Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Ycal # 2013.05.07. 14:00

KBS:

Én nem ismerek olyan döntést, amely az elszámolás metódusát megadta volna. Pedig ha mindenféle szirszar mellékkérdésben kedvező ítéletet agyonreklámoznak, akkor miért pont ezeket hagynák ki?

Azt hiszem egyszer már felkerült ide , de akkor még egyszer :-)

Másodfok , LOMBARD , jogerős

Elszámolás levezetve.....

http://hitelesmagyar.com/…7_2012_5.pdf

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 13:38

Én nem ismerek olyan döntést, amely az elszámolás metódusát megadta volna. Pedig ha mindenféle szirszar mellékkérdésben kedvező ítéletet agyonreklámoznak, akkor miért pont ezeket hagynák ki?

A számításodban valami hiba lehet, szerintem túlfizetés matematikailag nem nagyon jöhet ki. Már csak azért sem, mert a jegybanki alapkamat többnyire magasabb volt ezeknek a kölcsönöknek az ügyleti kamatánál.

Tician # 2013.05.07. 13:15

Az elszámolásra már két jogerős példa is van.

Forintban vették figyelembe a tartozást, a PTK szerint jegybanki alapkamattal kell visszafizetni, és az időközben befizetett részleteket figyelembe vették, azaz csökkent a tőke...a kisebb összegű, rövidebb futamidejű hiteleknél ez azt jelenti, hogy az adósok már jóval túlfizetésben vannak...én pl kb 800K-val túlfizettem...igényeltem is vissza a keresetemben..

wers # 2013.05.07. 13:02

Csak nem vagyok benne biztos, hogy a semmisség esetén így kell elszámolni.

És ez az, ezt még senki sem tudja

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 13:01

Könnyű belátni, hogy ha hárommillióval tartozol a mai nappal és a kamat 10-20%, az mindenképpen rosszabb, mint ha egymillióval tartozol és a kamata 5% alatt van.

Persze, ha azt kell szembeállítani, hogy most kell fizetned egyszerre az egymilliót vagy 15 év alatt a hármat kamatostul, az már nehezebb kérdés. De aki perre ment, annak többnyire már felmondták a kölcsönszerződését.

wers # 2013.05.07. 12:48

ha árverezésig jut a dolog, ele bukta, az biztos

Ha abból idulok ki, hogy csak újabb hitellel tudnám kiegyenlíteni, szintén bukta, mert most még ettől is rosszabb feltételekkel, drágábban adnának hitelt.

Számolgattam én is sokat (márpedig azt azért tudok) és jó esetben nullára jönne ki, hisz azért elég sok a költségvonzata is, valamint jóval alacsonyabb kamattal törlesztettem, mint pl. forint hitelnél, vagy a jegybanki alapkamat.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 12:40

mire jó az valakinek, ha semmis lesz a szerződése
Attól függ, hogyan is kell elszámolni ezen esetleges semmisség esetén. Ha forintösszeggel és a folyósítástól számított törvényes késedelmi kamattal számolunk - figyelembe véve teljesített részleteket -, az összegszerűen a háromnegyede-harmada lehet a bank által szerződés alapján követelt összegnek. Az is eredmény, ha az adósnak az ingatlan árverezése után marad valami pénze, vagy legalább kevesebbel tartozik tovább.

Csak nem vagyok benne biztos, hogy a semmisség esetén így kell elszámolni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 12:34

Ami ugyanakkor nem jelenti azt,hogy ne lehetne helytálló a megállapítás....
Nem, természetesen. De az ellenkezőjét sem. Eshet eső, lehet sár...

wers # 2013.05.07. 12:13

Kedves Ycal, halkan megsúgom neked, de kérlek tarts titokban: nem értek mindenhez.
Távol álljon tőlem, hogy itt paragrafusokat durrogtassak, főként, amikor neves jogászok, bírák, ügyéeszek stb. is erősen vitatkoznak a témán. (és eddig sem tettem)

Mint már írtam, nekem eleve az a kérdésem, mire jó az valakinek, ha semmis lesz a szerződése. (és most el ne kezdjetek újra győzködni, nem érdemes)

Ycal # 2013.05.07. 12:04

Ami ugyanakkor nem jelenti azt,hogy ne lehetne helytálló a megállapítás.... :)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 12:00

Szerintem is.

Ycal # 2013.05.07. 11:40

KBS:

Szerinted a végén mit jelent,hogy a “bíróság arra az álláspontra helyezkedett“ ?

Azt,hogy ez az adós álláspontja,de tényleg....

Szerintem ez még csak elsőfok....

Ycal # 2013.05.07. 11:34

Wers:

Engem csak véleményed érdekelt volna , a Kuria utolsó kérdéséről :)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.07. 11:11

És ez mi? Tudod, nem mindegy ám, hogy egy adós képviseletében előadott érvelés vagy a bíróság indoklása. ha az utóbbi, akkor megint csak nem mindegy, hogy jogerős ítéleté, első fokú ítéleté, vagy a Kúriáé.

Amúgy tudod, mi az érdekes? A kiscsirke, az érdekes.

Péter_ # 2013.05.07. 11:07
wers # 2013.05.07. 11:04

Tényleg nagy gondok vannak...az urolsó kérdésre ,már se Sherlock, se wers nem tud mit írni....
:) drága Ycal, ha megírod mit szeretnél olvasni tőlem, le fogom írni.

Addigis tegnap halottam (remélem megbocsátjátok, hogy csak ennyi tellik tőlem):

Csigabiga fölalá rohangál az erdőben, arra jár a róka kérdezi, mi a baj.

Jajj ne is kérdezd, jön a NAV, és vizsálódik.

De hát ezzel mi baj, nincs eltitkolt jövedelmed.

Nincs, dehát tudod, nekem is van házam, az asszonynak is, az összes gyereknek...

Hát, vakargatja a róka a fejét, hát én a föld alatt egy oduban lakom, tovább gondolkodik, na de az asszonynak is bundája, nekem is, a gyerekeknek is...

Arra száll a gólya, végighallgatja, legyint, tollas a hátam, az nem baj, nézzetek fel, hol lakom, még tető sincs, szétesik, befúj a szél is....

Megszólal a csigabiga, na de gólya, évente kétszer tengerparti utazás az egész családdal!!

Ycal # 2013.05.07. 10:46

Tényleg nagy gondok vannak...az urolsó kérdésre ,már se Sherlock, se wers nem tud mit írni....

Ycal # 2013.05.06. 16:06

KBS:

Én pedig azt szeretem,mikor az ember már a saját hozzászólását sem vállalja...Te írtad,még decemberben,hogy a másodfoknak a Ptk.-t kellett volna alkalmazni a Hpt. helyett, a semmisség kimondásakor.... :)

Ha nem emlékszel, szívesen előkeresem neked....

Mr.Chapel # 2013.05.06. 15:52

Ycal!

Megközelíthetjük akár a Ptk- oldaláról is, a következőkép

A szerződés lényege a megállapodás

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint ugyanis a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
Lényegesnek minősül a felek megnevezése, a kölcsönös szolgáltatások meghatározása. Azt, hogy mi minősül lényegesnek egy konkrét szerződésnél, elsősorban az adott szerződéstípusra vonatkozó törvényi szabályozás határozza meg.

A Ptk. és a polgári jog tudományának fogalmi apparátusában meghatározott szerződési kötelezettségfajták léteznek

főkötelezettség a szerződés első szabálya a Ptk. Kötelmi jog Különös részében,

mellékkötelezettség a további törvényi rendelkezések az adott szerződéstípuson belül, végül ún.
kísérőkötelezettségek, amelyek a Kötelmi jog általános részéből leszűrhető szerződési kötelezettségek

Ptk 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Ha összefoglaljuk a fentebb foglaltakat, akkor minden a szerződés teljesítésével kapcsolatos momentumnak( szándékosan kerülöm a költség definíciót:) ) le kell fektetve lennie a SZERZŐDÉSBEN, hogy a felek aszerint teljesíthessenek!

Innentől kezdve tekintsük az árfolyamrést mellék, vagy kísérő kötelezettségnek, ez már HÓT mindegy!!


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 15:19

De szeretem, amikor a vitapartner azt is elmondja, hogy szerinte én mit gondolok.

"Hogy Amerika mit akar, azt mi nagyon jól tudjuk. De amit a Szovjetuniónak kell akarnia az amerikai akaratra, azt Amerika sem akarhatja!"

Ycal # 2013.05.06. 14:58

KBS:

Lehet,hogy “piti“ dolog,de láthatóan mindenki bajban van vele...

Mondjuk nem tudom,miért várom tőled,hogy ezt megértsd...mikor szerinted a Ptk. ,mint generális szabályrendszer, simán felülírja a hitelintézetekre vonatkozó speciális törvényeket... :))

Mr.Chapel # 2013.05.06. 14:50

Nem gondolom. A Piti viszont jól láthatóan azt gondolja, hogy az ő kijelentései axiómák.

BÉLA

Már megint egy hót lényegtelen dolgon rugózol (PITEE helytelenül megfogalmazott kérdése), ahelyett, hogy a KÚRIA "vergődését" kommentelnéd, különösen azok tükrében, amit alább C 453/10. sz. ügy beillesztettem

Kérlek valamennyi "agyhalott" ( Ycal, Totom, jómagam stb :)) nevében...

ÉRTELMEZD TE a KÚRIA kérdését az illetékes szervhez!!:)

Epekedve várom az állásfoglalásod!!!


"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.06. 14:17

Nem gondolod,hogy lejáratják a “szakmát“? :)))
Nem gondolom. A Piti viszont jól láthatóan azt gondolja, hogy az ő kijelentései axiómák.

Ycal # 2013.05.06. 13:41

Chapel:

Sajnos lassan egész Európa rajtunk röhög ,vagyis a bíróságok vergődésén...

Néha már tényleg sajnálom őket,nem lehet könnyű tükörbe nézni ezek után..

Ycal # 2013.05.06. 13:21

KBS:

A kérdésekhez mit szólsz? :)))

Nem gondolod,hogy lejáratják a “szakmát“? :)))