sikkasztás? csalás?


Nóczika # 2017.04.20. 18:36

Hát jó kösz mindenkinek...

Igen úgy érzem tisztességes vagyok! Soha senkitől 20 ft-ot nem vettem el! Ö megtette 3 milióval ezek a tények de lehet ha nem a törvényes utat keresném arra h visszakapjam ami az enyém akkor tisztességes lennék? Kérdem én aki úgylátszik tisztességtelen vagyok forditott helyzetben ki hogy viselkedne? Mosolyogva megvonná a vállát és tovább sétálna? Nem hinném...
A vitát befejeztem. Aki tanácsot adott annak kőszönőm!
aki meg engem minősít annak is...
Viszlát!

alfateam # 2017.04.20. 18:37

Bea1, te nagyon praktikus vagy ha pénzről van szó, ha nem vetted volna észre itt anya-lánya sőt anya és gyermekei viszonyról van szó

Vadsuhanc # 2017.04.20. 19:00

Nóczika !

Mint írtam emberileg megértelek. Sajnos az, hogy én megértelek az nem sokat jelent. Az általad leírtak alapján az ügy erősen ügyvéd kényszeres dolog.

Megalapozott véleményhez nagyon sok részletet kellene ismerni és lehet ezeknek a részleteknek Te nem tulajdonítasz jelentőséget. És lehet ezen múlik.

Mint írtam a bíró és a lányod ügyvédje még ettől keményebb kérdéseket fog feltenni.

Sok sikert kívánok Neked.

szmaz # 2017.07.15. 16:51

A következő esettel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni:

A szüleim, házuk felújíttatásához egy asztalos segítségét is kérték (, akit édesapám egy kollegája ajánlott). Az asztalost több feladattal bízták meg szóban, papírok nélkül: 2 db ajtó elkészítése és beszerelése és kiválasztott konyhaszekrények elkészítése. Az asztalos 540000 forintot vett átt a szüleimtől anyagár és a munkadíj egy részeként, amelyért végül csak 2 ajtófélfát rakott be (ez se volt egyszerű, mert először olyan silány minőségű ajtófélfákkal jelent meg, hogy a szüleim visszaküldték, hogy csináljon rendeset). Ezután azt mondta, hogy az ajtók már készen vannak és le is vannak festve, csak a festőnek kell 75000 Ft, mire édesanyám mondta, hogy jól van, menjünk el, a festőhöz, ő majd kifizeti, aztán az asztalost mindenfélét hazudozott, hogy felhívja a festőt, hogy mehetnek-e, de nem éri el telefonon stb. és ezután az asztalost sem értük el, eltűnt a faluból, de a családja továbbra is ugyanabban a faluban él. Megtudtuk, hogy ezzel egyidőben egy másik családot is átvert, akik az asztalos szerint "nem fizették ki őt", bár a család szerint az elvégzett munkához képest így is túl sokat fizettek. Az a kérdésem, hogy így, hogy nincs írásos nyoma a pénz átvételének, se megbízási szerződés nincs, tudnak-e a szüleim bármit is tenni, van-e értelme feljelentésnek?

Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.07.15. 19:51

Gondolod, hogy jogszabály írja elő, hogy csak az tehet feljelentést, aki írásos szerződést mutat?

nonolet # 2017.07.16. 12:15

Vállalkozási szerződésről van szó.

Amiben az asztalos dolga, hogy

  • megfelelő minőségben

és

  • határidőre szállítson

A megrendelő dolga, hogy

  • a megfelelő minőségű teljesítést
  • átvegye

és

  • kifizesse

Mivel nem történt meg a szerződés szerinti teljesítés!

Első körben

  • ezt a tényt kell közölni az asztalossal

és

  • új (ésszerű, mondjuk 30 napos) határidő

kitűzésével fel kell szólítani a teljesítésre

  • plusz jelezni, hogy az újabb késés

már a szerződés felmondását is jelenti!

Mindez tértivevényes levélben.

Aztán kivárni, hogy mi történik...

HA érkezik a cucc és megfelelő minőségű (a szerződés szerinti) akkor átveszed és elszámoltok.

HA nem akkor indul a pénzbehajtás.

1.
Közlöd, hogy
a szerződés megszűnt kéred az elszámolást
és
és a maradék pénzed, mondjuk 15 napon beül.

Plusz azt is, hogy ha nem működik együtt,
akkor behajtási eljárást indítasz ellene,
ami sokba lesz neki...

2.
Ha elszámol és fizet oké!

HA nem akkor fizetési meghagyás a közjegyzőnél...
... aztán a többi lépés, amíg nem jutsz a pénzedhez.

A lépések tehát sorban.

  • felhívás teljesítésre
  • szerződés felmondás, elszámolási+fizetési felszólítás
  • fizetési meghagyás

Itt lehetséges, hogy

  • fizet
  • elismeri, de nem fizet >> végrehajtás
  • nem ismeri el >> per, ítélet

Itt lehetséges, hogy

  • fizet
  • nem fizet >> végrehajtás

-

Plusz a tanulságot levonni!!!

Írásos szerződés és elismervény nélkül nélkül nem adunk át pénzt senkinek, ha nem akarunk gondot a végén.

nonolet # 2017.07.16. 12:20

Szerintem,

A csalás kiesik, mert szándékában állt a teljesítés

A sikkasztás is, mert
még él a vállalkozási szerződés köztetek,
csak éppen késében van a teljesítéssel.

Mivel, nem tudsz határidőt bizonyítani!!!
Az írásbeliség hiánya miatt...

Ő meg mondhatja, hogy
dehát a határidő az még csak ezután fog lejárni
és
akkorra készen is lesz, mert szándékában áll teljesíteni.

Szóval, nem a bűnügyi irányban keresgélnék megoldást.

soma66 # 2017.07.31. 09:04

Szép napot!
Ingó dolog adásvételére szóban létrejött szerződés meghiúsult az eladó szerződésszegése miatt, mert a dolog (munkagép) átadásával késedelembe esett, majd az eredeti szerződésben szereplő dolog helyett mást (jármű) akart eladni, de a vevőnek ahhoz semmi érdeke nem fűződik. Az előlegre átvett pénzt nem hajlandó visszaadni, holott tanú előtt többször elismerte a az előleg átvételét. Fmh ellentmondás miatt perré alakult. Büntetőeljárást (pl. sikkasztásért ) célszerű-e indítani ellene? Szerintetek?

nonolet # 2017.07.31. 09:20

Ez csak sima polgári "elszámolási" ügy.

Mivel az előleget nem lehet elsikkasztani (szerintem).

Mert az előleg a vételár része,
azaz nem kezelési célból "rábízott pénz".

Kovács_Béla_Sándor # 2017.07.31. 09:58

De csalás lehet.

nonolet # 2017.07.31. 10:54

Ahhoz meg azt kéne bizonyítani,
hogy
már eleve nem is akart teljesíteni... nemdebár?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.07.31. 16:12

Bármilyen bűncselekményt bizonyítani kell, ezzel nem mondtál semmit.

Dr.Attika # 2017.08.01. 09:28

Még pedig kétséget kizáróan. Magyarul: más nem követhette el a bűncselekményt. Ebben van hiány a magyar büntető igazságszolgáltatásban.

Gyula76 # 2018.07.28. 18:37

Látom majd' egy éve megállt ez a téma. Én saját esetemet írom le, hátha segít valakinek.
Építkezés során megbíztunk egy asztalost 2 munka elvégzésével.Ajánlották az embert, ezért fel sem merült, hogy gond lehet vele. Mindkét munkáról írtunk szerződést és az első munkához kapcsolódó anyagelőleg átvételéről is. Abban a hitben voltunk, hogy mire az építkezés ahhoz a szakaszhoz ér, hogy az általa készített dolgokat be lehet épeteni, addigra el is készül vele. A meglepetés akkor következett, amikor eljött az idő és csak magyarázkodást kaptunk.A történet a rendőrségen kötött ki, ahol először elutasították a feljelentést arra hivatkozva, hogy polgári elszámolási vita, nem történt bűncselekmény.
Nem hagytuk annyiban.Egy kicsit utánamentem a dolognak és a[BH 1994.63.] számú bírósági határozatra valamint a rendőrség saját weboldalán talált hasonló esetekre hivatkozva panaszt tettem a feljelentés elutasítása ellen. Elindult a büntetőeljárás.
Fontos volt, hogy az átvett összeg anyagelőleg volt és nem munkadíj előleg.Az anyagelőleg másra fordítása ugyanis a fenti bírósági határozat alapján sikkasztásnak minősül. A második munkáról csak a szerződés volt meg és az összes telefonbeszélgetés hanganyaga.Amikor durvult a helyzet, akkor már tudatosan törekedtem rá, hogy mondja ki: anyagelőleget vett át. Ezek közül a releváns beszélgetésekről leiratot készítettem és a sértetti kihallhatáson a felvételek lejátszása mellett benyújtottam bizonyítékként.
Azzal is szerencsém volt, hogy az asztalos nem tagadott semmit.
Most ott tartunk, hogy közvetítői eljárás keretében havi részletekben törleszt az asztalos. Ha egy részlettel elmarad, megy tovább a büntetőeljárás és könnyen börtönbe kerülhet.Egy év volt, mire eljutottunk ide a feljelentéstől.
Röviden: ha sikerül azt bizonyítani (papírral, tanúval, hangfelvétellel), hogy az átadott összeg anyagelőleg volt, akkor az sikkasztás.

Zsivány01 # 2018.09.17. 17:05

Kedves Fórumozók!

Kíváncsi vagyok a véleményükre, hogy érdemes e büntetőfeljelentést tennem az alábbi ügyben:
Nagyvonalakban: Családi ház építésbe kezdtünk, a vállalkozónak átadtuk erre a célra 6 milliót. Borzasztóan lassan haladt, annyira, hogy a vállalkozói szerződés lejártakor az alapon pár sor tégla csúfoskodott csak. A szerződést közös megegyezéssel bontottuk, viszont a fennmaradó összeggel nem tudott elszámolni, nyilvánvalóan elköltötte másra. A tartozását elismerte, S megállapodtunk, hogy 4 részletben téríti vissza nekünk a pénzt, amely összeg valamivel kevesebb 3 milliónál. A határidők lejártak, egy árva vasat sem adott vissza idáig.
Kérdésem: mennyi esélyem van ellene egy büntetőfeljelentés által? Bűncselekménynek minősül-e a tette egyáltalán (csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés)?
Segítségüket előre is köszönöm!

alfateam # 2018.09.17. 17:51

Itt van alattad Gyula76 története...

Dr.Attika # 2018.09.18. 05:07

Érdemes büntető feljelentést tenni, mert az meggyorsíthatja a visszafizetési szándékot. A leírt tényállás alapján sikkasztás valószínűsíthető.

Senki11 # 2019.02.05. 15:06

Jónapot kívanok!Egyik ismerősöm egy 20 éves anya egyedulálló még soha nem volt büntetve, 12 személy ellen kövtett el csalást összesen 500000 ft-osat mit kaphat?

Vadsuhanc # 2019.02.05. 16:45

Ez kicsit kevés információ a minősítés megállapításához. Egy ügyből kifolyólag csapott be 20 embert külön külön vagy pld mennyi az ügyérték emberekre lebontva vagy megállapítottak-e minősítő körülményt stb. stb.

Senki11 # 2019.02.05. 23:23

Ez az egész cselekmény kb 1 héten keresztül történt, ez idő alatt lett ennyi sértett kb 12 sértett van, fejenként 30-40 ezer ft a csalás összege az 500000 ez az egész sértett össz kára és az 500000-et nem haladja! Meg első büntényesről van szó soha nem volt rendőrségi ügye és beismerő vallomást tett. Mégis mien büntetés várható ezért?

Szomorú örökös # 2019.02.06. 04:17

Senki11

20 éves anya egyedulálló még soha nem volt büntetve...első büntényesről van szó soha nem volt rendőrségi ügye

Hmmm...mostmár lesz. :-O

Eltelel # 2019.03.02. 17:06

Kedves Fórumozók!

Szeretném a tapasztaltak segítségét kérni, hogy sikkasztásnak vagy csalásnak minősül e az alábbi eset?
Egy idős néninek van két bankszámlája, az egyiken le van kötve egy nagyobb összeg, erre jön a nyugdíja is évek óta, erről költ.
Két fia van a néninek, az egyiknek rendelkezési joga van a számlájához, költ róla, utal róla. A néni meghal,és elvileg ugye a két fiú örökölné a megtakarítást, DE... a haláleset előtt pár nappal a lekötött betét "eltűnik" a számláról és a halál után 10 nappal a néni másik számlájára kerül (ami használaton kívül volt évek óta), amihez azonban van haláleseti kedvezményezett, aki viszont az a fia, aki hozzáfért a számlájához. A másik fiú semmiről sem tud, így ugye az örökségből is kimarad....

Köszönöm aki tudna segíteni!

timrober # 2019.09.23. 12:23

Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék tanácsot kérni, mint munkaadó. Hogyan védhetem meg a cégem, vagyonom, ha az alkalmazottak nem adnak nyugtát, mert sikkasztanak és belefutnak egy NAV ellenőrzésbe. Megbüntetnek, bezárják a boltomat, holott kötelezővé tettem a számlaadást. Sajnos zsinórban a 3. alkalmazottam bukott meg, aki zsebre dolgozott. Nagy szerencsém volt, hogy nem akkor jött egy ellenőrzés. Foglaljam bele a munkaszerződésbe, külön nyilatkozatba a kötelező számlaadást?

alfateam # 2019.09.23. 12:38

A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, és az értékesítésben közreműködő magánszemély is, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (3) bekezdés]

Az adózó bírságolása és az adózó alkalmazottjának a bírságolása egymástól függetlenül történik, vagyis az adózóra kiszabott mulasztási bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott mulasztási bírság nagysága egyáltalán nem befolyásolja, ennek következtében az adózó nem bújhat ki a magasabb összegű mulasztási bírság megfizetése alól azáltal, hogy a mulasztás elkövetését az alkalmazottra hárítja.

Lényeges kiemelni, hogy az alkalmazott bírságolására kizárólag a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén van lehetősége az adóhatóságnak, azonban amennyiben a számla vagy a nyugta nem a tényleges ellenértékről került kiállításra, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabására az alkalmazottal szemben nem kerülhet sor, annak megállapítása ekkor kizárólag az adózó terhére lehetséges.

Az értékesítésben közreműködő személy a számla kibocsátásának elmulasztásával kapcsolatos eljárását megpróbálhatja kimenteni azzal, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a mulasztást beosztottként az adózó képviselőjének vagy valamely vezető beosztású személynek az utasítására követte el, azonban a hivatásának gyakorlása során elkövetett mulasztás kimentése érdekében általában nem hivatkozhat arra, hogy az elkövetéskor nem ismerte a hivatása gyakorlásának szabályozására vonatkozó előírásokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.23. 15:44

A munkáltató viszont mindig felel a munkavállaló mulasztásáért. Ez egy objektív felelősség.