Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

KBS:

Még mindig várom, hogy az alaptörvény melyik részére gondolsz, mert én csak ilyen dolgokat találtam:

XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő.

XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A bíróság
26. cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

http://www.jogiforum.hu/…B6rv%C3%A9ny

Maximálisan egyetértek Chapel-lel a szürke árnyalataival kapcsolatban.
Igenis, ha jogszabály kimond valamit, akkor aszerint kell nézni a dolgokat. Semmiféle félremagyarázásnak helye nincs.
Ha a semmisség megállapítható, akkor nem kell ide a PSZÁF magyarázkodása, mert ezt a szöveget a bankok adták a szájába a hivatalnak.
A bankok rinyálnak, mert eddig orrba-szájba lapátolták kifelé a pénzt az országból, most meg lehet, hogy sokkal kevesebbet tudnak kihordani.
Attól persze messze vagyunk, hogy pénzt kellene visszahozniuk, mert az a kása annyira azért nem forró ám!
Egyetértek monalisával, a bankok régen a pénzüknél vannak, bármennyire is nem hiszed el tisztelt KBS.
Ugyanis az, hogy a bankok miért teszik ennyire átláthatatlanná és bonyolulttá a pénzügyi rendszerüket teljesen nyilvánvaló: Minél nehezebben megérthető egy nem pénzügyi szakember számára, annál jobban tudunk sírni, hogy itt-ott-amott ment el a pénz és így-úgy-amúgy mi nagyon rosszul járunk.
A mai pénzügyi világban a bank az egyedüli láncszem a pénzügyi rendszerben, amelyiknek minimális a kockázata. Minden hitelre van fedezet. Amelyikre nincs, annak a vesztesége úgyis bele van kalkulálva a többi hitelbe.
A PSZÁF gyakorlatilag árnyaltan megfenyegette a Kúriát, hogyha a TÖRVÉNYNEK MEGFELELŐEN döntenek, akkor itt elszabadul a pokol.
A törvény le van sz@rva, csak a bankok SOHA ne járjanak rosszul!
Persze a bankok orrba-szájba rinyálnak annak ellenére, hogy tudjuk a mondást:
"Mindig attól kell elvenni, aki a leghangosabban sír."

Béla Sherlock:
az a baj, hogy ROSSZ helyről közelítődik meg a téma.

A jogszabályok elvileg -pongyola fogalmazással élve - azt mondják ki, hogy FEKETE vagy FEHÉR….

Ott kezdődnek a gondok, ha elkezdjük a szürke különböző árnyalataiba sikálni a dolgokat..

Az Ycal által ide idézett PSZÁF komment kapcsán, ami túl mutat a jogon mert gazdasági társadalmi motívumokat is belesikál a következő a gondom

Nagy tudású Kuncze úr annak idején kitalálta a „megélhetési bűnözés” című „kategóriát”

A gond az, hogy egy Btk-s cselekmény ( lopás, rablás, stb) szociális motívumokkal hígított fel, ergo, bűnt követett el az illető, de a CSALÁDJA érdekében tette, hogy legyen kaja,ruha, fűtés stb stb ami az ÉLETBEN maradáshoz kell ( Ez is ALKOTMÁNYOS jog, mármint az ÉLETHEZ, életben maradáshoz való:) )

Vagy …Érdekes motívum lesz az, hogy az Új KRESZ szerint akár csücsülhet is asszem aki, jócskán ivott mielőtt vezet!

Ugyanakkor az új Ptk- ban benne lesz, hogy a közeli hozzátartozóknak KÖTELESSÉGÜK gondoskodni a szerettükről, ha bajban van…

Fűzzük össze a KETTŐT!

Adott X.Y. aki szombat délután szűk baráti körben grill partizik és lecsúszik pár deci pia….....Kap egy telefont, hogy BALESET érte az egyik hozzátartozóját, azonnal beül a kocsiba és elindul a KÓRHÁZBA.. Útközben lemeszeli a közeg, és mivel rohadt sokat ivott…..

Elvileg ugye csücsülnie kéne, mert megszegte az új KRESZT…..viszont Ő arra hivatkozik, hogy a ROKONÁHOZ sietett, ami túl azon hogy erkölcsi kötelessége, jogszabály is előírja!!!!!!

Mi alapján ítéljük meg szerintetek ezt az esetet a végén???

Érdekel a véleményetek!

KBS:

Az alaptörvény melyik részére gondolsz?

Hát nem a közelmúltban...

Amúgy, a gk. hitelem felénél már túl vagyok, eddig a havi törlesztőjét részarányosan kamatra, aktuális árfolyamkülönbözetre stb. számította ki a bank - a tőkerész mindig lassan fogyott csak. Egy idő óta ez a tendencia megváltozott.

Én havonta kapok aktuális számlaegyenleget és ebből vontam le azt a következtetést: a bank egy idő után már pénzénél van...

hol olvastad?

Magánvéleményem volt, mondatjuk úgy is: óhaj...

Amúgy meg olvastam, hogy a felvett kölcsön havi törlesztője úgy félidőig nagyrészt a kamat, költségek stb. visszafizetésével telik el, a tőketartozás csak azt követően kezd intenzívebben fogyni - egálig.

Probléma?

„A bank már régen pénzénél van...”
Látom, már pénzügyi szakértő is vagy.

Ahogy volt a végtörlesztés, azoknak akik nem tudtak élni a lehetőséggel de fizetnek továbbra is rendjén, a továbbiakra adhatnának valamilyen engedményt. (Pl. a hiteltartozás 75%-át elérve a továbbiakban már csak a visszalévő tőketartozást kellene fizetniük, árfolyamkülönbözetet, kamatot már nem.) A bank már régen pénzénél van...

Az ítéletig hatályossá nyilvánítás lesz ebből. Ahogyan azt ObudaFan mér lassan egy éve is írta.

A PSZÁF véleménye tökéletesen egybevág az Alaptörvénnyel.

A ti álláspontotok viszont egy "fiat iustitia, et pereat mundus" álláspont, ami ráadásul nem is elvakult idealizmuson, hanem önző érdekeken alapszik.

A bankok emberek millióit hozták nehéz helyzetbe, nem egy esetben ellehetlenítve.

Ha valaki unatkozik egy kis olvasnivaló így június 25.-e előtt .-)

A PSZAF még véletlenül sem kívánja befolyásolni a Kuriát, de ha véletlenül az árfolyamrés hiánya miatt a szerződések semmiségét mondaná ki a Testület, akkor akár bankpánik és államcsőd is bekövetkezhet.
Valamint az adósok helyett a betétesek "milliói" járhatnak rosszul.

Ezért reméli a PSZAF, hogy a Kuria a gazdasági érdekeket és következményeket figyelembe véve fogja értelmezni a jogot és hozza meg ítéletét.

Szép nem?

Jogilag vajon mi tekinthetünk zsarolásnak?

https://www.box.com/…8eoznskkpf0a

Ycal
Köszönöm a laikusra fordítást! Így már tudom, hogy hogyan álljak neki. Bátraké a szerencse.. Kiváncsian várom bankom válaszát!

Sherlock:

Te se leptél meg....

Jó lenne ha elmondanád a tudatlanoknak (nekünk), hogy akkor mi is a pontos helyzet, hogy ne maradjunk hülyék.. :-)

Nem leptél meg. Hiába olvasol.

Sherlock:

Nem spílerkedem, inkább csak sokat olvasok :-)

"letétbe helyezés" :-)

De ha már letét, akkor Ptk. 466. § (1) A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti;

1. Legfeljebb 6 hónapra, utána külön eljárás nélkül visszakerül a forgalomba a jármű!
2. Ha nincs a banknál a forgalmi, (miért lenne?) akkor az Okmányirodának határozaot kell hoznia, amit a Ket. szerint kézbesíteni kell, és megfellebbezhető...
3. A jogszabály szerint a törzskönyv őrzésének jogcíme letét (Ptk. 466.§!!!) és ez a rendelkezési jog az okiratból megállapítható. Ezzel három probléma van:

a.) A szerződés tartalmazza, hogy a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte???
b.) A vételi jog egy dolog, a letét egy másik... Az egyik nem kövekezik a másikból. A vételi jog úgy is hatályos, ha nincs a banknál a törzskönyv...
c.) Ha megszűnt a vételi jog, miért van letétben a törzskönyv?
Szóval, az Okmányirodának határozaot kell hoznia amit meg kell fellebbezni és majd a Kormányhivatal dönt...

Bocs ezt "Smitteltem" Dr. Vásárhelyi Tamástól , remélem nem veszi rossz néven :-)

Olvasd el mégegyszer hogy ki vonathatja ki a forgalomból, tudtommal nagy spíler vagy, össze fog állni a kép.

Zsuzsa:

Ez talán segít a megértésben:

Axa per:

A szerződés azért semmis, mert csak egy személy írta alá a bank részéről, holott a Hpt. 47. (1 ) bekezdése a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalás esetére két személy együttes aláírási jogosultságát írja elő, mely együttes aláírási jog csak együttes aláírási jogként ruházható át.

Magyarul: hiába van az aláírónak teljesen szabályos meghatalmazása a bank cégszerű képviselőitől, a Hpt. alapján hitelszerződést nem írhat alá egymaga!

A teljes ítélet (19.G.40.890/2012/17.)

Sherlock:

Akkor szerinted mihez van köze?

Nem azért tartja magánál a bank, hogy az adós nehogy eladja az autót?

Az opciós vételi jogot legjobb tudomásom szerint max. 5 évre lehet kikötni, az ettől eltérő vagy ezt megkerülni kívánó kikötés semmis, de cáfolj meg ha szerinted nem...

5 év elteltével az adós , ha akarja nyugodtan el is adhatja a saját tulajdonában lévő autót, függetlenül attól, hogy lezárta-e a hitelét vagy nem.
Amihez ugye kell a törzskönyv, vagyis a banknak semmilyen jogalapja nincs magánál tartani 5 év elteltével...

Igaz nem elsőre , de egyre több ismerősömnek küldi vissza a bank az 5 év elteltével a törzskönyvet és az terhelési és elidegenítési tilalom törléséhez kellő nyilatkozatot.

Nem mintha lenne köze a törzskönyvnek az opcióhoz, de kérni azt tényleg szabad.

Tician:

Ennek az egésznek az a lényege, hogy ezzel a szankcióval próbál rábírni a fizetésre.
(Lásd önkormányzat , súlyadó miatti forgalomból való kivonás....)

Nem fogja átíratni, stb...

Nem is tudja átíratni...max élhet vételi jogával..., de ha már eltelt az 5 év, akkor már azt sem teheti meg és szépen visszakérheted tőle a törzskönyvet...ezután kivonatni sem fogja tudni a forgalomból...

Akkor semmiképp nem azt, hogy mikor kikértem az egyenlegem az ügy.int. hölgy elfordulva két aláírással adta át (egy személyben!). Kérdésemre, hogy miként lett számolva: "Benne van az ÁSZF-ben." Majd rámutatott valamire. Akkor ezen indulok el. Köszönöm!

Sajnos ez még a bírón is múlhat, hogy ő hogyan értelmezi a törvényt, egyébként van olyan elsőfokú ítélet, ahol ez alapján lett érvénytelen a szerződés. Egyébként szerint csak együttesként ruházható át, ott áll, hogy belső szabályzat szerint, de együttesként....

Sziasztok!

Kérdésem ugyan már feltettem, de nem kaptam választ .Megkérdezném újra mert már írnám "kedves" levelem a banknak.Tehát...esetleg tudnátok segíteni abban, hogy hogyan is értelmezhető a következő?:

"1996. évi CXII. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
47. §.

"az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog-a hitelintézet igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített aláírási rend szerint- együttes aláírási jogként átruházható...."

Ez azt jelentené, hogy egy jogosultra át lehet ruházni a törvényben előírt kettőt ha a belső szabályzat eszerint rendelkezik? A törvényt felül lehet írni?

A szerződésemben (merkantilos-hurrá!) a 7. pont:
" Jelen szerződés felek által történő aláírással érvényesen létrejön és a jelen szerződés záradékának Bank által történő cégszerű aláírása esetén lép hatályba."

Akkor most? A cégszerű az a krikszkraksz egy személyben vagy az előírt két jogosult?

Előre is köszönöm a segítséget!

Ycal

Annak mi értelme, ha csak kivonatja, akkor nem tudja elvenni tőlem, stb...egyébként a forgalmiban én vagyok tulajdonosként bejegyezve...és az okmányirodán nem kell valahogy igazolnia, hogy jogszerűen van nála a törzskönyv?AZ rendben van, hogy opciós zserződés nála van, nade azt valahogy csak igazolnia kell, hogy felmondta a szerződést stb....hogy van oka rá, hogy kivonassa a forgalomból...egyébként meg ha én vagyok a tulajdonos, akkor a bank hogyan tud akármit is kezdeni, előbb tulajdonosváltást kell csinálnia nemde?