De még ez sem egészen igaz. Nem kell közösen megtalálniuk a módját - majd a bíróság megteszi. (Ezért álságos dolog kizárólag az érvénytelenség megállapítása iránt indítani a pert. Az csak a magát reklámozni óhajtó ügyvédnek meg a szenzációhajhász sajtónak jó.)
KBS:
Hát még az milyen álságos dolog, mikor bank 2 évig azt ismétli szegény egyezkedni próbáló adósnak, hogy a szerződéssel minden rendben van, nem tud segíteni....majd egy megállapítási per esetében önként és dalolva elismeri a semmisséget, csakhogy ellenkeresetet nyújthasson be....
"„Hátravan még az is, hogy a felek elszámoljanak egymással, hiszen egy semmis szerződés esetén adósnak és hitelezőjének közösen meg kell találniuk ennek a módját.”
Na ez a lényeg! A sok szöveg előtte csak üres duma."
Én úgy emlékszem van már autó ügyben ítélet az elszámolásról, abból esetleg ki lehetne indulni...csak, hogy ne találgassunk a vakvilágba :-)
Nincs. Ha arra gondolsz, akkor egyezséget kötöttünk.
Ahol nem kötöttünk egyezséget, ott elutasították a keresetet. Nem mindenki olyan ügyes ám, mint ez a kolléganő.
Üdv mindenkinek,
Szeretnék kérdezni, hátha valaki tudna segíteni.
A helyzet a következő: 2 éve örököltem egy lakást, amelyen svájci frank alapú hitel volt (van). A lakást gyermekemnek ajándékoztam, viszont ő nem él benne életvitel szerűen. A havi törlesztő részlet 100-120 ezer forint lenne, amit már nem tudtunk vállalni. A bankkal történt egy áthidaló megállapodás, miszerint egy évig havi 40 ezer forinttal törlesztjük a hitelt, hátha egy év alatt rendeződik az anyagi helyzetünk. Az egy év letelt és új szerződést kellene kötni. A szükséges papírokat a bank bekérte, viszon két hónapja semmi visszajelzést nem kaptunk. Az ügyintéző szerint ezalatt a két hónap alatt, mivel lejárt az egy éves külön szerződés időtartama az eredeti szerződésben foglalt összeget kellene fizetni. Mi továbbra is a havi 40 ezerrel tudjuk (sajnos) törleszteni a hitelünket és nagyon valószínű, hogy a különbözet a tartozásunkat hízlalja.
A kérdések a következők lennének:
a; Meddig "húzhatja" a bank az új szerződés megkötését, nincs e erre valami kötelezettsége?
b; A lakást 7 millióra értékelték anno (ez a jelzálog a hitelen), most viszont a piaci értéke olyan 5,5-6 millió körül lehet. A tartozás már most meghaladja a 6 millió forintot, ami folyamatosan hízik az időhúzásukkal. Ha a hitelt "bebukjuk" akkor a bank a piaci érték feletti részt követelheti rajtunk?
c; Esetleg érdemes lenne e az árfolyamgátat igénybe vennünk? Az ügyintéző hölgy szerint az lenne a legjobb, ha egy teljesen új szerződést kötnénk velük (ezt nem sikerült eldönteni két hónap alatt, hogy alkalmasak vagyunk e rá), viszont élek a gyanúval, hogy az ügyintéző elsősorban a bank érdekeit képviseli, nem az enyémet. Az új szerződés természetesen a régi devizahitel forintosítását plusz az azóta felhalmozódott elmaradásokat tartalmazná, ami már bőven meghaladja a lakás értékét.
A válaszokat előre is köszönöm.
Tihamér
„„NEM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda”
Ez önellentmondás.”
Miért lenne önellentmondás?
Van banki ismereted?
Ha nincs, segítek: CHF forrást felhajtani azt jelenti, hogy valamely befeketatötöl (pénztulajdonostól) pénzt kapsz kölcsön adott kamatra, majd a lejáratkor visszafizeted.
A SWAP ügylet ezzel szemben "pénzcsere", azaz nem befektetötöl kapsz pénz kamatra, hanem kifejezetten pénzügyi szolgáltatóval állapodsz meg a következö kosnstrukcióban: van egyik devizád dögivel, de fenn akarsz tartani egy hosszú távú ügyletet egy másik devizában. Ezért megéri neked azt tenni, hogy a dögivel rendelkezésedre álló devizádat odaadod, ö ad neked másikat, kölcsönösen kamatot fizettek egymásnak, illetve adott esetben az árfolyamkülönbözettel vagy elszámoltok, vagy határidös ügylettel kombinálva elöre fixáljátok a lejárati árfolyamot. A SWAP teljes költsége (árfolyamváltozás nélkül) a forrásdeviza forrásköltsége + a SWAP ügylet lebonyolítási költsége. Adott esetben láthatóan a HUF kamatok + SWAP ügyleti költség nyilvánvalóan magasabb, mint a piaci CHF kamat.
A kedves bank ezt próbálja rám terhelni. A SWAP-böl adódó árfolyamnyereség lehetöségböl persze nem részesített.
Azért önellentmondás, mert ha "swappelgetett", akkor "felhajtotta a CH forrást". (Nem mintha lenne jelentősége.)
Sajnos Sherlock, nagyon eltűnt, pedig Én is tőle akartam kitanulkozni swap forward görgetés témában :-)
Van most egy fórum, ahol nagyon jól elbeszélgetek a delikvenssel...
Váltig állítja , hogy ezek a deviza alapú szerződések márpedig hitelkeret szerződések.... nem kölcsönszerződések (annyiból igaza van, hogy abba tényleg bele lehetne őket gyömöszölni)
Viszont azt, hogy különbség van a hitel és a kölcsön között, valamint a konszenzus fogalmát nem akarja megérteni és véleménye szerint az csak furmányos jogászkodás :-)
Semmiképpen nem hitelszerződések. Egyértelműen kölcsönök.
(Gazdálkodó szervezetekkel esetleg köthettek hitelszerződést is, de az más káposzta.)
Üdvözlöm! Édesapám 2008 01 hóban vett föl svájci frank alapú jelzálog hitelt szabad felhasználásra Credit House Ingatlanfinanszírozási zrt.-től. 2010-ben meghalt. Én voltam az örökös így át vállaltam. Hitel károsultnak számítok? Van értelme ügyvédhez menni? Próbáltam a hitelezőnél egyezkedni de azt mondják ők nem bank hanem pénzintézet ha jól emlékszem. Se árfolyamgát semmi nincs náluk.
KBS:
„Azért önellentmondás, mert ha "swappelgetett", akkor "felhajtotta a CH forrást". (Nem mintha lenne jelentősége.)”
A "forrás" az számviteli és tökepiaci fogalom. Konkrétan nincs a banknak CHF forrása. Meglevö HUF forrásait cserélgeti CHF-re.
Nincs jelentösége? Jelentösége ott van, hogy köteles vagyok-e viselni ennek terheit és kockázatait. A bank szerint igen, szerintem meg nem. A tökepiaci müveleteket saját kockázatára és költségére végzi. Én a piaci benchmarkok alapján vagyok hajlandó fizetni.
KBS:
Nem hiszem el, megyek is és felírom a kéményre , a dátumot, mikor valamiben egyetértettünk...:-)
Ez a legújabb termés a másik fórumon :-)
"Sete-suta, öncélú, belterjes jogászkodás.
Mint már megbeszéltük, a jog nyelvén ezek hitelszerződések, nem kölcsönszerződések. Akkor is azok, ha a hitel, keret, limit,... kifejezése nem szerepel bennük, mert minden ügylet tartalma és nem a címke alapján kell megítélni. "
„Jelentösége ott van, hogy köteles vagyok-e viselni ennek terheit és kockázatait. ”
Azt vagy köteles viselni, amit a szerződésben aláírtál. Függetlenül a bank pénzpiaci ügyleteitől.
„a jog nyelvén ezek hitelszerződések, nem kölcsönszerződések”
522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
KBS:
Ezzel én is próbálkoztam.....hogy megvilágítom az eltérő jogszabály helyeket...
Ezt kaptam vissza az arcomba :-)
"Ez l'art pour l'art jogászkodás. Semmi köze a tartalomhoz, ez furmányos jogászok terepe, akik be akarják bizonyítani, hogy azt kell megbüntetni, aki betartja a szabályokat. "
Viszont sok szerződés valóban inkább hitelkeret szerződésnek tűnhet.
Sokban meg van határozva egy magasabb CHF összeg (igaz kölcsönnek nevezve), de utána leírja, hogy a pontos CHF tőkeösszeg majd csak folyósításnál derül ki az árfolyam és az igényelt HUF összeget alapul véve....
Attól az nem lesz hitelszerződés, mindössze a kölcsön összegét határozták meg sajátos módon.
A hitelszerződés lényeges vonása, hogy a jogosult nem köteles igénybe venni - ha gondolod, egy fillért sem használsz el belőle. A kölcsönszerződéssel az adós kötelezettséget vállal a meghatározott összeg átvételére.
A másik jelentős különbség, hogy a hitelért jutalék jár, a kölcsönért kamat. (Abban a pillanatban, hogy a hitelkereted egy részét felhasználod, megjelenik egy kölcsönszerződés is - vagy valami más hitelművelet.)
KBS:
Játszunk már el a gondolattal, mi van akkor ha néhány deviza alapú szerződés tartalmilag egy hitelkeret szerződés látszatát kelti....
PL:
Azt mondja a bank, hogy 10.000 CHF kölcsönösszeget bocsátok a rendelkezésedre, de ez egy 20%-kal megemelt összeg, hogy árfolyam ingadozás esetén is tudja neked 1.300.000 forintot tudjak neked adni.....
A folyósításkor kifolyósít 1.300.000 HUF -t és azt mondja, hogy a jelen árfolyamot figyelembe véve nyilvántartásba veszek 9.100.000 CHF-et , mint tőketartozást...
Ilyen esetben ez hitelkeret vagy kölcsön szerződés?
Kovács_Béla_Sándor: Köszönöm szépen a segítséget.
Ycal, ahogy írtam, ez semmiképpen nem lesz hitelszerződés. De még ha az lenne is, ahogy elköltöd a pénzt, már kölcsönszerződés is.
KBS:
Szerintem sem lehet hitelszerződésként kezelni, egyet értük benne....
Tehát akkor ahogy Te is mondtad ez egy olyan kölcsönszerződés, amiben a kölcsön összegét határozták meg sajátos módon.
Gondolom egyetértesz azzal, hogy a Kúria is hozzád hasonló módon gondolkodott, mikor a 6/2013 PJE-ben kifejtette, hogy ha a kölcsön összege a szerződésből a jövőben kiszámíthatóvá válik, akkor az nem ütközik a Ptk 523-ba.
Vagyis a kölcsönösszegnek nem kell egzakt módon, összegszerűen szerepelni a szerződésben!
Egzakt módon kell szerepelnie, de ez nem jelent szükségképpen egy konstans összeget, megfelelő, ha a szerződés alapján a folyósítás idején egyértelműen meghatározható, mennyi pénzt kell a banknak átadnia, az adósnak meg átvennie.
Amit mondasz, az szerintem teljesen jó pl: autó adás-vételnél...az autó ára az eurotax érték 70%-a.
De kölcsönnél csak kellene egy egzakt szám, mint a tárgya nem?
A neten pl. ezt olvastam:
"A kölcsönszerződés tárgya az a “meghatározott pénzösszeg“, amit a hitelező rendelkezésre bocsát, és amit az adós visszafizet."
Vagy a kölcsön tárgya is lehet egy jövőbeni meghatározható összeg?
KBS:
„Azt vagy köteles viselni, amit a szerződésben aláírtál. Függetlenül a bank pénzpiaci ügyleteitől.”
Rendben. Sem a kölcsönszerződésben, sem az akkori ÁSZF-ben nem szerepelt a SWAP, csak kb. 6 évvel később kezdte hivatkozásként használni a bank.
Vállalod az ügyet? :)
(Árfolyamban nem vitatkozunk, az az én kockázatom.)
Ezt nemrég olvastam:
"állítólag készül egy jogegységi, hogy végrehajtás megszüntető perben is lehessen korrigálni az érvénytelenséget! Nem tudom mennyire kacsa a hír, de eléggé egybevág a bíróságok gondolkodási "metódusával"!"
Ugye ez szerintetek is csak valami vicc kategória lehet?