Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„és úgy gondoljuk, hogy nem csak az egyik ingatlan
forgalmi értékét kéne nézni, hanem a kettőét,”
Rosszul gondoljátok.

Nem a 2007-es hitelfelvételkori állapotot kell nézni?

A Bank is a jelzáloghitel kihelyezésekori állapotot nézi ugy értelmezem a bank válaszából, és akkor nem 11millióra adott 11milliót.

Akkor nincs értelme beadni a köv szándéknyilatkozatot?
Akkor rosszúl gondoltuk.
Az a problémám,hogy nem találunk egy ügyvédet Pécsen aki átrágva az ügyemet segitséget nyújtana,azt mondják a bank ügyvédei ellen úgy sincs esélyünk.Ennyi

Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?

Igen Köszönöm

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Köszönöm

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Köszönöm

"Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?"

"Igen Köszönöm"

A köszönet milyen formában nyilvánul meg?

Ön mire,mennyire gondol?

Megkérdezhetem mire érti azt a szót,hogy "Botrányos"
Az az előző postban hivatkozott ítéletre vonatkozott.

Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?

Nagyon örülnék neki ha ajánlana nekem egy ügyvédet!

"Az az előző postban hivatkozott ítéletre vonatkozott."

Kedves Kovács-Béla-Sándor !

Miért tartja botrányosnak az adott ítéletet ?

Dr.Attika

Kérj közvetítési jutalékot attól a kollegádtól akinek "innen" hoznál egy új ügyfelet, ne pedig a kérdező felé a félreérhetetlen válasz. Nagy nívón alatti...

A kereseti kérelem x összeg megfizetése volt. Nem vitás, hogy az alperesek a felperestől meghatározott összegű forintot kaptak, és az alperesek sem állítják, hogy ez ajándék volt.
Ilyen tényállás mellett a bíróság nem teheti meg, hogy egyszerűen elutasítja a keresetet - semmisség ide vagy oda.
Egy csökött jogérzékű adós értelmezheti így a törvényeket, de egy bíró nem.

KBS,

Tudom, hogy én hülye vagyok, de, ha elolvasnád mielőtt véleményt mondasz, akkor te is rájönnél, hogy az alperes arra hivatkozott, hogy kölcsön jogcímen nem áll fenn tartozása" , és a szerződésnek nem csak a semmisségét, hanem a "létre sem jöttét" is megállapította a bíróság....
Vagyis szerintem a bírónő joggal utasította el a "kölcsön jogcímen" történő követelést....

Adja be a bank "jogalap nélküli gazdagodásra", ott majd megvizsgálják ki , mit teljesített és szépen elszámolnak....

A bíróság nincs kötve a keresetben megjelölt jogcímhez.
Mint mondtam, neked ezt egyáltalán nem kell tudnod - és még csak hülye sem vagy, ha nem tudod - de egy bírónak muszáj tudnia.

Te sem szórakoznál túl jól, ha veled szemben születne egy ilyen ítélet. Ez az igazi különbség közöttünk: engem nem érdekel, hogy ki a peres fél, bank vagy nem bank. És a bírót sem szabad hogy érdekelje.

+1

(Ettől az esettől függetlenül, a bíróság ugyan nincs kötve a jogcímhez, de az érvénytelen szerződés, meg a nem létező szerződés az nem ugyanaz az eset. Semmisség esetén dogmatikailag elhibázott jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozni.)

guba:

A szerződés létrejöttének vizsgálata úgy tudom, megelőzi a semmisség vizsgálatát....

A BH 1998.443 pedig kimondja, hogy a kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg.

De a BH2004. 142. I. még pontosabban fogalmaz, mely kimondja, hogy ”A szerződés valamely lényeges tartalmi elemében való megállapodás hiánya a szerződés létre nem jöttének, és nem semmisségének megállapítására ad alapot.

Jelen szerződésben a bírónő (5. oldal utolsó előtti bekezdés) megállapítja, hogy szerződés nem jött létre...

Ezt, mint láthattad a konkrét esettől függetlenül vetettem közbe. Több olyan deviza alapú kölcsön tárgyában folyó per van, amelyben jogalap nélküli gazdagodásban jelöli meg a felperes a követelését, valójában formai vagy tartalmi érvénytelenségre hivatkozik. (Lásd pl. a nagy érdeklődéssel kísért kúriai döntést.)

Dr Attika

"Ajánljak egy pécsi ügyvédet, aki esetleg elvállalná?"

Még mindig várom...

Én meg azt várom, hogy alábbi elektronikus levél elérhetőségen megkeressen, személyét nem fedve. Ekkor tudok pécsi kollégát ajánlani.

Egy szakmai kérdésem lenne:

A saját ügyemben a pénzintézet , mint alperes , szeptember 18-án adta be a fellebbezését, illetve ez a dátum szerepel rajta, iktatva 3 nappal később szept. 21-én lett. Én még augusztus végén kaptam egy határozatot az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséről, majd 2 nap múlva annak hatályon kívül helyezéséről, indoklás nélkül. Belenéztem az aktába, és kiderült, hogy a tértivevény szerint az elsőfokú ítéletet az alperes augusztus 03-án vette át. Véleményem szerint a fellebbezése, így jócskán kívül esik a 15 napos határidőn, ezért a fellebbezés érvénytelen, és a jogerőre emelkedést nem értem milyen meggondolásból hatálytalanították...mi történhetett?valami mutyi?

legalábbis nem úgy fest a dolog, mintha törvényes keretek között mozogna....

hogyan fogadhatják el egyáltalán a fellebbezést, több, mint 40 nap után??

Igazolási kérelemmel.