Tisztelt Mindenki!
Szakdolgozatomhoz szeretnék egy kis segítséget kérni. Témám a fizetési meghagyásos eljárás, és nagyon hálás lennék minden (elsősorban ügyvédektől és közjegyzőktől származó) hozzászólásért, véleményért azzal kapcsolatban, hogy az új szabályozást illetően mit tartanak a legnagyobb hiányosságnak, vagy éppen a legnagyobb pozitívumnak.
Előre is köszönöm!
Legnagyobb hiányosságnak a fizetés módját tartom. A letéti számlás, dombornyomott kártyás megoldás költséges, emellett a (tovább)számlázása az ügyfél felé is bajosabb. A cégeljárásban ehhez képest kapok egy azonosító számot, ezt közlöm az ügyféllel, az ügyfél befizeti a cég számlájáról, vagy a sajátjáról, vagy bárhonnan, én pedig megkapom a MÁK-tól a visszaigazolást. Értem, hogy ez meg a MOKK-nak lenne nagyobb munka, de a mostani megoldás biztosan nem jó szerintem.
Probléma az is, hogy amennyire látom, a benyújtott ellentmondásról visszaigazolást nem kap az ember a rendszerben.
Maga az elektronikus eljárás viszont teljesen indokolt, mind papír- és festéktakarékossági okokból, mind a megtakarított idő okán. És indokolt volt az eljárást áttenni a közjegyzőkhöz, mert érdemi jogi mérlegelő tevékenység nagyon ritkán szükséges az eljárásban. Ha meg szükséges, akkor úgyis ott a fellebbezési lehetőség a megyei bírósághoz.
Problémát okozhat az egyszerűsített űrlap. Nálunk közjegyző csak a kitöltött űrlapot vette át, a követelést bizonyító pár oldal iratot nem volt hajlandó. Kötelezett nem akarta megérteni a követelés alapját, ellentmondott. A fmh perré alakult. Peres beadványra persze perilletéket kell fizetnie! ami újabb teher a fmh-t benyújtónak.
És egy kérdés a tisztelt fórumozókhoz, akinek volt már ilyen esete: mi legyen az ellentmondásnak ellentmondó beadvány tárgy megnevezése? Beadvány? Kereset? Ellentmondásra ellentmondás? Kérelem? Vagy mi?
Berényi Miki:
„Perré alakulás esetén pedig a díjat befizetőt megilleti az illetékmentesség…”
Vagyis beadványon nem kell újabb illetéket leróni?! Miért ne kellene, mióta közjegyzői megoldás van, azóta megszűnt volna? van erre paragrafus?
Mert, az ellentmondást kiközvetítő végzésben azt írja közjegyző, hogy bírósági perbeadványon rója le az illetéket... Szóval?!
„mi legyen az ellentmondásnak ellentmondó beadvány tárgy megnevezése?”
ROFL
kismukk
Az ellentmondásra perré alakul a dolog, a többit majd elmondhatod a bíróságon.
Kismukk, azokra gondoltam, akik személyes illetékmentességre jogosultak (az eljárási díjat nekik is meg kell fizetni FMHnál)
ragyasdezso
„a többit majd elmondhatod a bíróságon.”
Az elmondás előtt van a megírás! Közjegyző végzése felszólít, hogy 15 napon belül nyilatkozzon jogosult követelése mibenlétéről, indokairól, bizonyítékairól stb., nevezze meg tanúit. Na, ennek az írásnak mi legyen a tárgy megnevezése? ezt kérdeztem
Berényi Miki
„azokra gondoltam, akik személyes illetékmentességre jogosultak (az eljárási díjat nekik is meg kell fizetni FMHnál)”
Akkor tehát korábbi beírásodat úgy kell érteni, hogy jogosult az illetékmentességre, ámde nem azért,mert már a közjegyzői díjat megfizette, vagyis ez utóbbinak semmi köze a díj megfizetéséhez (akkor meg minek van itt?), hanem ha egyáltalán jogosult lenne az illetékmentességre...
Ilyen nincs. A közjegyző legfeljebb arra hív fel, nyilatkozz, hogy a kötelezett tényleg kifizette-e a tartozást a fizetési meghagyás kézhez vétele előtt, ahogy mondja. Erre pedig mindenféle tárgy megjelölés nélkül írd azt: "Tisztelt Közjegyző! A kötelezett hazudik. Maradok tisztelettel: Jogosult."
Amiben a tényállást, bizonyítékokat kell előadni, azt keresetlevélnek hívják, és a bíróságnak kell benyújtani. De tényleg 15 napon belül.
Kismukk, igen, úgy értettem. Azért van itt, mert az illetékmentes szervezet kitörölheti a hátsóját az illetékmentességével az olcsónak, költséghatékonynak nevezett eljárásban.
Probléma, amivel még találkoztam: a "főkövetelés" résznél a jogviszony létrejöttét és a követelés lejártát kell megadni. Ez pl adásvételnél nem is probléma, de bérleti szerződés és bérleti díj elmaradás esetén mit számít a jogviszony létrejötte? Itt hasznosabb lenne, ha a legrégebbi és a legújabb elmaradt részlet esedékességét lehetne megadni (régi FMHnál így is ment a kamatszámítás miatt....)
Így viszont jobb híján esedékességnek vagy megadod a középidőt a legrégebbi és legújabb elmaradt részlet közt - és kimagyarázod az egyéb megjegyzések rovatban - vagy minden hónaphoz rendelsz egy saját követelésrészt :)
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!!
Az illetékmentességet illetően a MOKK-nak nyilván kell a pénz, őket nem az állam pénzeli mint a bíróságokat.
Höhö.
Tisztelt Jogi Fórum !
Tisztelt Hölgyem / Uram !
Egy fantomcég "tevékenysége" kapcsán csalás áldozata lettem. A cégnek két tulajdonosa volt. Rendőrségi feljelentésem nyomán büntetőper indult. A nyomozati szakaszban mindkét tulajdonos mindent beismert. Az egyik akinek már korábban volt felfüggesztett börtönbüntetése, most letöltendő börtönt kapott. A másikat viszont érthetetlen módon felmentették, hogy "ártatlan".
A baj az, hogy kizárólag ennek a másiknak van vagyona. A magatartása a bűncselekmény elkövetésében egyértelmű : a fantomcég a lakásán bejelentve működött, árajánlatot adott, szerződést kötött velem s végül tanúk előtt átvette a szerződés alapján az előleget 600 ezer Ft.-ot, melyről a saját aláírásával pénztár bevételi bizonylatot állított ki. Többé nem láttam őket - a pénzemet sem.
Kérdésem, hogy mivel a büntetőper fantasztikus módon őt ártatlannak nyilvánította, én ezek után indíthatok-e eséllyel vele szemben polgári peres eljárást a nekem a sikkasztással okozott kár megtérítésére ? Ezt meg kell-e előzze egy fizetési meghagyás elindítása felé ?
Eddig semmilyen levelet nem vett át - ezt sem fogja. Akkor mi tévő legyek ? Kényszeríthető a fizetési meghagyás valamiféleképpen történő átvételére ?
Válaszukat remélve, üdvözlettel.
Hümér
Az neked a lehető legjobb eshetőség lenne, ha nem venné át a fizetési meghagyást.
mert akkor jogerős lesz és kérheted a végrehajtást az általad kért összegre.
Tisztelt Jogi Fórum!
Egy szolgáltató cég fizetési meghagyás kibocsátási kérelmet indított ellenem, 2010. május 25-i keltezéssel. 1 db számlának a részösszegét, ill. egy másik számlának a teljes összegét követelte. A lejárt számlák 2010. februári és áprilisi határidősek voltak. A februári szla-t 2 részletben egyenlítettem ki, mindkét részlet beérkezett a szolgáltatóhoz a fizetési meghagyás kibocsátása előtt!!!! - mégis feltüntették a követelések között.(???) Az áprilisi határidős számlát (ennek a szla-nak elmaradása 1 hónapos volt és már belevették az FMH-ba. Ráadásul a jogos követelésük alig 28.000 Ft volt, amit a fizetési meghagyás kézhezvételéig szintén két részletben, de rendeztem. Ellentmondással éltem a bíróság felé. Mivel a jogosult nem nyilatkozott az ellentmondásomra, a bíróság megszüntette az FMH-t és indoklásban azt írta, hogy ellentmondásomban akként nyilatkoztam, hogy a teljes tartozást az FMH kibocsátása előtt a jogosultnak megfizettem. (Holott én nem ezt írtam, de mostmár mindegy) A bíróság ezt a végzést jogerőre is emelte, ugyanis erre sem reagált a jogosult, tehát elfogadta azt a tényt, hogy én az FMH kibocsátása előtt megfizettem a teljes tartozást.
Természetesen a szolgáltató "rámverte" az illetéket (3.000 Ft), ill. az ügyvédi munkadíjat (5.000,- ft)
..és végezetül, ez a szolgáltató, az átutalással teljesített havi számlának az összegét lekönyveli a költségre ill. a kamatra, úgy, hogy nem állít ki számlát róla. A telefonomra küldtek egy "ügyfél - részletes könyveltség" kimutatást, ami számomra áttekinthetetlen..., de úgy látom, hogy még több évre visszamenőleges kamatok is terhelésre kerültek 2011. januárjában.(!!!)Hozzáteszem, előfordult, hogy a havi számlát meg sem kaptam, ezért nem történt meg az időbeni kifizetés. Gondolom, hogy hiába volt a reklamáció, a kés.kam.-ot így is felszámolták.
Kérdéseim:
Köszönöm a válaszokat!
Üdv., és szép napokat Mindenkinek!