Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„A bíróságok nem az alapján ítélnek, hogy mi a "jobb". Már csak azért sem, mert ami az egyik félnek "jobb", az a másiknak általában "rosszabb".”

BÉLA!

Az első SZUPER meglátásod, de most komolyan....

Annyival egészíteném ki, hogy a Bíróságok a jog szellemében eljárva ítélkeznek ( reméljük) ami alapján a korábban "rosszul járó" végül "jól jár", a másik, aki korábban "jól járt" elveszíti a jogtalan előnyét...

ERGÓ!

Beáll az egyensúly a felek között, ahogy JUSTICIA mérlege ...:)

Aszimetria.

„MINDENT EGYETLEN LAPRA
- megfordíthatjuk a bizonyítási kényszert?

„Aszimmetrikus vitában csak annak a félnek kell bizonyítania igazát, aki állít valamit.” (Wikipédia)
A civil oldal szakmailag alátámasztott igazságáról a banki oldal egyszerűen nem vesz tudomást. Megteheti ezt, mert a hiteleseknek kell bizonyítaniuk igazukat, amiben (sajnos) akinek dolga lenne, valamiért nem partner.
Egyetlen esélyt látok az érdemi előrelépésre, ha sikerül megfordítani a bizonyítási kényszert. Ha a bankoknak kell majd bizonyítaniuk, hogy az elvárható gondossággal jártak el, követelésük jogos és megfelelően dokumentált.
”

„Nem kiegészítenének,hanem törölnének mindent, ami a két eltérő árfolyamról szól,akkor marad egy eladási vagy vételi árfolyam,aközött meg ugye nincs rés :)
”
YCAL!!

1., A Bíróság nem piszkálhat bele a szerződésbe ez feketén fehéren benne van a Spanyol Bankos ügyben, csak azt állapítja meg, hogy sz…r van a palacsintában, azt slussz….

2., Te magad érveltél korábban pont arról, hogy

„Ycal 2013.02.21. 09:14

Akkor kicsit átfogalmazom a kérdésem :-)
Ha a bíróság nem jogosult egy fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételének kiegészítésére, akkor jogosult-e egy fogyasztói szerződés kellékhiányosságát pótolni?”

Itt sem elvenne jogi értelemben a Bíróság a szerződésből, hanem igenis hozzáadna, azáltal hogy egyneművé tenné az elszámolást, a KEZDETEKTŐL, magyarán egy korábbi kellékhiányt (az árfolyamrés feltüntetését) úgy pótolná, hogy az egynemű elszámolás révén 0 %- os lesz, amit már tényleg nem kell feltüntetni…)

SZERINTEM….:)

Az első fokú bíróság ítélete viszont meglehetősen érdekes volt. Miért pont 7,5%?

Kifejezetten írtam róla, hogy az így történő elszámolás kisebb tartozást eredményez. Még arányokat is írtam.

Chapel:

Nem kiegészítenének,hanem törölnének mindent, ami a két eltérő árfolyamról szól,akkor marad egy eladási vagy vételi árfolyam,aközött meg ugye nincs rés :)

KBS:

Nem kommentáltad az elszámolásróil szóló ítéletet....

Azért ebben az esetben jól jött a semmisség nem? :)

„Időközben rájöttek, hogy jobb a részleges, mint a teljes semmisség.... Árpád így pert fog nyerni, és mint tisztességtelen feltételt, kiveszik az árfolyamrést a szerződésekből :-)”

Az vicces lesz Ycal, ha Luxemburgban is össze vissza ítélkeznek majd, mint Nálunk!!

A C 618/10. sz. a Banco Español de Crédito SA
És Joaquín Calderón Camino

2. A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amelyet a fogyasztók és felhasználók védelméről szóló általános törvényt és egyéb kapcsolódó törvényeket átdolgozó, 2007. november 16 i 1/2007. sz. királyi törvényerejű rendelet (Real Decreto Legislativo 1/2007 por el que se aprueba el texto refundido de la Ley General para la Defensa de los Consumidores y Usuarios y otras leyes complementarias) 83. cikke ír elő, amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse.

„Ez kb olyan, mintha arról szólna a vita, hogy Kecskeméten Józsi átmászott a szomszéd kertjébe és emiatt birtokháborítás okán elmarasztalták....

1 hónap múlva, Sopronban, arról kell döntenie a Bírónak, hogy Feri, aki átmászott a szomszéd kertjébe, birtok háborított -e vagy sem....

Szerinted egy cselekményt, hányféleképpen lehet értelmezni??”

Minden eset lehet más és más, mert a Feri azért ugrott át a szomszéd kerítésén, mert meglátta a kis kétéves szomszéd Marcsikát felmászni a kútkávára.

A bíróságok nem az alapján ítélnek, hogy mi a "jobb". Már csak azért sem, mert ami az egyik félnek "jobb", az a másiknak általában "rosszabb".

Időközben rájöttek, hogy jobb a részleges, mint a teljes semmisség.... Árpád így pert fog nyerni, és mint tisztességtelen feltételt, kiveszik az árfolyamrést a szerződésekből :-)

Időközben rájöttek, hogy jobb a részleges, mint a teljes semmisség.... Árpád így pert fog nyerni, és mint tisztességtelen feltételt, kiveszik az árfolyamrést a szerződésekből :-)

Nem kell ehhez "univerzális tudás"!!

Csak egy kicsit vissza kéne venni az arcukból a "nagy" döntéshozóknak, akik azt hiszik magukról, hogy ők a nagy valakik, és majd ők megmutatják...lásd ezt a h.lye szolnokit aki szerint nem költség, mert nem költség, igaz, hogy 1 hónappal előtte jogerősen költség, de szerinte azért se költség...na az ilyet kéne azonnal leváltani meg még be is csukni...mert hogy az nem jog alapján és észérvek alapján döntött az fix...vagy pénzt kapott, vagy vigéckedett..ennyi!!

Lehetnétek megértőbbek, ti zsenik. Mi egyszerű emberek, a kúriai bírókat is beleértve egyszerűen nem bírunk olyan kivételes intellektussal és univerzális tudással, mint ti.

Kovács_Béla_Sándor

„Ycal, szerinted a Kúriának hány tanácsa van? Ha több, akkor miért kellene egymással feltétlenül mindenben egyetérteniük ?”

BÉLA!

Nem egymással kell egyetérteniük, hanem egy releváns tényt kell világosan és egyenértékűen értelmezniük!

Ez kb olyan, mintha arról szólna a vita, hogy Kecskeméten Józsi átmászott a szomszéd kertjébe és emiatt birtokháborítás okán elmarasztalták....

1 hónap múlva, Sopronban, arról kell döntenie a Bírónak, hogy Feri, aki átmászott a szomszéd kertjébe, birtok háborított -e vagy sem....

Szerinted egy cselekményt, hányféleképpen lehet értelmezni??

„De a lényeg: már megint ellentmondást fedezel fel ott, ahol nincs ellentmondás.”

BÉLA!

Az hogy Te magadtól képtelen vagy egyértelmű összefüggések között párhuzamot látni, az csak a Te bajod, és nem Ycal vitamódszere.

A KÚRIA tényleg azt sem tudja, mikor merre nézzen!!
:(

Lényszíves olvasd el a 2013.01.15 ikei nyilatkozatukat ( KÁSLER pere) amit tovább küldtek Luxemburgba, hogy idézem, állapítsák meg, nem tisztességtelen-e a vételi és eladási árfolyamon való elszámolás többlet terhelése adós felé, ha valójában nem is történik pénzforgalmi tevékenység.
( megjegyzem itt kimondták, semmilyen valós ügylet nincs mögötte, csak elszámolás!!)

Csakhogy Te is megértsd miről van szó.

4 hónapja arról nem tudtak dönteni, hogy tisztességtelen e a két árfolyam közötti többletterhelés (költség)adósra terhelése...

Kb 1 hónap múlva 2013.06.25 ikén arról döntenek majd, hogy költség-e az a többlet terhelés, ami a vételi és eladási árfolyam között van!!

Erre mondaná Boborján…. Nooooooooooooormális :(

Igen, igen. Minden hülye szembe jön a sztrádán. Tudjuk.

:)Hány tanácsa van a Kúriának?!

Teljesen mindegy..mind felesleges, hisz döntésképtelenek..ha meg hoznak egy döntést, az jogszabályellenes..legalább is ha az árfolyamrés nem költség...

Ycal, szerinted a Kúriának hány tanácsa van? Ha több, akkor miért kellene egymással feltétlenül mindenben egyetérteniük ?

De a lényeg: már megint ellentmondást fedezel fel ott, ahol nincs ellentmondás. És ezt megint a sajátos (hogy ne mondjam, sunyi) vitamódszered eredményezi: olyan véleményt tulajdonítasz a Kúriának, amelyet az soha nem nyilvánított ki.

soha nincs késő :) vagy jobb készőn, mint soha

lentebbi feladványodra pedig a válaszom, egyik sem, mert 729

wers:

"úgy tűnik tétovázik (vagy elgondolkodtak)"

Kicsit későn nem? :-)

úgy tűnik tétovázik (vagy elgondolkodtak)

Biztos emlékeztek még az LB ítéletre az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban:

„Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli jogviszonyok sajátos jellege miatt szabályozza a Hpt. azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében, hanem a Ptk-val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt-nek mint lex speciálisnak a rendelkezései. A Ptk. rendelkezései mögöttes jogszabályi rendelkezéseknek minősülnek e körben és csak a Hpt. speciális rendelkezései hiányában irányadók.”

Lehet, hogy a Kuria mostmár saját magával sem ért egyet ?

a matematika szerencsére egzakt tudomány, műveleti jelek nélkük a számok halmaza szövegként értelmezhető

wers:

Kedves Ycal, halkan megsúgom neked, de kérlek tarts titokban: nem értek mindenhez.

Kedves wers,

Mindketten tudjuk, hogy az utolsó kérdéshez , nem kell jogászi végzettség....

A kérdés egyszerű, a generális(Ptk.) vagy a speciális(Hpt.) szabály az erősebb :-)

De mint mondtad a számokhoz jobban értesz :-)

Vannak a műveletek , mint generális szabályok és van ugye a zárójel, mint speciális.....

Tehát melyik érték a helyes:

(4+5)3 = 19 (4+15)
vagy
(4+5)3 =27 (9*3)

KBS tévedsz!!!

Mégpedig azért mert a lombard engem is becsapott...a szerződésben feltüntették a kb 2,5%os chf alapú kamatot, csak aztán kiderült, hogy 17% kamatot szedtek!!!

Egyébként én is a beszúrt ítéletre gondoltam elszámolásilag, valamint a Pitee ítélet végén nem konkrét számokkal, de útmutatás van az elszámolás módjára!!