Béla
Neked sikerült TÖKÉLYRE fejlesztened a LÉNYEGRE NEM LÁTÁS művészetét!!
Ha nem vagyok indiszkrét, meg kérdezném, milyen ügyeket viszel Székesfehérváron???
Mert ha vállalsz például VÁLÓPERT, akkor nagyon figyelj legközelebb, nehogy „véletlenül” a BÍRÓT válaszd el a kedves feleségétől és ne a VÉDENCEDET!!:)
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
„hogy egyedi ügyekben a pereimben régóta várt siker bekövetkezzen. Ezen ítélet végre érvényteleníti ”
Értsd: "kilencven elkbukott mper után végre egyben nyertem - annyira amennyire -, jaj, de ügyes vagyok!".
És ez a szerény eredmény nem akadályozza a kollégát abban, hogy a tényeket meglehetősen lazán kezelve nyilatkozzon ennek az egy ítéletnek a jelentőségéről, hatásáról. Még hogy a törlesztőrészletek felére csökkennek...
Kettős mérce, "relativitáselmélet", vagy hasbeszélés "kiforratlan javaslatokról", Uram bocsá' "ZŰRZAVARRÓL".
„ „Megértem, hogy változnak a körülmények, és valaki nem tudja tartani az általa aláírt írásos megállapodást. Ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni, erre azonban nem adott lehetőséget a kormány” mondta akkor Patai, mi lepte meg igazán.” (2012. november 13., kedd 10:19)
Ugyanazon mércével mondjuk így:
Az első mondat.
„"„Megértem, hogy változnak a körülmények, és valaki nem tudja tartani az általa aláírt írásos megállapodást.”" - Üljünk asztalhoz írjuk át a szerződést!
A második mondat.
"Ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni, erre azonban nem adott lehetőséget a kormány”." - Ilyenkor MI, a bankok, szerződésmódosítást szoktunk alkalmazni, nos tehát üljünk le és módosítsuk! - mondta volna, ha mondta volna. De nem mondta! (Inkább "megsértődött" és lemondott.)
2013. március 20., szerda 11:30
„"A Magyar Bankszövetség alelnöke, Gyuris Dániel a Bloombergnek egy telefonos interjú során a devizahitelek kapcsán elmondta, hogy "nem várható széles körű, rövidtávú, kiforratlan javaslatok elfogadása, amelyek zűrzavart okozhatnának".”" (Zűrzavar. CIPRUS - jelenség, ugye?)
Arról, hogy "ilyenkor szerződésmódosítást szoktak alkalmazni", arról nem esett szó.
Két huncut ember van a világon. Egyik, aki a másét elveszi, a másik, aki a magáét hagyja.(székely mondás)
„wers # 2013.03.20. 12:33
HVG 2013. március 19., kedd, 14:01
Magyarországon a legvalószínűbb az, hogy leírják a külföldi devizában felvett lakossági jelzáloghitelek és bizonyos vállalati hitelek egy részét, mégpedig úgy, hogy a veszteség jelentős részét a kormány vállalja – idézi a Bloomberg a Capital Economics elemzőit. Ez a lépés az elemzők szerint illeszkedik Budapest unortodox gazdaságpolitikájába. Orbán Viktor kormánya 2011-ben ideiglenesen lehetővé tette a devizaadósságok piaci árfolyam alatti átváltását forinthitelre, ezzel pedig rákényszerítették a bankokat az árfolyamveszteség lenyelésére. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt 13 évben először veszteséges lett a bankrendszer.
”
És a Bankok belefognak menni, mert a Devizát soha nem látott ügyleteikből jelentős nyereséggel szálnak ki ,ég így is, persze nem "Főkönyv szerint” mert ott ugyebár veszteségesek lesznek…)
Ajánlott olvasmányként ajánlom figyelmébe mindenkinek a 2011 végi végtörlesztéskor a Bankok MNB-n keresztüli SWAP ügyleteinek a számszerű értékét!!
A Papíron átváltott (Végtrörlesztett) CHF alapú hitelek- hez ténylegesen szükséges forrásaihoz képest, kb 40-50 %- os mértékü volt azalatt a 2-3 hónap alatt a tranzakciók CHF értéke, mint amennyi a „vég törlesztett” papíron meglévő állomány értéke!!
Na ez hogy lehet??
Közgazdászok előnyben!!
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
Csak 30-szor emelted ki hogy bíróság...
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
wers:
KBS értelmezésében agyrém, én a ételmezésemben a következő az EB döntés:
A spanyol bíróság azt tette, ami KBS szerint egy agyrém :-)
Adott egy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem.
A bíróság elutasította fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet tisztességtelen szerződési feltételre hivatkozva és a bankot arra kötelezte, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita által érintett időszak tekintetében számolja újra a kamatok összegét.
„30 ... a vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva hivatalból megállapította a késedelmi kamatokra vonatkozó kikötés semmisségét azzal az indokkal, hogy az tisztességtelen jellegűnek minősül.
33. ....a Bíróság ítélkezési gyakorlata a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezte, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek a tisztességtelen feltétel semmisségét és alkalmazhatatlanságát hivatalból értékelni, még a szerződéses felek erre vonatkozó kérelmének hiánya esetében is.”
A Bank az említett elutasító végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be azzal érvelve, hogy a bíróság az eljárás e szakaszában nem jogosult arra, hogy az általa tisztességtelennek vélt szerződéses kikötés semmisségét hivatalból megállapítsa, és arra sem, hogy azt módosítsa.
„31 A Banesto az említett végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be az Audiencia Provincial de Barcelonához, lényegében azzal érvelve, hogy a Juzgado de Primera Instancia n° 2 de Sabadell az eljárás e szakaszában nem jogosult arra, hogy a késedelmi kamatokra vonatkozó, általa tisztességtelennek vélt szerződéses kikötés semmisségét hivatalból megállapítsa, és arra sem, hogy azt módosítsa.
”
Erre az EB kifejtette:
1. A bíróságnak hivatalból kell észlelni a tisztességtelen feltételeket, ha e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.
„43 Következésképpen az uniós jog által az érintett területen ily módon a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét értékeljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességük vizsgálata során történő vizsgálatának kötelezettségét is, amennyiben a nemzeti bíróságok rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek (lásd a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 32. pontját).”
2.A szerződés feltételeinek vizsgálatára a spanyol ( a magyar se) szabályozás nem jogosítja fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságot. Csak abban az esetben, ha az adós ellentmondással él és perré alakul az ügy (magyar szabályosás dettó)
„32 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban az Audiencia Provincial de Barcelona először is megállapította, hogy a fogyasztók és a felhasználók érdekeinek védelmét érintő spanyol szabályozás nem jogosítja fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságot arra, hogy hivatalból és in limine litis megállapítsa a tisztességtelen kikötések semmisségét, mivel azok jogszerűségének a vizsgálata olyan általános jogi eljárás keretébe tartozik, amelynek megindítására csak az adós ellentmondása esetén kerül sor.
48 Az iratanyagból ugyanis kitűnik, hogy a spanyol eljárásjogi rendszer nem teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság számára, hogy ellentmondás hiányában hivatalból, in limine litis, vagy az eljárás bármely szakaszában a 93/13 irányelv 6. cikkére tekintettel értékelje a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét, és azt sem, hogy a feltételnek a nemzeti közrendi szabályokkal való ellentétes jellegét értékelje, amit mindenestre a kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie.”
3. Az EB kimondta, hogy 93/13 irányelvvel ellentétes az olyan szabályozás, amiben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy "fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem" elbírásásakor a szerződés tisztességtelen felteteleit.
„
53 Márpedig e kontextusban meg kell állapítani, hogy az ilyen eljárásjogi szabályozás, amely a fogyasztó ellentmondásának hiányában nem teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára, hogy hivatalból, in limine litis vagy az eljárás bármely szakaszában értékelje a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll, csökkenti a 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem hatékonyságát (lásd ebben az értelemben a C 473/00. sz. Cofidis ügyben 2002. november 21 én hozott ítélet [EBHT 2002., I 10875. o.] 35. pontját).
57 E megfontolások alapján az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy akár in limine litis, akár az eljárás bármely szakaszában hivatalból értékelje az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt, késedelmi kamatra vonatkozó kikötés tisztességtelen jellegét abban az esetben, ha a fogyasztó nem élt ellentmondással, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll.”
Csakhogy TÉNYSZERŰ legyek, ha már ÁLLÍTOK valamit:)
Itt a tegnapi K§H elleni hír!!!
Értelmezzék legyenek kedvesek a tanult jogászok is, és tárják fel tényszerűen, ha esetleg az ott eljáró Bíró volt a "hülye":)
http://www.sonline.hu/…annyi-488820?…
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
HVG 2013. március 19., kedd, 14:01
Magyarországon a legvalószínűbb az, hogy leírják a külföldi devizában felvett lakossági jelzáloghitelek és bizonyos vállalati hitelek egy részét, mégpedig úgy, hogy a veszteség jelentős részét a kormány vállalja – idézi a Bloomberg a Capital Economics elemzőit. Ez a lépés az elemzők szerint illeszkedik Budapest unortodox gazdaságpolitikájába. Orbán Viktor kormánya 2011-ben ideiglenesen lehetővé tette a devizaadósságok piaci árfolyam alatti átváltását forinthitelre, ezzel pedig rákényszerítették a bankokat az árfolyamveszteség lenyelésére. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt 13 évben először veszteséges lett a bankrendszer.
A jegybank úgy vállalhatja át az adósságcsökkentést, hogy a devizatartalékból a piaci árfolyamnál kedvezőbb áron értékesít valutát a kereskedelmi bankoknak. A 36 milliárd eurós tartalékából 4,5 milliárd eurót anélkül használhatna fel az MNB, hogy kockáztatná a következő 12 hónapban lejáró államadósság törlesztését, de a Capital Economist szakértői arra számítanak, hogy kilencmilliárd eurót költenek el a programban.
A magyar háztartások devizadóssága 4,03 ezer milliárd forint volt január 31-én, amelyből 1,05 ezer milliárddal 90 napnál hosszabb ideje tartoztak az adósok, írja a Bloomberg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataira hivatkozva. Magyarországi lapértesülések szerint a kormány azt tervezi, hogy a bankok konvertálják át a devizahiteleket forintkölcsönökre, és engedjék el a 90 napnál hosszabb ideje tartozók adósságának egy részét.
Más hírek szerint a kormány minden devizaadósságot át akar alakítani forinthitelre az MNB tartalékának felhasználásával. A célzásokon túl a kormány és a jegybank nem kommentálja az értesüléseket. A Capital Economics elemzői úgy becsülik, hogy ha valóban elhasználnak kilencmilliárd eurót az átalakításra, akkor is jelentős külföldi valutában jegyzett hitel maradna még a magyar pénzügyi rendszerben. A fennmaradó – lakossági, vállalati, banki és állami – devizatartozás meghaladja a GDP 100 százalékát, szögezik le az elemzők.
„wers # 2013.03.20. 12:01
köszi - megjegyzem elég pancser ügyvéd lehet ennyi hibával
”
Az volt, de a BÍRÓ a még nagyobb Pancser!!
Ajánlott olvasmány a kedves Bírónak!!
A PITE legutóbbi esszéje mellett a KÖLTSÉGEKERŐL-ciműA kamatemelések kapcsán pedig ( AXA- szerződésben szó szerint a következő szerepel .„”..pénzpiaci viszonyok változása okán jogosult..””
Olvassa el a Kedves BíróÉs értelmezze az C 472/10 Előzetes döntéshozatali kérelmében foglal Luxemburgi állás foglalást!
VII – Végkövetkeztetések
„99. A fenti megfontolások alapján azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Pest Megyei Bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseire a következő válaszokat adja:
3. Az a szerződési feltétel, amely feljogosítja az eladót vagy szolgáltatót az általános szerződési feltételek egyoldalú, az árváltoztatási módszer egyértelmű leírása vagy a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélküli megváltoztatására, az irányelv 3. cikkének (3) bekezdéséhez kapcsolódó melléklet 1. j) pontja szerinti tényállás körébe tartozik. A nemzeti bíróságnak kell azonban a konkrét esetben az adott feltétel tisztességtelen jellegét megítélnie. Az ilyen feltétel ipso iure semmisségét előíró nemzeti szabályozás az irányelvvel nem ellentétes. ”
Megjegyzem valamelyik nap a K § H Bank hasalt el, mert nem derült ki egyértelműen a szerződésből, hogy milyen OBJEKTÍV feltételek mellett emelhetett volna a Bank kamatot, mivel bele sem írta!!
Mint azt korábban írtam és YCAL illetve Totom fórumtárs is kiválóan megjegyezte levezette, a MEGFELELŐ jogértelmezés alapján ( Helyesen eljáró Bíró) esélye nincs már a Bankoknak!!!!
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
sokmindenben egyet értünk
wers:
Végre valamiben egyetértük :-)
köszi - megjegyzem elég pancser ügyvéd lehet ennyi hibával
Elbuktak a devizahitelesek az AXA Bank ellen
„Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.”
Drága Ycal, én gyakorlatilag azt sem értettem, mi a kérdés
a kérdőjeles mondatod kb. egy órával későbbi, mit az idézet.
Én meg agyon gyötröm az agyam, mert mondom magamnak, ha Ycal megértette, akkor nekem menni fog (ne féljetek, max. 3 percet szántam rá, és úgy dötöttem, nem is érdekel)
wers:
Az írásjelekkel remélem nem állsz hadilábon :-)
Látod a két kérdőjelet a két feltett kérdés végén?
Továbbá így kezdem a posztot:
Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.
„Tudnátok értelmezni, hogy mit mond ki ez az EB ítélet?”
lehet, az sem érti aki írta
(rosszabb, mint magyarórán a verselemzés)
azt hittem Ycal, azért tetted ide, mert te érted
Sherlock:
Megosztanád ezt velünk halandókkal is vagy ilyen istenkárolmást ide a fórumra nem lehet felrakni?
Én tudom, igen.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Hanyagoljuk a személyeskedést inkább :-)
Felteszem egyszerűbben a kérdést.
Tudnátok értelmezni, hogy mit mond ki ez az EB ítélet?
Az egy agyrém, hogy a közjegyző fogyasztói szerződés érvénytelenségét hivatalból vizsgálja. Már az sem lenne szerencsés, ha azt vizsgálnia kellene, hogy a követelés, amelyre alapozva a fizetési meghagyás kibocsátását kérik, fogyasztói szerződés-e.
Szánalmas ez a vergődés. Ha nem így, akkor úgy, ha nem ezért, akkor azért... De ha mégsem, akkor amúgy... Ehhh!
Nem vagyok benne biztos, hogy mérnökék tudják, mikor van az irányelvnek közvetlen hatálya - pedig volt olyan pszáf-füzet amiben benne volt. De hogy 10 év után derüljön ki ez egy irányelvről, arra én nem sokat teszek.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Bocsánat, lemaradt a link , amelyen az ítélet elérhető:
Sziasztok,
Mivel rég fárasztottam a tekintetes jogász urakat, most újfenn lenn 2 kérdésem.
Jelzem, hogy most csak fogyasztói szerződésekről beszélünk, pl: "gépjármű kölcsön"
Az EB a C 618/10. sz. ügyben olyan megállapításokat tesz, mely eléggé átszabhatja a "Fizetési meghagyás" kibocsátásának eddigi gyakorlatát fogyasztói szerződések esetében.
A megállapítás a következő:
„A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
43 Következésképpen az uniós jog által az érintett területen ily módon a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét értékeljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességük vizsgálata során történő vizsgálatának kötelezettségét is, amennyiben a nemzeti bíróságok rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek (lásd a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 32. pontját).
46 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az elismert követelések behajtására vonatkozó nemzeti mechanizmusok harmonizációjának a hiányában a nemzeti fizetési meghagyásos eljárások alkalmazásának a részletes szabályai a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján a tagállamok belső jogrendjébe tartoznak, azzal a feltétellel azonban, hogy azok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által a fogyasztókra ruházott jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Mostaza Claro ügyben hozott ítélet 24. pontját és a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 38. pontját).
53 Márpedig e kontextusban meg kell állapítani, hogy az ilyen eljárásjogi szabályozás, amely a fogyasztó ellentmondásának hiányában nem teszi lehetővé a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára, hogy hivatalból, in limine litis vagy az eljárás bármely szakaszában értékelje a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll, csökkenti a 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem hatékonyságát (lásd ebben az értelemben a C 473/00. sz. Cofidis ügyben 2002. november 21 én hozott ítélet [EBHT 2002., I 10875. o.] 35. pontját).
55 Így az eladók vagy a szolgáltatók számára elég lenne a rendes polgári eljárás helyett fizetési meghagyásos eljárást indítani ahhoz, hogy a fogyasztókat megfosszák a 93/13 irányelv által elérni kívánt védelemtől, amely szintén ellentétesnek bizonyul a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, amely szerint az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között a nemzeti jogszabályok szerint zajló bírósági eljárás jellegzetességei nem jelenthetnek olyan tényezőt, amely érintheti a 93/13 irányelv rendelkezései alapján a fogyasztókat megillető jogi védelmet (a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 34. pontja).
56 E körülmények között meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képező spanyol szabályozás nem tűnik összeegyeztethetőnek a tényleges érvényesülés elvével, mivel az eladók vagy szolgáltatók és a fogyasztók közötti jogvitákban, amelyekben a fogyasztók alperesek, lehetetlenné vagy túlzottan nehézzé teszi annak a védelemnek az alkalmazását, amelyben a 93/13 irányelv e fogyasztókat részesíteni kívánja.
57 E megfontolások alapján az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy akár in limine litis, akár az eljárás bármely szakaszában hivatalból értékelje az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt, késedelmi kamatra vonatkozó kikötés tisztességtelen jellegét abban az esetben, ha a fogyasztó nem élt ellentmondással, jóllehet az ehhez szükséges valamennyi jogi és ténybeli elem e bíróság rendelkezésére áll.
”
Igaz itt az EB az ügy miatt a késedelmi kamatot emeli ki, de ez vonatkozik ezek szerint , minden tisztességtelen feltételre....
Ezek után elmondhatjuk, hogy amennyiben fogyasztói szerződésről van szó, magyar jogszabályok a "Fizetési meghagyások" tekintetében (a Spanyollal karöltve) ellentétesek a 93/13/EGK irányelvvel?
Mondhatjuk, hogy a 93/13/EGK irányelv értelmében az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve szerint , a bíróságnak (közjegyzőnek) fogyasztói szerződés esetben a "Fizetési meghagyás" kibocsátásakor is hivatalból köteles vizsgálni, tisztességtelen feltételeket, amennyiben a nemzeti bíróságok rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek?