szerződés felmondása

A ptk a diszpozitívás elvén alapul, tehát ha a törvény nem mondja kifejezetten, hogy valamely rendelkezésének a megsértése tv-be ütközö, azaz semmis, akkor a felek szabadon megállapíthatják a tartalmat.
Mi a helyzet abban aza esetben, ha egy határozatlan időre kötött szerződést (pl:bérlet)a felek olyan módon kötnek meg, hogy a bérbeadó rendes felmondásra irányuló jogát kifejezetten kizárják. Tekintettel arra, hogy a Ptk nem mondja, hogy a felmondási jog kizárására vonatkozó rendelkezése semmi, ezek szerint valakit egy ilyen szerződéssel örökösen benn lehet tartani egy ilyen jogviszonyban?

"ezek szerint valakit egy ilyen szerződéssel örökösen benn lehet tartani egy ilyen jogviszonyban?"

rendkívülivel élhet.

Meg a körülmények lényeges megváltozására (rebus sic santibus) is lehet hivatkozni.
Egyébként nekem eléggé életszerűtlennek tűnik a dolog. Egy ilyen szerződéses feltétel egyik félnek sem lehet az érdeke.

„. Tekintettel arra, hogy a Ptk nem mondja, hogy a felmondási jog kizárására vonatkozó rendelkezése semmi, ezek szerint valakit egy ilyen szerződéssel örökösen benn lehet tartani egy ilyen jogviszonyban?”

A bérlet esetében éppen rendelkezik a Ptk.a határozatlan idejű szerződés felmondásáról, és nem véletlenül. 431.§ (1)

Segítsetek légyszives!!!
Adásvételi szerződéssel kapcsolatban szeretnék s.o.s. kérdezni!
Január 28-án eladtam egy gépkocsit(20 éves), ami tartalmazza az alábbi szöveget "Az eladó a vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról,(esetleges) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette."
Nah most kaptam egy levelet a vevőtől március 17-én, hogy szétment a kocsin a váltó, és szeretne az adásvételitől elállni, és kéri vissza a pénzt a Ptk.306.§(1)bek.b) alapján!
Ilyenkor mit tehetek????? Bíróságra akarja adni az egészet, én nem állok el a szerződéstől, én a gépkocsi állapotáról tájékoztattam, ő átnézte és kipróbálta. (Hozzá kell tegyem, hogy az eladás előtt még újítottam a kocsin.)
Válaszotokat előre köszönöm!

„A bérlet esetében éppen rendelkezik a Ptk.a határozatlan idejű szerződés felmondásáról, és nem véletlenül. 431.§ (1)”

Na ja. Csak az sem kogens.

A hivatkozott hibás teljesítésre hivatkozva, akkor állhat el a szerződéstől, ha az autó, illetve a váltó már a szerződés megkötésekor is hibás volt. Ha bíróságra kerül az ügy, ez a kérdés lesz az, amit a bíróság vizsgálni fog. Gondolom ezt szakértő bevonásával teszi majd.
A hivatkozott mondattal véleményem szerint a hibás teljesítés miatti felelősségedet egyébként nem zárhattad ki. A szerződésszegésért ( hibás teljesítés annak minősül) a felelősséget kizárni vagy korlátozni csak a hibára történt kifejezett felhívással, illetve ennek kompenzálására szolgáló megfelelő árleszállítással tudtad volna.
Még ha ki is próbálta az autót a vevő, az eladó csak azokért a hibákért nem szavatol, amiket a vevő felismerhetett.

Hangsúlyozom, csak akkor áll meg a vevő elállási szándéka (melynek a következménye a szerződés előtti helyzet helyre állítása), amennyiben bizonyosságot nyer, hogy a hiba a szerződés megkötésének időpontjában is fennállott!

Nem állhatott fenn a váltóhiba, ha egyszer az autó lábon távozott. Az meg, hogy rövid időn belül meghibásodott... Húszéves autónál ez nem akkora csoda.

„„A bérlet esetében éppen rendelkezik a Ptk.a határozatlan idejű szerződés felmondásáról, és nem véletlenül. 431.§ (1)”

Na ja. Csak az sem kogens.”

Már, hogy nem kötelező, csak fel lehet mondani 15 napra a bérleti szerződést? Erre gondoltál, Kedves Kollégám? :)
Mert, ha benne van a törvényben, hogy 15 napra a bérletet fel lehet mondani, akkor a felmondást kizáró szerződéses kikötés jogszabályba ütközik, ezért semmis. Egyébként, ha a törvényhozó úgy kívánta volna, hogy a határozatlan idejű szerződés felmondhatóságáról a felek szabadon rendelkezzenek, akkor teljesen felesleges lett volna a 431.§(1) bekezdését a törvénybe iktatni, mert a felmondásról általánosságban már rendelkezett a Ptk.321.§(1) bekezdésben.

Hiába van benne a törvényben, hogy 15 napos felmondási idővel lehet felmondani a bérletet, a felek megállapodhatnak ettől eltérően. Például úgy is, hogy 1 nap a felmondási idő, úgy is, hogy 60 nap, meg úgy is, hogy egyáltalán nem lehet rendes felmondással élni.

A 321. § egyáltalán nem azt rögzíti, hogy a szerződések főszabály szerint felmondhatóak, hanem a felmondás módját és jogkövetkezményét szabályozza - ha egyáltalán lehetséges a felmondás. Merthogy főszabályként éppen nem lehetséges, törvény vagy maga a szerződés adhat rá jogot.
A bérleti szerződésre nézve épp a 431. § teszi lehetővé a felmondást, és egyúttal a felmondási idő hosszát is megadja - dispozitiv jelleggel.

Ez egy nagy tévedés, amit itt kifejtettél.

Tulajdonképpen az én véleményem is ez - csak éppen az általad kifejtettekről.

„A 321. § egyáltalán nem azt rögzíti, hogy a szerződések főszabály szerint felmondhatóak, hanem a felmondás módját és jogkövetkezményét szabályozza – ha egyáltalán lehetséges a felmondás. Merthogy főszabályként éppen nem lehetséges, törvény vagy maga a szerződés adhat rá jogot.”

Béla, ne viccelj már! A határozatlan idejű szerződések estén a felmondásos megszüntetés a főszabály. Ennek a kizárása irracionális, az érvelésed szintúgy.

Főszabály az, ami általános, amiről nem kell külön rendelkezni, a kivétel az, ami speciális, amiről külön rendelkezni kell. Azt, hogy egy bizonyos nevesített szerződés felmondható, minden esetben külön rögzíti a Ptk. vagy a speciális törvény - mert az általános kötelmi jogi szabályokhoz képest ez a kivétel.
Hogy aztán a kivételt képező kör esetleg nagyrészt egybe esik a "határozatlan időre szóló" szerződésekkel, az egy másik kérdés, és nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a felmondási jogot megalapozó norma kogens lesz vagy dispositiv. Van ilyen is meg olyan is. A bérleti szerződésre vonatkozó éppenséggel dispositiv.

A magánjogi szabályok általában dispositivak. Ha a jogalkotó kogensen akar magánjogi kérdésben rendelkezni, azt azzal a technikával teszi, hogy odaírja: "ettől a szabálytól érvényesen eltérni nem lehet". Látsz ilyet a bérleti szerződés felmondásánál?

Más felől közelítve: ugye azt nem állítod, hogy a felek nem állapodhatnak meg a 15 napnál hosszabb vagy rövidebb felmondási időben. Ha viszont ebben tekintetben nem kogens a szabály, akkor mitől lenne az, amikor magáról a felmondás lehetőségéről van szó?

Abban egyetértünk, hogy a kizárás teljességgel ésszerűtlen. Ezt a legelején meg is jegyeztem. De attól, hogy ésszerűtlen, még nem lehetetlen és nem is tilos. (Alanyi jog hülyének lenni - hogy a nagy cinikus filozófot idézzem.)

431. § (1) A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.

Eltérést engedő szabályozásba teljesen felesleges lenne feltételes módot használni, mivel a szerződési szabadságba mindaz beletartozik, ami jogszabállyal nem ellentétes. Nem lenne tehát semmi értelme a bérlet felmondásának lehetőségét, mint jogosultságot törvénybe foglalni, ha a törvényhozó a felek szerződési szabadságát semmilyen módon nem kívánná korlátozni.
Örökbérlet nincsen, senkit nem lehet az idők végezetéig kötelemben tartani. Ez indokolja a 431.§ (1) szükségességét.

„De attól, hogy ésszerűtlen, még nem lehetetlen és nem is tilos. ”(

El tudsz képzelni olyan bíróságot, amely ítéletben kimondja, hogy a felek szerződési akarata alapján egy szerződés örök időkig felmondhatatlan? Ugyan.

Vagy másképpen fogalmazva: miért nincsen tele a Ptk. olyan szakaszokkal, amelyek diszpozitív módon felsorolják, hogy a felek mi mindent megtehetnének, ha akarnának? Azért nem, mert mindazt szabad, amit nem tilos, tehát felesleges lenne.

A Ptk. kötelmi jogi részének alapelve, hogy a benne foglalt szabályok csak akkor alkalmazandóak, ha a felek nem állapodtak meg másként. Amely szabály kivételesen nem tűr eltérést, azt a jogalkotó expressis verbis jelzi.

Ha tetszik, a törvény egy egész sor olyan jogosultságot, kötelezettséget foglal magában, amelyek csak akkor illetik meg illetve terhelik a feleket, ha másként nem állapodtak meg.

(Az, hogy egy szerződést nem lehet rendes felmondással megszüntetni egyáltalán nem jelenti, hogy a megszűnés más módjai is kizártak lennének.)

Ha a 431.§(1) diszpozitív, akkor (2) és (3) bekezdések is azok, tehát a te logikád szerint akkor az örökösök sem mondhatnák fel a szerződést, tehát ez lenne a végtelen történet. :)

Sziasztok!
Segítségeteket kérném az alábbi ügyben:
Egy MLM cég partnereként partneri jogviszonyomat szeretném megszüntetni. A Szervezeti Működési Szabályzat szerint:

"A partner jogosult partneri jogviszonyának megszüntetését írásban kezdeményezni.
...
A partneri jogviszony azzal a nappal szűnik meg, amikor az X.Y. cég a partneri jogviszony megszüntetéséhez hozzájárul."

Létezhet ilyen kikötés? És ha ő két év múlva méltóztatik hozzájárulni?? Teljesítésre nem vagyok kötelezett, sőt, nekem tartoznak jutalékkal. Tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak ráadásul megtévesztik a fogyasztókat. Ilyen céget nem kívánok képviselni, mégis hozzá vagyok kötve határozatlan időre? Ez döbbenet!

Akár vállalkozási, akár munkaszerződés alapján folytatod a tevékenységedet, a felmondás jogának kizárása jogellenes. Mint ilyen, érvénytelen szerződéses feltétel.

guba: szerintem merész kijelenteni a szerződés teljes ismerete nélkül, hogy az a szerződéses feltétel érvénytelen.
boncsa: ha akkor kérdezel, mielőtt aláírod, hasznosabb segítséget tudnánk adni, de igen, alapvetően létezhet ilyen.

Mely esetben érvényes?

Például vállalkozási szerződésnél nincs jogszabályon alapuló felmondási joga a vállalkozónak, így ha a szerződésben nem térnek erre ki, akkor szerződésen alapuló sincs.
Munkaszerződésben nyilván jogellenes kizárni, az más tészta.

Nem tudjuk pontosan mivel foglalkozik a vállalkozás, de szerintem boncsa a szolgáltatás megrendelője ebben a viszonylatban.