem, egyetlen egy valakit idegesített csak, hogy fotózgatnak, de aztán az is megnyugodott annyival, hogy ha visszaélésekbe ütközne bármikor is, akkor felírta a fotózónak a rendszámát. Ennyi történt.

Amit mondasz, hogy vízbe dobják meg elveszik tőle, hát nem tudom, én nem vagyok jogász, de szerintem ez elmegy testi sértésnek mindenképpen, meg talán még rablásnak is. Legalábbis én így látom. Na erről Fotoriporter biztos tudna mit mondani, de gondolj bele, ne adj isten egy 2,5 milkás gépet dobnak a vízbe ... szerinted az illető ezt hagyni fogja annyiban? Én biztos nem hagynám. Ha pedig a másik oldal igazát nézem, akkor azt mondom, hogy felőlem fotózgasson, érdekli a frászt, ez legyen a legnagyobb öröme, csak azért a netre ne tegye fel :-)

De hallomásból tudom, hogy ez a nudihelyeken való fotózás minmdenhol nagy vihart kavar, annak ellenére, hogy érdekes, az meg senkit se zavar, hogy a német apuka ott videozza a családot kisgyerekekkel és nyilván mindenkivel a háttérben. Na most akkor itt kapásból nem valósul meg a tiltott pornográf felvétel bűncselekménye? Érdekes a dolog nagyon ....
BKF

Bárcsak ilyen választ láthatnánk minden kérdésnél, ami felvetődik, mint amilyet Obudafan beírt. Lehet, hogy az illető nem jogász, na de olvasni tud és netán még értelmezni is, úgyhogy igenis van értelme. Csak mert sokan jöttek azzal, hogy az ilyen jogszabályi hivatkozásoknak semmi értelme. Már hogyne lenne.

Szerintem ennél frappánsabb és ennél jogibb választ nem is lehetett volna adni a kérdésre, úgyhogy lehetne példát venni Obudafanról ....
Kriszt