Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Tician # 2013.11.20. 10:36

milyen igazolási kérelemmel?Én ilyet nem láttam...azt nekem is meg kellett volna küldjék, nemde?Kinek kell igazolnia, és mit?

Ha átvette, akkor átvette, mit igazol?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.20. 11:24

Nem.

Dr.Attika # 2013.11.20. 12:36

Vegyük figyelembe a Pp. 104/A.§ rendelkezését.

Bár így is túl van a 15 napon.

Ycal # 2013.11.20. 18:12

KBS:

A bíróság nincs kötve a keresetben megjelölt jogcímhez.
Mint mondtam, neked ezt egyáltalán nem kell tudnod - és még csak hülye sem vagy, ha nem tudod - de egy bírónak muszáj tudnia.

Én úgy olvastam ebben a cikkben, hogy ez a dolog nem teljesen egyértelmű , jelenleg is vita tárgya, hogy meddig kell elmenni egy bírónak, meg kell-e keresni-e a megfelelő jogcímet, ha a jogi képviselő rosszul jelöli azt meg...

Van itt pro és kontra is...

http://www.glossaiuridica.hu/…ztheimer.pdf

"A bírósági határozatokból kiolvasható gyakorlat
döntően abba az irányba mutat, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség nem jár egyben jogcímhez kötöttséggel is.
Az egyre markánsabbá váló jogirodalmi és jogalkalmazói vélemények szerint ezen joggyakorlat egyáltalán nem
felel meg a polgári perrendtartás tételes szabályainak, s szellemiségének sem."

"Az egyre inkább teret nyerő (s a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásával szembemenő) felfogás, amely a kereseti kérelemhez való kötöttséget egyben jogcímhez kötöttségnek is tekinti "

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.20. 18:47

Szembe megy az nem csak a Kúria iránymutatásával, hanem a józan ésszel, a pergazdaságosság elvével, a méltányossággal, az igazságossággal is. Egyetlen szempontnak felel meg: a lustaságnak.

gabornagy22 # 2013.11.20. 19:13

Üdvözletem!

Szeretném közölni én nem vagyok ügyvéd!

Ezt a levelet egy fórumomról másolom be az egyik hozzászóló írta és érdeklődnék,hogy ez elfogadható és alkalmazható egy eljárásban?

Válaszukat előre is köszönöm!

"Úgy tudom: A devizahitel egyáltalán nem hitel,hanem egy olyan befektetés a hitelfelvevő részéről ,aminek a lényege hogy az összes ,kivétel nélkül az összes profit a banké, az összes kozcázat pedig a hitelfelvevőé .Nem hitel azért az egyszrű okért ,mert hitel egy olyan fix összegben fel vett kölcsön ,amit azonos fix összegben kell visszafizetni ,a szerzödésben kijelölt és annak alapján mindkét fél álltal kiszámítható kamattal együtt ,de a deviza adós nem tudhatja ,hogy mennyit kell fizetnie ,mert a törlesztés egy olyan ténytől az árfolyam mozgásától függ,amihez semmi köze, hiszen ő forintot kapott és forintban fizet. .........

A PSZÁF álláspontja szerint: A a pénzügyitermék besorolható a BSZT.-ben foglalt ,részletezett pénzügyieszköz fogalmába ,s így "csak" befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető... akkor mi is a gond azzal ,hogy a deviza alapú konstrukció kihelyezésének a szabálytalanságát hatóságaink elismerjék?????.

Az,hogy ennek a beismerése nem csupán semmisségi ,érvénytelenségi következménnyekkel jár, hanem az ügyfél kártérítésre is jogosúlt . !!!!!!!!!!!!

A probléma pedig a kövtkező: Miután tisztázódott ,hogy ez a meg előlegezett pénzügyi befektetés természetes személy lakóingatlanára jelzálogot nem lehet bejegyezni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tessék a jogszabály: Az ingatlan nyílvántartásról szoló 19997.évi CXLT.törvény új megfogalmazása szerint ( 16/A.§(1) bekezdés ) ,nem lehet jelzálogot bejegyezni olyan ingatlanra ,amelyre a természetes személy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt..A polgári törvénykönyv 261.§ (4) bekezdése alapján , természetes személy devizában nyílvántartott ,vagy nyújtott( (devizaalapú) kölcsönszerződésből keletkező hitelezői követelés biztosítására , természetes személy tulajdonába álló ingatlanra jelzálog nem alapítható. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. " Tehát az összes eddig végrehajtási eljárás jogtalan és az így megkárosított ügyfeleknek kártérítés jár.

"A BTK.318.§(1) bekezdése így rendelkezik: "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt ,és ezzel kárt okoz ,csalást követ el.

tehát ez már hivatalból el itélendő.

Ez a szöveg idézet volt egy jóval hosszab terjedelmű levélből. ,mely a legfőbb ügyész úrnak volt címezve.,és többen megkapták a levelet. INTERNETEN, -KÖZZÉTETT.......

Mindenki olvassa és tanúlmányozza , a maga érték rendje szerint."

Ycal # 2013.11.20. 19:35

KBS:

Ha már lustaságról beszélünk, akkor ez a jelző a felperes jogi képviselőjére is ráillik nem?

Ycal # 2013.11.21. 07:05

KBS:

Nekem ez a jogcím dolog , kicsit a semmis szerződési feltételek hivatalból történő észleléséhez hasonlít....ha elvárjuk, hogy egy bíró megkeresse azt a jogcímet, amin a felperes megillethet egy bizonyos összeg, akkor azt is elvárhatjuk, hogy átnyálazza a szerződést és észleljen minden részleges semmisséget nem?

Továbbá, szerinted tud az alperes védekezni a per során, ha a bíró a végén például a felperes keresetétől teljesen eltérő jogcímen marasztalja el?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.21. 08:21

Tud.

Péter_ # 2013.11.21. 11:37

Tud valaki devizahiteles beadványokat, hol lehet megtalálni, vagy letölteni?
Unicredites főleg

gabornagy22 # 2013.11.21. 14:27

Én az egyetlen használható és célravezető megoldást a UCC alkalmazása mellett látom amit az Európai Parlament elfogadott!
Ezáltal és Alkotmányunk Q cikkelye által alkalmazhatunk !

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

http://www.law.cornell.edu/ucc

Sherlock # 2013.11.21. 15:02

Én az egyetlen használható és célravezető megoldást a UCC alkalmazása mellett látom amit az Európai Parlament elfogadott!
Ezáltal és Alkotmányunk Q cikkelye által alkalmazhatunk !

Amellett, hogy ennek a mondatnak nincs értelme, mire lenne használható és célravezető?

gabornagy22 # 2013.11.21. 16:22

Nincsen értelme?
Akkor kár is bármit elmondanom ,de azért megteszem!

Keletkezett egy Hatályos törvény külföldön ami a UCC alapján felszámol minden Bankot, mert azok működése csaláson alapszik!

Eleinte nem hittem benne,de 2 hónap folyamatos utánajárás és ellenőrzések után rájöttem, hogy teljesen alapos és elfogadott tényről van szó!

A következő lépésem az volt hogy megkeressem, hogyan tudjuk ezt alkalmazni és elfogadtatni hazánkban és ennek a megoldása is immáron kézenfekvő!

A UCC-t az Európai parlament is elfogadta ezáltal Hazánkban is alkalmazható ennek jogköre!

Ezeken felül még számtalan olyan dolog van ami kétség kívül megmutatja és alkalmazhatóvá tesz minden szükséges lépést a Jelenlegi Pénzügyi rendszer csalásainak kimutatására és minden jogellenes működésük beszüntetésére!

Ezáltal nincs más út mint előre!
Lépni kell, de izibe mert nagyon nagy baj lesz!

Sherlock # 2013.11.22. 14:54

Ebben annyi sületlenség van, hogy kár is vesződni vele, ráadásul - ugye - a világ pénzügyi hatalmai, akik a háttérből mindent mozgatnak, ezek után még rám is találnának.

Ne zavarjon, hogy a UCC egy kereskedelmi mintatörvény. Az se, hogy semmi ilyet nem tud csinálni az EP (nem csak azért, mert kivitelezhetetlen), mert nincs rá kompetenciája.

Tician # 2013.11.25. 09:42

De mit dönt majd a Kúria dec. 16-án?

Egyáltalán miért kell pl. azt tárgyalni, hogy az egyoldalú módosítás okainak ismeretében az adós ki tudja-e számolni a változtatás utáni követelést?Válasz: a legtöbb szerződésből, még a változásmentes díjakat sem lehet kiszámolni, nemhogy akkor, ha összevissza változtatnak...

Érvénytelenségi oknál teljes vagy részleges semmisség?Ez is egyértelmű...a Hpt.-ben szó nincs részleges semmisségről...teljes semmisség és kész...érvényessé nyilvánítás pótlással...ez meg már magában vicc...szerintem az én szerződésemben benne volt, hogy a bank nekem 50% kamatot fizet a befizetett törlesztők után, csak elfelejtettük rögzíteni, de utólag pótolhatnánk!!!

Egyébként pedig ebben az ügyben nem lehet jogegységi határozatot hozni, hiszen minden szerződés más és más...egyik gagyibb, mint a másik, ez hiányzik, az hiányzik, van amelyikben kamat hiányzik...azt hogy találod ki és pótolod utólag??

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.25. 17:23

Csak tudnám, ezzel a zsenivel miért nem írsz szakkönyveket?! Hiszen neked pofonegyszerű, ami egyetemi előadóknak sem az.

petertaylor # 2013.11.26. 19:27

Sziasztok.

Milyen vétséget követ el egy bank,ha a banki papírokon aláírásokat hamisít az ügyfelek nevében?

Dr.Attika # 2013.11.26. 19:35

Magánokirat-hamisítást.

petertaylor # 2013.11.26. 19:41

Merkantil Bank csinál ilyet.

Ycal # 2013.11.27. 01:47

"Hiszen neked pofonegyszerű, ami egyetemi előadóknak sem az."

KBS:

Persze, hogy egyértelmű, neked is van/volt kölcsönöd nem?

A bíróság tényként fogadja el, hogy az adós megismerte, megértette a szerződést, mert aláírta....

Ezek után, jogosan háborodik fel, hogy a bíróságok még jelenleg sem tudják értelmezni a szerződéseket....pedig a bíró ha akarja hónapokig próbálhatja értelmezni a szerződéseket.....

Itt járnak:

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

Ha még a bíróságok sem egyértelmű, hogy mit is jelent a deviza alapú kifejezés pontosan, akkor nem kellene a Ptk. 207-et alkalmazni ilyen esetekben?

Kicsit aggályos, hogy most akarja kitalálni a bíróság, hogy 5-6 évvel ezelőtt mit kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kifejezés....

Az is probléma , hogy van "deviza alapú" kölcsön, amiről, most majd megmondják a tutit.

De ugyanaz fog vonatkozni a :

  • deviza elszámolású
  • devizában nyilvántartott

kölcsönökre is?

Vagy arra új jogegységit hoznak?

Ycal # 2013.11.27. 02:07

Ezt egy másik site-on találtam, de nagyon tetszett :-)

A bírók fogják megválaszolni azt is: a deviza alapú hitel deviza vagy forinthitel:

Ez nagyon érdekes felelet lesz.

Az sem érdektelen, hogy az adósnak milyen mélységű tudással kell rendelkeznie a pénzügyi területen ahhoz, hogy átlássa a szerződés.

Analógiásan: egy gépkocsi vásárlásához kell-e azt tudnia a vevőnek, milyen a belsőégésű motor működése, egyáltalán: akar-e olyan eszközt venni, amely tűzveszélyes?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.11.27. 06:16

Még egy professzor. Ketten akár már tanszéket is alapíthattok.

Dr.Attika # 2013.11.27. 06:49

Ha ezt tennénk, Téged kérnénk fel a tanszék vezetésére.

gabornagy22 # 2013.11.27. 08:47

Egyetlen egy dolgot nem értek!

Igen tisztelt ügyvédek,miért a szerződéseket boncolgatjátok és azok által próbáltok fogást találni egy-egy Hiteles ügyben,és miért nem a hátteret vizsgáljátok?

Egy tanács!

Térképezd fel a rendszert,bizonyítsd a felépítését,tárd fel a működését,szabályzatát ami által működik,majd mutass rá a hibákra amelyek által vétettek,mind saját törvényük,mind saját törvényeinkkel karöltve!

Mert egy Pénzintézet sem választható külön jelenleg Magyarországon,sőt a Világban sem!

A Hivatalos nyílt Cégjegyzékben megtaláljátok a Bankintézetek részvényeseit melyek minden esetben külföldi Bankok! A külföldi Bankok részvényeseit az adott ország cégjegyzékében szintén megtaláljátok!

Az út New Yorkba vezet és Londonba!

A legfelső szintet nem vagyok hajlandó nyíltan elárulni! De aki keres az talál! :)

Az Eu 2010-ben elfogadta az egységes kereskedelmi kódex használatát az eu-ban is Amerikai mintára hivatkozva,bár tudhatjuk ez a rendszer egységesítése érdekében történt!
De hála Istennek mert így az Alkotmányunk Q cikkelye alapján automatikusan a Magyar Jogrendszer részévé is vált!
Így most már Jogunkban is áll a saját törvényeik és hibáik alapján vizsgálni és ítélni őket!

Ajánlom a UCC megismerését és alkalmazását ezekben az ügyekben!

Megjegyzés: Mivel Államunk is Cégként van New Yorkban bejegyezve(ellenőrzött tény) így a UCC Jogrendszere érvényes és alkalmazható nem csak a Hitel tárgyalások esetén is!

Tisztelettel:
Nagy Gábor
Pannonia Mozgalom
Alapító

gabornagy22 # 2013.11.27. 11:10