sikkasztás? csalás?

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

mut.zoka # 2011.08.15. 07:15

Segítségüket kérném a következő ügyben:

Ez év májusában ház bővítésére megbíztunk egy vállalkozót, akiről utólag kiderült,hogy nincs is vállalkozói engedélye. Alapanyagra és munkadíjra előre kérte a pénzt (részletekben,közel 5M Ft), de a vállalt munkának mindössze töredékét végezte el, azóta az építkezés áll, mert alapanyagra (pl. cement, cserép, lécek stb) nem jutott pénze. Saját bevallása szerint is "átcsoportosította" az erre kapott összeget.
A munkakezdés előtt kötött szerződésünkben (nem ügyvéd általi) a vállalt határidő júl. közepe, azonban a munkát nemhogy nem végezte el, már meg sem jelenik az építési területen. Tudomásunkra jutott, hogy más építkezésen is dolgozik és ott 2heti rendszerességgel kap fizetést, azonban sem a tőlünk kapott összegből sem pedig a fizetéséből nem vette meg a bővítéshez szükséges alapanyagot.
Minden egyes pénzátadásról átvételi bizonylatot készítettünk, az árajánlatban szereplő tételek közül anyaggal-munkadíjjal együtt megközelítőleg 1,5M forintnyi összeggel 'károsított' meg minket.
Több alkalommal kértük, hogy fejezze be vagy fizesse vissza legalább az alapanyagok árát, de többszöri kijelentése, hogy erre ő nem hajlandó.
Időközben az is kiderült, hogy az általa 'alkalmazott' munkavállalókat sem fizette ki.
Minden kérésre, telefonhívásra, személyes kérdőre vonásra újabb hitegetésekkel, hazudozással válaszol.
A 'vállalkozó' főállásban középiskolai tanár...
Van rá és ha igen, milyen törvényes eszköz, amivel visszaköveteljük -és vissza is kapjuk- tőle az előre, jóhiszeműen átadott összeget?

Elnézést a hosszúra sikerült kérdésért!
Segítségüket előre is köszönöm!

ObudaFan # 2011.08.15. 08:52

Ha "átcsoportosította" az összeget, akkor a sikkasztás az alapanyag árára vonatkozóan biztosan megvalósult, de elképzelhető, hogy a teljes összegre megállapítható a csalás is. A feljelentést érdemes megtenni. Az összeg egy része valószínűleg a büntetőeljárás keretében is érvényesíthető - de lehet, hogy az egész is - a maradék polgári perben.

guba # 2011.08.15. 10:03

Csalás akkor állhatna meg, ha sikerülne bizonyítani, hogy eleve sem volt szándékában a munkát elvégezni, bár ennek ellentmond, hogy az átadott 5 millióból, csak 1,5 millióval nem tud elszámolni, tehát e mögött nyilván kell lennie teljesítménynek. Ha az építési szerződésben úgy állapodtak meg, hogy az ő feladata az anyagbeszerzés is, akkor mint generál kivitelező, az előlegként felvett összegek tekintetében tulajdonossá vált, tehát sikkasztást nem nagyon fognak tudni rábizonyítani.

ObudaFan # 2011.08.15. 10:16

„Ha az építési szerződésben úgy állapodtak meg, hogy az ő feladata az anyagbeszerzés is, akkor mint generál kivitelező, az előlegként felvett összegek tekintetében tulajdonossá vált”

A kérdező szerint kifejezetten arra lett átadva meghatározott összeg, hogy azon meghatározott alapanyagot vegyen. Aligha képzelhető el emellett a tényállás mellett, hogy az lett volna a felek szándéka, hogy a vállalkozó tulajdonába kerüljön az alapanyag. (Ha ez lett volna, felesleges lett volna megbontani a munkadíjat és az alapanyagot a megállapodásban.) Emellett a tényállás mellett a sikkasztás gyakorlatilag biztosan megáll.

guba # 2011.08.15. 10:23

A felek kötnek egy kivitelezésről szóló szerződést, amiben megállapodnak, hogy ki, mit vállal. Ennek mellékleteként szokott csinálni a vállalkozó egy kalkulációt az anyag és munkadíj költségek alakulásáról. Ha azonban a munkát kulcsra készre vállalta, akkor ő az eredményért felel, és ezen belül az átvett előleggel, amelynek tulajdonosává válik, szabadon gazdálkodik.

guba # 2011.08.15. 10:31

De ellenkező megállapodás hiányában a vállalkozó saját költségén szerzi be az alapanyagot, tehát akkor állhatna meg a sikkasztás, ha a vállalkozói szerződésben kifejezetten az szerepelne, hogy az anyagbeszerzés a megrendelő feladata, és a vállalkozó ebből köteles dolgozni. Ellenkező esetben, még ha esetleg szóban címzetten is, de az elismervényen pusztán előlegként adta át a megrendelő az anyagra szánt pénzt, nem látnék esélyt a sikkasztás megállapítására.

ObudaFan # 2011.08.15. 10:35

Az biztos, hogy a leírttól lényegesen eltérő tényállást ki lehet találni, ahol nem valósult volna meg a sikkasztás, egyelőre azonban csak a kérdező által előadott tényállásból lenne érdemes kiindulni. Azzal kapcsolatban pedig igen régi és töretlen a bírói gyakorlat, hogy meg kell állapítani a sikkasztást.

BH1994. 63.
Vállalkozási szerződés keretében, de meghatározott rendeltetéssel - anyagvásárlásra - átvett pénzösszeg eltulajdonítása esetén a sikkasztás megvalósul [Btk. 317. § (1) bek., (4) bek. a) pont].
A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a terhelt a 150 000 forintot anyagvásárlás céljára vette át. Ezt a megállapítást egyébként a terhelt által a pénz átvételéről aláírt elismervény szövege, valamint a terheltnek az elsőfokú tárgyaláson tett azon vallomása, mely szerint igaz, hogy ezt az összeget anyagvásárlásra kaptam, nem vitatható módon bizonyítja.
Egységes a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy a vállalkozási szerződés keretében átvett pénzösszeg mikor minősül az átvevőre nézve idegen dolognak. Vállalkozási szerződés keretében az előlegként kifizetett munkadíj az átvevő tulajdonába kerül, ezért erre nézve a sikkasztás nem valósul meg. Ezzel szemben építési anyagok megvásárlása céljára átvett összegnek más célra fordítása esetén a sikkasztás megvalósul. [BH1977. 479. sz.]
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az anyagvásárlásra történő pénzátadással a vállalkozás keretében megbízási jogviszony létesül, és az ennek alapján a hozzá került dolgon a megbízott nem szerez tulajdont. A felvett 150 000 forint a terheltre nézve a tényállás alapján idegen dolog volt, azt más célra költve a terhelt azzal a sajátjaként rendelkezett, ez a magatartása pedig a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdésének a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettét valósítja meg. Az eljárt bíróságok ezért törvényesen állapítják meg a terhelt bűnösségét, a cselekményét a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően minősítették, és a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki, ezért a Be. 284. §-a (1) bekezdésének

BH1977. 479.
Vállalkozási szerződés keretében az előlegként kifizetett munkadíj az átvevő tulajdonába kerül, ezért erre nézve a sikkasztás nem valósulhat meg; ezzel szemben építési anyagok megvásárlásának céljára átvett összegnek más célra fordítása esetén a sikkasztás megvalósul (1961. évi V. törvény 292. §).
Más a helyzet a másik sértett sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában. Ez esetben a vádlott nem munkadíj-előleg címén vette át a pénzt hanem kifejezetten az építéshez szükséges anyagok megvásárlására. Ez az összeg nem került a vádlott tulajdonába, így annak rendeltetésétől eltérően, saját célokra fordítása megvalósítja a Btk. 292. §-ába ütköző és a 296. §-ának (1) bekezdése szerint büntetendő sikkasztás bűntettét. (Szegedi Megyei Bíróság 2. Bf. 254/1977. sz.)

ObudaFan # 2011.08.15. 10:44

„De ellenkező megállapodás hiányában a vállalkozó saját költségén szerzi be az alapanyagot, tehát akkor állhatna meg a sikkasztás, ha a vállalkozói szerződésben kifejezetten az szerepelne, hogy az anyagbeszerzés a megrendelő feladata, és a vállalkozó ebből köteles dolgozni. ”

Ha a megrendelő feladata lenne az anyagbeszerzés, akkor mit bízna a megrendelő a vállalkozóra, hogy a sikkasztás egyáltalán "rábízott dologra" megvalósuljon?
Azért kicsit gondolkodj is.

„Ellenkező esetben, még ha esetleg szóban címzetten is, de az elismervényen pusztán előlegként adta át a megrendelő az anyagra szánt pénzt, nem látnék esélyt a sikkasztás megállapítására.”

Ehhez képest a tényállás, amikre a Legfelsőbb Bíróság megállapította a sikkasztást:

BH1994. 63.

"A terhelt 1991. április 5-én vállalkozási szerződést kötött a sértettel, hogy annak házánál garázst és teraszt épít, azonkívül elkészíti a ház homlokzatának a vakolását; a munka kezdési időpontjaként április 8. napjában állapodtak meg. A terhelt 1991. április 9-én a sértettől annak lakásán 150 000 forint előleget vett fel, kizárólagosan anyagvásárlás céljára. A terhelt a vállalt időben a munkát nem kezdte meg, április 18-án megállapodott a sértettel az április 22-i munkakezdésben. Mivel a munkát ekkor sem kezdte el, a sértett április 26-án a szerződést felmondta. A terhelt az átvett 150 000 forintot nem fizette vissza, azt saját céljaira költötte, és építkezési anyagot sem vásárolt."

Talán most már te is belátod, hogy tévedtél.

guba # 2011.08.15. 10:46

Erről beszéltem. Most hoztál két BH-t, hogy megerősítsd. Köszi.

ObudaFan # 2011.08.15. 10:47

Igen, most hoztam két BH-t, ami az álláspontodat megdönti. Természetesen a szokásos módon elkezdheted magyarázni, hogy te nem is azt állítottad, amit, de abban a vitában én már nem leszek partner.

guba # 2011.08.15. 10:50

„Ha a megrendelő feladata lenne az anyagbeszerzés, akkor mit bízna a megrendelő a vállalkozóra, hogy a sikkasztás egyáltalán "rábízott dologra" megvalósuljon?
Azért kicsit gondolkodj is.”

Szerintem neked vannak alapvető szövegértelmezési gondjaid. Én azt írtam, hogy ellenkező kifejezett megállapodás hiányában a vállalkozó feladata az anyagbeszerzés.

guba # 2011.08.15. 10:51

„Természetesen a szokásos módon elkezdheted magyarázni, hogy te nem is azt állítottad, amit, de abban a vitában én már nem leszek partner.”

Az a te "mesterséged".

ObudaFan # 2011.08.15. 10:53

Egészen pontosan ezt írtad: „tehát akkor állhatna meg a sikkasztás, ha a vállalkozói szerződésben kifejezetten az szerepelne, hogy az anyagbeszerzés a megrendelő feladata, és a vállalkozó ebből köteles dolgozni.” Erre írtam, hogy ebben az esetben mi is lenne a rábízott dolog.

„Én azt írtam, hogy ellenkező kifejezett megállapodás hiányában a vállalkozó feladata az anyagbeszerzés.”

Azt is írtad. Csak nem arra reagáltam, mint te is tudod.

guba # 2011.08.15. 11:00

„Egészen pontosan ezt írtad: „tehát akkor állhatna meg a sikkasztás, ha a vállalkozói szerződésben kifejezetten az szerepelne, hogy az anyagbeszerzés a megrendelő feladata, és a vállalkozó ebből köteles dolgozni.” Erre írtam, hogy ebben az esetben mi is lenne a rábízott dolog.”

Ez azért szerintem viszonylag egyszerű. Ha a vállalkozó az anyagbeszerzéssel együtt válalja fel a kivitelezést, akkor nincsen sikkasztás, mert nem idegen dolog a felvett előleg.
Másik esetben csak a kivitelezést vállalja fel, és a megrendelő megbízottjaként vásárol anyagot. Ekkor két jogcímen kaphat pénzt: Egyszer vállalkozói előlegként, amelynek tulajdonosává válik, és nem sikkaszthatja e mint saját dolgot, illetve másrészt az anyagra megbízottként kaphat pénzt, amely idegen dolog, és sikkasztás elkövethető rá.

Ha ezt nem érted, akkor ne vitatkozz már megint, hanem olvasd a BH-kat.

ObudaFan # 2011.08.15. 11:07

Én elolvastam. Idéztem is ("előleget vett fel, kizárólagosan anyagvásárlás céljára"). Kevés volt ahhoz, hogy megértsd. Sem a BH tényállását nem olvastad el rendesen, sem a topicnyitó kérdését. A magam részéről ezt a vitát is meddőnek tartom, mint minden veled folytatott vitát, mivel a tévedésedet nem tudod belátni, így különösebb energiát nem akarok ebbe fektetni a továbbiakban. A kérdező kapott választ legfelsőbb bírósági állásponttal alátámasztva, el tudja dönteni, mit tegyen.

guba # 2011.08.15. 11:11

Így van, ne színészkedj! Lépj le!

zsofar # 2017.01.10. 07:06

Sziasztok!

Volt munkáltatom feljelentett a II. kerületi ügyészségen a
következőkben:

1.000.000.- Ft vállalati kölcsön nem visszafizetésének (van kölcsön szerződés)

hiánya.

Céges notebook nem leadása. majd ha elszámolunk mert nem kaptam meg az utolsó bérem.
egy összetört Notebook amiről megállapodtunk, hogy csak a

biztosítási önrészt kell kifizetnem, de most már az egészet
akarja.

Várhatok letartoztatást? Várhatom, hogy a házamnál megjelenek a
rendőrök.

Dr.Attika # 2017.01.10. 07:20

A vállalati kölcsön az polgári jogi igény. Amiatt nem lehet büntető ügy. A vállalati notebook vissza nem adása már értékelhető sikkasztásként,mint ahogy egy ügyemben értékelte is annak a bíróság. Adja vissza bizonyíthatóan.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

zsofar # 2017.01.10. 07:26

Köszönöm szépen a választ...akkor hivatalosan átadási jegyzőkönyvvel visszaadom a notebook-t.

Zs.

Dr.Attika # 2017.01.10. 10:46

Az is elég, ha csomagként feladja.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Nóczika # 2017.04.18. 13:34

Tisztelt fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy ház eladásából származó pénzem a lányom számlájára utaltattam mivel saját számlám nem volt. 2 éve már én használtam a számlát csak nekem érkezett rá jövedelmem családipótlék és gyes meg most a ház vételára. Lányommal jó volt a kapcsolatom, de most nem hajlandó odaadni a pénzem ami nem kevés 3 millió forint. Azzal az indokkal, hogy én tartozom neki. Igaz hogy párszor segített mivel albérletbe vagyok a 3 éves fiammal. De soha nem mta hogy adjam vissza a segítséget. Papírt se irtunk soha. Az amiről beszél max 2-300 ezer forint maximum évek alatt! Nem hajlandó velem már beszélni sem. Kértem, hogy adja oda a pénzem d nem teszi. A pénz származását hivatalos adásvételivel és ügyvéd által utalt bizonylattal kaptam amin szerepelnek az adataim meg h a jogcím utolsó vételár részlet. Mit tehetek azon kivül, hogy feljelentem? Hogy juthatnék hamar a pénzemhez? 3 éves gyerekemmel utcára kerülünk mert van lakbértartozásom amit ebböl egyenlitettem volna ki, de igy nem tudom. Az e-havi családimat se kaptam meg. Számlához nem férek a kártyát is tiltatta amivel eddig hozzájutottam. Mennyi idö amig történik vmi ha feljelentem? Minek számit és milyen büntetés várható?
Köszönettel!

Vadsuhanc # 2017.04.18. 13:58

Nóczika a történet azért nem kerek, mert a lakás vételárát a szerződésben foglalt számlaszámra az Ön nevére kellett utalni.

Amennyiben a számla nem az Ön nevén volt kérdéses, hogy az adás-vételi szerződésben miért szerepel a lányának a számlaszáma és hogyan teljesült az utalás.

A többit nyilvánvalóan tudja igazolni, hogy a rendszeres jövedelme honnan és mikor került a számlára utalással és azt is, hogy Ön abból mennyit vett fel, ha társkártyája volt.

Szerintem és laikusként.

Dr.Attika # 2017.04.18. 15:03

Sikkasztás akkor valósulna meg, ha tudja bizonyítani, hogy a lánya bankszámlájára utalt összegek a lánya számára idegen dolog. Itt vélhetőleg végrehajtás alóli elvonás miatt kerültek a leány bankszámlájára az utalások. Nem hiszem, hogy az igényérvényesítésnek a büntető feljelentés lenne az útja.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Nóczika # 2017.04.18. 18:11

A szerződésben a lányom számlaszáma lett megadva igen végrehajtás miatt ami ugyan a vételárból már rendezve lett, de az utalási bizonylaton is szerepel hogy xy számlájára de az én nevemre az xy helyrajzi számú ingatlan vételára... ügyvéd által utalva letéti számláról

Tehát a lányomnak nincs köze a pénzhez. Ak mégis mit javasolnak hogy szerezzem vissza?

elfmage999 # 2017.04.18. 18:23

Tulajdonképpen a rá bízott pénzt sajátjaként használja (igyekszik használni).

Ez sikkasztásnak tűnik nekem.

Célzatos a tevékenysége, hiszen ha évekig használta Nóczika a számlát akkor az megállapítható hogy azon a leány nem forgalmazott.
Viszont amint nagyobb összeg került rá azonnal lecsapott a nevén lévő, de nem őt megillető pénzre.

Egy feljelentést megér, max elutasítják.
Rokoni kapcsolat miatt mindenképpen kell a sértett feljelentése.