„Ha elfogadjuk amit mondasz, akkor felvetődik a kérdés, hogy az adós akarata kölcsönszerződés kötésére irányult-e vagy kiterjedt a "gyakorlatilag tőzsdézésre" is?
Megvolt-e a közös akarat vagy ebbe csak a bank kívánta bevonni az adóst?”
Ezekben a szerződésekben le van írva, hogy a kockázatot ti viselitek.
„Ilyenkor vajon be lehet perelni a közjegyzőt jogkörében okozott kár címén?”
Persze, ha ő okozta a kárt. De aközött, hogy közjegyzői okiratba foglalt egy olyan szerződést, ahol a THM nem tartalmazta az árfolyamrést és aközött, hogy milyen a forintárfolyam és hogy ennek a kockázatát te viselted, nincs okozati összefüggés.
„A lakás sajnos vidéken van, gondolom ezért nem kell a banknak, anno 20 M-ra értékelték, akkor miért nem viszik el most 8-ba ha az a jelzálog?? ”
Hidd el, ha találsz rá ennyiért te vevőt, már meg is lesz oldva a probléma.
ObudaFan
Igen, így lenne jogos és megfelelő a dolog. De addig amég ez nem történik meg miért kell egy ember életét megkeseríteni ( a tényeket nem vázolom fel újra, lentebb megtettem) a havi 40-50 ezer Ft-al semmire nem fognak menni hiszen napi 12EUR-os kamatot számolnak, viszont nekem emiatt fel kell adnom az életem. A szerződés felbontása előtt kértek szüleim fizetéskönnyítést, nem mentek bele, felbontották a szerződést pedig hasonló összeg lett volna amit bírtak volna fizetni, akkor nem érték be kevesebbel most miért teszik? Nem csak arra megy ki az egész, hogy az így is 3 szoros hasznot még megháromszorozzák? Hogy lehet ezt megtenni, hogy engedhet ilyet a törvény?
Van a bankoknak törvényben, jogszabályban meghatározva hitel kihelyezés folyamatára előírás? Azon felül gondolom hogy tudjuk azt a tényt miszerint a bankoknak csak forint vahy deviza kölcsönök nyújtására volt engedélyük, és nem volt a kettő keveresebol általuk elő állított deviza alapú forinthitel nyújtására! Én arra gondolok hogy mikor jelzi az ügyfél hogy hitelt szeretné milyen folyamatok vannak odáig amíg megkapja valaki a kölcsönt!? Van e erre előírás vahy szabadon csinalhattak amit csak akrtak, akár egy hajlektalanak is megadhatták a kölcsönt!
Az milyen: közlik az ügyféllel hogy a szerződés kötéskor, szerződésbe bele foglalat legkisebb eladási ár (ha gáz van akkor ennyiért adhatja el a bank) semmit nem jelent!!!! majd most felertekelik és meghatározzák a mai árak szerint! Mi a francnak köt itt valaki szerződést ha a benne foglalatak egy kalap ......... sem érnek!!!
Obudafan:
"Ezekben a szerződésekben le van írva, hogy a kockázatot ti viselitek."
A kérdés, hogy milyen kockázatot is viselünk?
Minek a kockázatát? (A bank profit maximalizálásának?)
KBS is mindig a kockázat feltárásra hivatkozik.....(mert ugye elmondták az adósnak , hogy változhat az árfolyam és a kamat)
De itt egy kis ízelítő, hogy Európa fejlettebb részén mit is jelent a kockázat feltárás :-)
(Bocs, hogy német.....és az se zavarjon meg, hogy gazdasági diplomával rendelkező pénzügyi szakemberek kapták a banktól a tájékoztatást a szerződés kockázatairól...)
Obudafan:
"Persze, ha ő okozta a kárt. De aközött, hogy közjegyzői okiratba foglalt egy olyan szerződést, ahol a THM nem tartalmazta az árfolyamrést és aközött, hogy milyen a forintárfolyam és hogy ennek a kockázatát te viselted, nincs okozati összefüggés."
Én arra gondoltam, hogy egy semmis szerződést látott el végrehajtási záradékkal.....a szerződés meg ugye nem attól lesz/lett semmis, hogy a bíróság kimondja/kimondta..... mert nem megtámadásról beszélünk.
„Én arra gondoltam, hogy egy semmis szerződést látott el végrehajtási záradékkal.....a szerződés meg ugye nem attól lesz/lett semmis, hogy a bíróság kimondja/kimondta..... mert nem megtámadásról beszélünk.”
Csakhogy önmagában ebből nem származott károd. Amiről azt gondolod, hogy a károd, aközött, és eközött nincs okozati összefüggés.
„De itt egy kis ízelítő, hogy Európa fejlettebb részén mit is jelent a kockázat feltárás :-)”
Ez természetesen nagyon helyes. Ettől függetlenül egy átlag fogyasztó is tudhatta már tíz éve is, hogy mi az az árfolyamkockázat véleményem szerint.
Obudafan:
"Ettől függetlenül egy átlag fogyasztó is tudhatta már tíz éve is, hogy mi az az árfolyamkockázat véleményem szerint."
Ha magára a fogalomra gondolsz, akkor igazad van....
Viszont, ha a kamatkülönbözet vagy a hitel kihelyezés visszaesésének árfolyamokra gyakorolt hatására , akkor nem osztom a véleményed. (lásd a német példa is....)
"Csakhogy önmagában ebből nem származott károd. Amiről azt gondolod, hogy a károd, aközött, és eközött nincs okozati összefüggés."
Én ebben az esetben Joe1 fizetés letiltására és a semmis szerződés közjegyző általi vh. záradékolására gondoltam....ott sincs okozati összefüggés szerinted?
Obudafan:
Az árfolyamkockázatot minden további nélkül vállaltam és vállalom.
Az a kérdés, hogy azt a kockázatot vállalnom kell-e, hogy a bank fütyül rám és NEM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda, majd ez egésznek a költségét rámveri. Úgy árfolyam, mint kamat oldalon.
Darák Péter szerint a Kúria épp azt mondta ki a legutóbbi jogegységiben, hogy nem tisztességtelen olyan szerzödést kötni, melyben az ügyfél árfolyamkockázatot vállal kamatelönyért. Csakhogy a bank a kamatelönyt eliminálta saját müködési kockázati körében (a CHF forrás megszerzésének elmulasztásával), ellenben ennek következményét nem vállalja.
Szóval akkor?
ObudaFan
"Hidd el, ha találsz rá ennyiért te vevőt, már meg is lesz oldva a probléma."
Igen, így lenne jogos és megfelelő a dolog. De addig amég ez nem történik meg miért kell egy ember életét megkeseríteni ( a tényeket nem vázolom fel újra, lentebb megtettem) a havi 40-50 ezer Ft-al semmire nem fognak menni hiszen napi 12EUR-os kamatot számolnak, viszont nekem emiatt fel kell adnom az életem. A szerződés felbontása előtt kértek szüleim fizetéskönnyítést, nem mentek bele, felbontották a szerződést pedig hasonló összeg lett volna amit bírtak volna fizetni, akkor nem érték be kevesebbel most miért teszik? Nem csak arra megy ki az egész, hogy az így is 3 szoros hasznot még megháromszorozzák? Hogy lehet ezt megtenni, hogy engedhet ilyet a törvény?"
„EM hajt fel CHF forrást, hanem a HUF hitelezés leállása miatt halomban álló HUF forrását swappelgeti nekem oda”
Ez önellentmondás.
Joe:
Azt azért leírhatnád, hogy a felmondás után a közjegyző látta el vh. záradékkal a közjegyzői okiratba foglalt szerződést és az emelkedett jogerőre vagy mi alapján indult meg a végrehajtás?
Ezt nemrég olvastam valahol:
Tegnap a Kúria Pfv. I. tanácsa elutasította Carion Ingatlanfinanszírozási Centrum felülvizsgálati kérelmét.
A tanácselnök kifejtette, hogy mivel a szerződés az esedékes törlesztőrészletet nem tartalmazta, ezért az értékállandósági kikötéssel kapcsolatos rendelkezés nem jött létre. A Hpt nem ismeri a létre nem jött szerződés kategóriáját, ezért a szerződés semmis és a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Ugye ez csak valami elírás vagy félre hallás lehet?
Nyugtassatok meg, hogy ilyet nem mond egy Kúriai tanácselnök!
Mi a problémád vele?
KBS:
Szerinted?
A Kúria júliusi ítéletében pont a semmisség kapcsán utalt a Pkt-ra....
Nem értem, hogy miért ne lehetne a fogyasztói szerződés létre nem jött?
Ha elfogadjuk ezt a tanácselnöki érvelést, akkor ki kell jelenteni, hogy a Hpt. egyebek mellett a lerovó-kirovó pénznemet sem ismeri.....
Örülök, hogy végre valamiben egyformán látjuk a dolgokat és Ti is értetlenül álltok a tanácselnöki megállapítás előtt :)
Nincs nekem se elég eszem, se elég jogi tudásom, hogy követni tudjalak.
KBS:
Pedig egyszerű a kérdés:
Lehet-e egy fogyasztói kölcsönszerződés "létre nem jött" annak ellenére, hogy a Hpt. nem ismeri a "létre nem jött" kategóriát?
(A Kúria tanácselnöke szerint nem....)
Egyáltalán nem ezt mondta. Persze, akinek csak egy kalapácsa van, az mindent szögnek néz. (Aki rá van gyógyulva a devizás kölcsönökre, annak meg eszébe sem jut, hogy ez a fogyasztói szerződéseknek egy nagyon kicsi részhalmaza.)
„Én ebben az esetben Joe1 fizetés letiltására és a semmis szerződés közjegyző általi vh. záradékolására gondoltam....ott sincs okozati összefüggés szerinted?”
Jogilag nincs.
KBS:
Ha nem ezt mondta, akkor meg vagyok nyugodva......majd meglátjuk, ha meglesz az egész írásban :)
„Hátravan még az is, hogy a felek elszámoljanak egymással, hiszen egy semmis szerződés esetén adósnak és hitelezőjének közösen meg kell találniuk ennek a módját.”
Na ez a lényeg! A sok szöveg előtte csak üres duma.