beszámítás?!

Üdvözlet mindenkinek!

Egy zártkörűen működő RT részvényese vagyok. (Korábban ott is dolgoztam, de már 2,5 éve \\\"csak\\\" részvényes vagyok.) Most esedékes a 2003-as osztalék kifizetése. Múlt héten kaptam egy levelet, a tartalma agyrém: állítólag 6,5 éve egy űgylet során kárt okoztam a cégnek, ezért most bejelentik, hogy követelnek tőlem X Ft-ot. Ezt beszámítják az osztalékomba és kérik, hogy a fenn maradó összeget utaljam át.
Természetesen megírtam, hogy kifogásom van a beszámítás ellen és nem ismerem el a követeléseket. Ma fel akartam venni az osztalékot. Nem fizettek. Sőt az osztalékszelvények átvételét is megtagadták.

ad 1) a követelésük teljesen megalapozatlan ; ad 2) beszámításra nem alkalmas hiszen nem egynemű és lejárt a követelés; ad 3) a vélt kártérítési igényüket bíróság előtt kéne érvényesíteniük; ad 4) elévülés.
Kérdésem: amellett, hogy elképesztő a bejelntés mi lehet a teendő, hogy minél előbb megkapjam az osztalékot? El lehet-e kerülni a pereskedést az osztalék kifizetése ügyében? Mit tegyek?
Előre is köszönöm a segítő válaszokat.

Ennyire azért nem rózsás a helyzeted.
Ugyanis:

1.) Aki a bíróság előtt állít valamit, annak kell bizonyítania is az állítása valóság tartalmát. Jelenleg az Rt abban a kényelmes helyzetben van, hogy beszámítással rendezte veled szemben a követelését, így Neked kell pert indítanod ellene, ha hozzá akarsz jutni a pénzedhez. Felperesként azonban neked kell igazolnod azt, hogy az Rt kártérítési követelése megalapozatlan.
2.) Akkor egyneműek a követelések , ha mindkettő pl. pénzbeli. Jelenleg alighanem erről van itt szó. Az meg, hogy mindkét követelés lejárt, szintén adott, hiszen a kártérítés a jogellenes károkozás pillanatában már esedékessé válik, (és attól kezdve kamatozik,) az osztalék kifizetése pedig már szintén esedékessé vált.
3.) A felek jogvita esetén fordulnak a bírósághoz, méghozzá mindig az, akinek a háza ég. ( Aki tehát úgy érzi, hogy őt igazságtalanság érte. ) Jelenleg az Rt. a pénzénél van, ( leszámítva persze azt, amennyivel szerinte többel tartozol neki kártérítés címén annál, mint amennyi a neked járó osztalék összege ) így sajnos Neked kell a bírósághoz fordulnod. Olyan szabály nincs, hogy kártérítást csak bíróság előtt lehetne beszámítással érvényesíteni.
4.) Egyedül az elévülés kérdésében lehet igazad, hiszen a Ptk szerint az általános elévülési idő 5 év. Ha tehát korábban nem szólítottak fel a kártérítés megfizetésére, és semmiféle más esemény sem szakította meg az elévülést, ( figyelem! megszakadás után az elévülés újra indul! ) akkor erre sikerrel hivatkozhatsz. Persze más kérdés, hogy honnan számítod az elévülési idő kezdetét, az állítólagos károkozás napjától-e, vagy a károsult tudomására jutásának a napjától, és a károsult nem volt-e olyan helyzetben, hogy kártérítési követelését esetleg menthető okból nem érvényesíthette időben?

Amikor a kárt okoztad, még munkaviszonyban voltál, tehát az elévülési időre a Munka tv szabályai vonatkoznak szerintem, tehát 3 év. A felelősséged mértéke pedig szerintem korlátozott, ugyancsak at Mt. szerint:
167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
Vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles vagy megtéríteni ha visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban következett be hiány, amelyeket állandóan őrizetedben tartasz, kizárólagosan használsz vagy kezelsz.