Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Szerintem maradjunk annyiban, hogy Sherlocknak vége egy igazán fontos kérdésben igaza van...... :-)

Na az OTP 123 milliárdot termelt 2012-ben...abból futja az adósok kártérytésére, meg a túlfizetések visszatérítésére kamatokkal együtt.

A precedens továbbra sem ezt jelenti, de vergődj csak.

Sherlock

Gratula….úgy látszik legalább a LATIN megy!!

„Még ha nagyon rá akarnád erőszakolni, akkor sem tudnád kifejteni…”

Tisztázzunk valamit, csakhogy VILÁGOS legyen a számodra is.

Ezt nem ÉN fejtettem ki, hanem VERICA TRSTENJAK FŐTANÁCSNOK EB

...az általa kifejtettek a 93/13 EGK- n alapszanak..

Kiemeltem a kulcs mondatokat, részeket…

..az eljárásban részt nem vevő fogyasztó részére……….
..valamely feltétel tisztességtelen jellege következtében keletkezett…...
...ha a feltétel tisztességtelen jellegét egy másik, őt nem érintő eljárásban állapították meg....
...Nem ellentétes ugyanakkor az irányelv 8. cikkével…
amely ilyen esetben biztosítja a fogyasztó számára…..

Kérdés!

Te ebből mit szűrsz le, milyen következtetésre jutsz, vagy juthatsz...

Igazából ez SZÖVEGÉRTÉS + NÉMI KOMBINATORIKA

Chapel

Elnéztem, te írtad ezt. Ycaltol bocsánat.

De a link nem az ítélet, hanem a főtanácsnok indítványa. Ez még precedensnek is kevés lenne, hiszen nem bírósági ítélet.

Chapel, százszor is beidézheted, több köze nem lesz a precedenshez. Még ha nagyon rá akarnád erőszakolni, akkor sem tudnád kifejteni hogy akkor ez most stare decisis, orbiter dictum vagy egyéb, ha egyik vagy másik akkor advisory vagy compulsory precedent és vertikális vagy horizontális hatályú-e. De ha igen, akkor hajrá.

Meg annak se akinek nincs 99%-ban. :)

Nekem nem fáj igazat adni másoknak, még ha az esetek 99%-ban igaza is van, de Magyarországon valóban NINCS precedens jog.

Amennyiben érdemi választ szeretnétek, valami ilyesmit tudnék elképzelni.

Természetesen én értem (mert akarom érteni), hogy mire gondolhat Ycal, legfeljebb megcáfol ha tévedek.

Ami Magyarországon létező eljárás, az az ún. Jogegységi eljárás, melyet a Kúria folytat le, a kimenetele pedig az ún. Jogegységi határozat, mely határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

Tician

Fenntartom amit írtam, miszerint -egyetértve veled- az árfolyamrés független az árfolyamtól, azonban a forintban kifejezhető számszerű értéke nem.

Példa:
(Nem esküszöm meg rá, hogy így számítják, utána kellene néznem, de ha jól emlékszem igen)

Középárfolyamon 150 Ft/ 1 egység deviza, 1% árfolyamrés esetén a vételi 149,25 Ft, az eladási 150,75 Ft. A kettő közötti különbség 1,5 Ft, százalékban kifejezhető, THM-ben egyértelműen meghatározható %-ban!

Ha középárfolyamon 250 Ft/ 1 egység deviza, 1% árfolyamrés esetén a vételi 248,75 Ft, az eladási 251,25 Ft. A kettő közötti különbség 2,5 Ft, százalékban pontosan annyi, az összege viszont _változik_, tehát függ az árfolyamtól.

Mi történik viszont akkor, ha a bank változtatja a százalékos mértékét, amit meg is tett?

Ha középárfolyamon 250 Ft/ 1 egység deviza, 2% árfolyamrés esetén a vételi 247,5 Ft, az eladási 252,5 Ft. A kettő közötti különbség 5 Ft!
Százalékban és összegben is változik, azonban jól látható, hogy az árfolyamrés kiszélesítése a bank által hozott döntés eredménye, mely újabb extra profitot hozott számára.

Na ez az a bizonyos árfolyamrés, ami az OTP-nél (is) el lett sunnyogva (viszont a THM-be bele lett számolva), a hitelt felvevő figyelmét nem hívták fel rá, hogy a hitelnél ez is egy olyan költségelem (volt 2010-ig) amivel játszik a bank, amit bármikor egyoldalúan megváltoztathat (hoppá, ez sincs benne a szerződésben), ha a kedve úgy tartja.

capisca

„Én megkerestem ezt a C 472/10. sz. ügyet a curia.europa.eu oldalon, de az idézett szövegrészt az ítéletben nem találtam.

Sőt az ítéeltnek nincsen római VII. része. A 2. pont alatt pedig ezt találtam (tekintve az EB folyamatos számozást használ döntéseinél)”

Nem Ycal hivatkozott rá, hanem ÉN Mr. Chapel...csakhogy TÉNYSZERŰK legyünk

Amúgy nem igazán tiszta, miért mindenki Ycal-t kóstolgatja..:( Talán, mert Ő az aki frankó érveket tud felhozni mindig??

Itt az ítélet linkje, és görgesd a skrollt egészen az aljáig

És ott látni fogod, hogy a 98-as pont után jön a VII pont

Ott van a 2. számű rész

http://curia.europa.eu/…document.jsf?…

Kedves Mindenki!

Én megkerestem ezt a C 472/10. sz. ügyet a curia.europa.eu oldalon, de az idézett szövegrészt az ítéletben nem találtam.

Sőt az ítéeltnek nincsen római VII. része. A 2. pont alatt pedig ezt találtam (tekintve az EB folyamatos számozást használ döntéseinél)

"2. E kérelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) által az Invitel Távközlési Zrt. vállalkozással (a továbbiakban: Invitel) szemben annak tárgyában benyújtott közérdekű kereset keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi feltételezetten tisztességtelen feltételeket alkalmazott a fogyasztókkal kötött szerződéseiben."

Így, amíg Ycal álatl említett részt nem találom, nem is lehet rá érdemben reagálni.

„"A devizahiteleseknek is segíteni fogunk, hiszen nem hagyhatjuk, hogy „egymillió embert csak úgy becsapjanak” – nyomatékosította Orbán Viktor.”"

Már Viki is megmondta, be lettünk csapva. Nem kicsit, nagyon.

„wers # 2013.03.07. 14:57
Ycal, az a gond, hogy sajátosan értelmezel egyes mondatokat, azt olvasol ki belőle, amit te olvasni szeretnél”

Ycal nagyon is jól értelmezi a dolgokat, és Ő illetve Totom az aki ezen a fórumon, hajlandó ÉRVEKET is felhozni….

Légy kedves és értelmezd Te magad, az alábbiakat..

Sherlock „barátunk” valamelyik nap elvérzett ennek a cáfolása közben.

C 472/10. sz. ügy

VII – Végkövetkeztetések

„2.. Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) és (2) bekezdése az eljárásban részt nem vevő fogyasztó részére nem biztosítja a valamely feltétel tisztességtelen jellege következtében keletkezett költségek visszatérítése iránti igényt, ha a feltétel tisztességtelen jellegét egy másik, őt nem érintő eljárásban állapították meg. Nem ellentétes ugyanakkor az irányelv 8. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely ilyen esetben biztosítja a fogyasztó számára a visszatérítés iránti igényt. ”

Ycal, az a gond, hogy sajátosan értelmezel egyes mondatokat, azt olvasol ki belőle, amit te olvasni szeretnél

Wiki? Komolyan? :D

Sherlock:

Már a Wiki sem a régi :-)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Precedens

Lényege [szerkesztés]

A precedens olyan korábbi jogeset, amely lényegi elemeinél fogva egy újabb esetre alkalmazandó. A szűken értelmezett precedens voltaképpen a jogszabályt pótolja, így a bírói jogalkotás tipikus terméke olyan jogrendszerekben, amelyek az írott jogot kevésbé tekintik fontosnak (például angolszász jogrendszer). A magyar jog nem ismeri el a precedenseket, csupán ítéletek indokolásában lehet korábbi esetekre hivatkozni.

Én nem maradok, mert ez is ferdítés. De ez a stílusod.

Sherlock:

Igazad van , fogalmatlan vagyok..... :-)

maradjunk annyiban, hogy :

"A magyar jog nem ismeri el a precedenseket, csupán ítéletek indokolásában lehet korábbi esetekre hivatkozni."

„Ezért közvetve mégis csak "létezik" precedensjog.....

Szerintem...”

Továbbra sem értem, hogy miért használsz olyan fogalmat (precedens) aminek a jelentéséről jól láthatóan fogalmad sincs.

Nem kérünk abból,hogy az állam a külföldi bankokat segítse a rossz pénzügyi politikájával,mindenféle tartalék deviza bevonásával!

A csaló bankok tűnjenek el az országunkból.
Nem kellene MAGYARORSZÁGON a bankokat pelenkázni.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK!!!

Totom

Egyébként annyit hozzátennék, hogy az árfolyamrés teljesen független az árfolyamváltozástól...ugyanis ha az árfolyamváltozás mértéke 0, mondjuk még a folyósítás napján visszafizeted a kölcsönt, akkor is kapásból többet kell visszafizetned, az árfolyamrés miatt, pedig az árfolyam nem változott!!

Az árfolyamrés nem költség,mert a bankban dolgozó alkalmazott UGYANAZZAL a kézmozdulattal hajtotta végre a műveletet ,mint mikor vételi árfolyamot gombot nyomja meg,nem kellett átutaznia egy másik bankba,1 mikro energiával nem került neki több munkába ezért nem is számolhatja el kötségként.

Éppen ezért ezt elhibázták:EZ CSALÁS, LOPÁS megtévesztés amit konszernben követtek el az összes bank hibázott,de legfőképpen a PSZÁF.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mai nap, Ma Donna.
Amit az árfolyamgátról "még" tudni érdemes.

http://azenpenzem.hu/…arfolyamgat/

Megoldás csak politikai alapon lehet/lesz: kormányzat - civilek (hitelesek)- bankszövetség.
A bírósági megoldások még nagyon sokáig váratnak magukra. Még épp csak, hogy felsejlenek a horizonton...

Ezt én értem, csak megint az a bajom, hiába a hozzáértő pénzügyjogász, ha a bíró buta, mint a tök, vagy nem is akarja érteni a dolgot. A PITEE ítéletben azért elég jól le van írva, hogy miért költség, stb...ha egy bíró azt elolvassa, akkor nem is hozhat más döntést...ha mégis..akkor nyilván h...

Tician

A helyzetet mi (laikusok és pénzügyi/bankjogászok) a következőképpen látjuk.

Az elsőfokú bíröságon sok esetben a bírók nem is akarják felvállalni a döntést, hanem tovább "passzolják" másodfokra. Nem túl korrekt, de ez van.
Persze ez nem jelenti azt, hogy valamennyi bíró így tesz, vannak köztük olyanok (Kábées elvtársai), akik az alapján ítélkeznek, ahogy valóban látják a dolgokat. Ez nem erkölcstelen, teljesen szabályos eljárás, hiszen azért ő a bíró, hogy az elétárt tények alapján döntsön. Itt jön a szerepe a szakembernek, a pénzügyi jogásznak, aki el tudja érthető módon magyarázni a T. Bíróságnak, hogy mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyam változás között, miért nem lehet ugyan azt érteni alatta, miért független a kettő egymástól.
(Az árfolyamrés összege valóban nem független, hiszen százalékban van kifejezve, így a középárfolyam változásával a vételi/eladási árfolyam is változik, a százalék mértéke (1, 2, 3, stb %) viszont igen, és ezt nem írták bele (OTP esetében viszont beleszámolták) a THM-be, és emelték meg a bankok előzetes értesítés nélkül, ezáltal növelve a maguk margóját és az adósok költségeit).

A szolnoki ítéletről meg annyit, hogy semmi köze nincs az árfolyamréshez, azt az ostoba bánok által pénzelt (nézd meg a hirdetők et) énpénzemes cikkíró maszatolta bele a firkálmányába, az ismertebb médiák egyértelműen a tisztességtelen szerződéses feltételekről és uzsora szerződésről számoltak be, mint a bukott keresetben megjelölt okokra.

Csak ismételni tudom magam, kell egy jó kereset és egy jó ügyvéd aki megírja és meg is tudja védeni. Szar kereset, hozzá nem értő ügyvéd nem is hozhat más eredményt. A média, a bankok (és Kábées) pedig ezeken lovagol és valahol joggal vágja az emberek arcába, hogy "mennyi bukott per van".

Sőt a tegnapi axa-s bíró is tudta mind a 3 esetben, és azt mondta, hogy nem költség az árfolyamrés?

• ye?Csakhát az ilyenekn múlik a dolog...