Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fogalmam sincs, miért szeretnéd egy összegben, a mai árfolyamon kifizetni a teljes tartozást. Annak a lehetetlenülésnek ugyanis ez lenne a jogkövetkezménye.

Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.
319. § (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

Segítenétek ebben?

Ha a törlesztőrészlet 70%-os emelkedése miatt , érdekbeli vagy gazdasági lehetetlenülést jelentek be és a bíróság ezt ki is mondja. Akkor a kölcsönszerződés megszünésével (követelés) a jelzálog szerződés is megszünik?

Ptk.259. §
(3) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.

Vagy a bank viszi a házat és elfelejtjük egymást?

Érdekbeli lehetetlenülés

A szolgáltatás és így a teljesítés lehetetlenüléséhez vezet az is, ha azt az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről.

Ycal!

Bizonytalan dologra úgy alapozhatott feltevést, hogy minden bizonytalanságból származó kockázatot az adósokra hárított. Még olyan kockázatokat is amelyeket ügyesen befolyásolni képes, vagy éppen maga a devizahitelezés jellege automatikusan befolyásol. Ha a bankok szándékosan befolyásolják, akkor olyan a játék, mint az itt a piros hol a piros. Két-három menetig hagyják nyerni a játékost, majd emelik a tétet és végül üres zsebbel kénytelen hazamenni az áldozat. Mert a játékvezető ügyesebb. Mindig Ő dönti el, hogy hol a piros.

A devizahitelesek problémáját négy fő csoportra lehet osztani:

1. A munkahely elvesztése:
Lehet szélsőséges elméleteket gyártani arra vonatkozóan, hogy a válság kirobbanásában milyen szerepet játszottak a bankok, és ez hogyan hatott az adós munkahelyére. Ez azonban messze túlmutat egy polgári per keretein. A Bíróság szinte biztos, hogy az adós saját kockázat-vállalásaként ítélné meg a munkahely elvesztésének lehetőségét.

2. Jövedelmi helyzet alakulása:
Itt egyértelműen felelősnek látom a bankokat.
Ha a Bank vette a fáradtságot megvizsgálni, hogy az adós jövedelmi helyzete milyen mértékű havi törlesztéshez elegendő, akkor hogyan kínálhatott olyan kölcsönszerződés konstrukciót, amellyel a havi törlesztő részlet a duplájára emelkedett? Ilyen szerződés alkalmas arra, hogy az adós szorult, kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön és nélkülözésnek tegye ki.

3. A devizaárfolyam emelkedése:
Nekünk adósoknak nincs rálátásunk, hogy mi okozza az árfolyam emelkedést. A médiában elhangzottak ellentmondásosak. Közismert, hogy a bankok és jelentős pénzügyi erővel rendelkező befektetői érdekek akár közvetlenül, akár közvetett módon (a médián keresztül) hatással vannak a devizaárfolyamokra, de a Bíróság számára ezt bizonyítani is kell. Bizonyíték híján ez csak egy állítás marad, ami alapján nem születhet adósok számára kedvező ítélet. Bizonyítás hiányában a Bíróság azt fogja megállapítani, hogy az árfolyamkockázat vállalása az adós egyéni kockázatvállalása.

4. Kamat emelése:
Ezt a veszteséget tartom a leg-igazságtalanabbnak.
A bankok nem részletezik, az alkalmazott emelés összetevőit és számításának képletét. Erről szemérmesen hallgatnak, így később nehezebb kártérítésért folyamodni.
A kamatnak amúgy a szerződés szerint csökkenni kellene, a CHF-LIBOR csökkenésének megfelelően.
Ha a bank pl. 20 alvállalkozó bevonásával jut pénzhez, az az Ő kockázata és költsége kellene legyen, de mindenképpen az adós felelősségvállalásán kívül eső tényező. Tehát a forrásköltség CHF-LIBOR felett eső részét jogszerűen nem lenne szabad az adós nyakába rakni, azt a banknak kellene magára vállalnia.
Ha a kamatemelés kockázati felárból adódik, az azt jelenti, hogy XYZ adósok nemfizetését akarva-akaratlanul a becsületesen fizető adósok nyakába varrják. „Azt a lovat ütik, amelyik húz.”
Kamatemeléssel kapcsolatban már született egy Bankot elmarasztaló bírósági döntés BH 1995/414. A döntés óta azonban megváltozott a jogszabályi háttér, tehát a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet szabályait is szem előtt kell tartani.

Obudafan:

"Nem ezt mondtam. A CHF-HUF árfolyam jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett."

A hitelfelvételkor a bank jövedelemvizsgálatot végzett, pénzért ,annak tudatában tette ezt, anyagi helyzetem (most idézlek:) jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett.

A bank erre alapozva nyujtotta nekem a hitelt nem?
A mai világban a munkahely semmiel nem biztosabb, mint egy árfolyam alakulás, sőt.

Hogy alapozhat a bank egy bizonytalan dologra?
Ha a bank a hitelnyújtást, arra alapozta , hogy 3 éve van munkám, akkor az árfolyamnál is alapozhatott feltevést az elmult 3 év árfolyamára vagy tévednék?

ObudaFan!

Miért ne lehetne?
Az életben maradás alapvető feltétele bizonyos mértékű kockázat vállalása.
Az emberek sokszor bizonytalan tényezőkre alapítanak feltevéseket, amelyek szintén bizonytalanok lesznek.

pl.: A kolontári emberek arra a feltevésre alapozták házaik építését, hogy remélhetőleg a zagytározó nem fogja elönteni a településüket. Az eljáró hivatalok is eszerint adták ki az engedélyeket.
A katasztrófa bekövetkezte után már mindenki tudja, hogy ez a feltevésük téves volt, és ezért túl nagy árat kellett fizetniük.

vagy
Pl.: Senki nem tagadja meg a munkába járást olyan indokkal, hogy egy teherautó sofőr az erőfölényével visszaélve eltaposhatja munkába menet. Remélem nem adok ötletet teherautó sofőröknek. Nem lenne logikus cselekedet börtönbüntetéssel is sújtható bűntett elkövetni. Főleg indíték nélkül.

Nézzük a kölcsönszerződést:
A kölcsönszerződésemben van egy elejtett mondat, amely utal a CHF-HUF árfolyamra.
„Ha az CHF HUN árfolyamának nagymértékű változása miatt /legalább 5 %-os változás/..., akkor az Adós köteles 30 naptári napon belül a bank számára pótfedezetet biztosítani.”

Másképpen fogalmazva:
A felek feltételezik, hogy a CHF-HUF árfolyama nem fog 5%-nál nagyobb mértékben emelkedni. Ha mégis jobban emelkedne, akkor az adós köteles emelni a fogadás tétjét. Köteles a szerencsejátékba bevonni az elzálogosított ingatlanon felül pl. a kocsiját (a lovát és/vagy a legkedvesebb leányát) is.

A kölcsönszerződésben a szerencse elemek dominálnak a kiszámíthatóság helyett, ezért nevezem fogadásnak.

Az én feltevésem az volt, hogy az árfolyam csökkenni fog, de 5%-nál nagyobb emelkedésre semmiképp nem számítottam. Másképp nem fogadtam volna el a bank feltételeit.
Értelemszerűen nem az volt a célom, hogy földönfutóvá váljak.

A bátyám egyszer azt mondta:
„Figyelj ide Öcsém! Én ilyen feltételekkel, nem veszek fel hitelt. Még akkor sem vennék, ha a fejemhez pisztolyt nyomnának. Ilyet nem látott a világ. Ilyen feltételeket kikötni, hogy a Bank bármit úgy módosíthat, ahogy akar. Ez a pofátlanság csúcsa.
A szerződésből kiabál, hogy a Bank az ingatlanra hajt, nem a törlesztésre.”

Nos, lehetséges, hogy az idő a Bátyám feltevését igazolja.

Amikor 180 Ft volt az árfolyam, megkerestünk egy hiteltanácsadót, aki azt mondta:
„Csak a balga ember száll ki ilyen magas árfolyamnál. Buknál 25%-ot. Egyébként semmi sem indokolja, hogy ilyen magas legyen a HUF/CHF árfolyam. Legjobb kivárni, mert majd meglátod, hogy szépen vissza fog menni az árfolyam a 140 körüli szintre.”
Nos, a hiteltanácsadó feltevését közel három eltelt év alatt semmi nem igazolta.

Most, hogy 240 az árfolyam, kisebb balgaságnak tűnik 25% veszteséggel kiszállni, mint 66% veszteséggel tovább játszani a szerencsejátékot.

Az is egy feltevés, hogy ha tíz Bank összebeszél egy közös cél érdekében, akkor együttesen van akkora pénzügyi erejük, hogy felvásárolják egy nemzet összes valutáját.
Pl.: A Svájci Frankot felvásárolhatják azért, hogy emelkedjen az ára.
Mi lehet az indíték?
Pl.: A CHF-be fektetett pénz kb. 1000%-os megtérülést hozhat a nagy számban kihelyezett CHF alapon nyilvántartott, de valóságban nem CHF forrásból finanszírozott hitelállományból.

musilan!

Végtörlesztés után, kártérítési pernek nevezném.
Hiszen akkor már egy felmondott szerződés lesz a kezedben.

Nem ezt mondtam. A CHF-HUF árfolyam jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett.

Obudafan:

"Feltevést azt valamire alapozni kell. Közös feltevést közösen kell valamire alapozni. Ha a felek előre tudják, hogy bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire, nincsenek feltevéseik."

Ezzel azt akarod mondani, hogy a bank a hitel megkötésekor nem rendelkezett gazdasági előrejelzéssel?()
Fogalma nem volt a jövőbeni kockázatokról , de veled aláíratott egy kockázatfeltáró nyilatkozatot, hogy ismertette veled a kockázatot?
Mit ismertetett veled, ha téged idézne:"bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire"

Én inkább úgy mondanám, hogy a bank gazdasági előrejelzése, amihez a hitelezését formálta, az LB szerint sem , kell , hogy pontos legyen.
De attól még az egy feltevés, ami tévesnek bizonyul.

Amennyiben ez az előrejelzés nem fedi a valóságot, akkor közös téves feltevés 210(3), banki dokumentációval alátámasztva , ha fedi, de veled nem közölte, hogy ő tisztában van az árfolyam emelkedésssel, akkor 210(1)?

Kedves Fórumosok!

Szerintetek lehet olyat, hogy végtörlesztek és utána indítok egy semmisségi pert?

Köszönöm!
m.

Feltevést azt valamire alapozni kell. Közös feltevést közösen kell valamire alapozni. Ha a felek előre tudják, hogy bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire, nincsenek feltevéseik.

Obudafan:

"Ha feltétlenül jelentenie kell az LB mai megállapításnak a te ügyedben valamit, akkor épp az ellenkezőjét jelenti."

Ezt kifejtenéd?

Nem tudom követni az okfejtésed.

Ycal!

„Az LB kimondta: nem várható el, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat.
(gondolom, akkor ezt az adóstól sem várhatják el)”

Szerintem jó irányban tapogatózol.

Nekem erről a Vis major jogintézménye jut eszembe.
Talán éppen ezt szabályozza a Ptk. 210.§ (3) bek.?

„Az ítélet kimondja viszont azt is: kizárólag olyan körülmények vehetőek figyelembe az egyoldalú szerződésmódosításnál, melyek bekövetkeztére egyik szerződő félnek sem lehet közvetlen befolyása,”

Az LB feladta a leckét a nyomorult adósoknak.
Vajon ki tudja bizonyítani, hogy van-e befolyása a banknak akár a deviza árfolyamra, akár az országkockázatra?

Lehet tippelni, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hány évre fogja titkosítani a vonatkozó anyagokat, az eljárási gyakorlata alapján?

Ez az LB nem esett jól az emésztésemnek.

A bíróság gyevi törvények alapján foglalt állást. És mosta kezeit.
Ha valaki többet szeretne tudni a gyevi törvényekről:
http://www.szentkeresztplebania.hu/…veny_02.html

Hogy miért gondolom így? Idézem a http://index.hu/…gyar/2011/09 cikk vonatkozó szavait:
„A Partiscum-ügy kapcsán sem azt kifogásolta a másodfokú bíróság, hogy a szerződési feltételek törvénybe ütköznek, hanem azt, hogy maguk a törvények nem etikusak.”

A Ptk. szabályai alapján a jó erkölcsbe ütköző egyoldalú szerződés módosítást semmissé lehetne tenni.
A hitelintézeti törvény alapján azonban, a bankoknak van olyan kivételes jogosultsága, hogy számukra megengedett az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán a kockázatok ügyfelekre terhelése.

A Legfelsőbb bírósági döntés tökéletesen rámutatott, arra, hogy a bankok működését milyen törvények: gyevi törvények szabályozzák.

Miért várnánk mást? A bankokat szabályozó törvényt a Bankszövetség által delegált szakértők készítették elő.

Idézek a bankszövetség honlapjáról:
http://www.bankszovetseg.hu/…tes_2010.pdf
„A múlt évi munka legfontosabb területeiből a következőket kell kiemelni (részleteiben a
következő fejezetekben érintjük ezeket a kérdéseket):
az egyoldalú szerződésmódosítás újraszabályozása (a Hpt. 210.§-ának egy végrehajthatatlan, az ügyfeleknek és a bankoknak is roppant terhes módosítása), majd
az ezt felváltó Magatartási Kódex, és a Hpt. újabb módosítása;”

Ha feltétlenül jelentenie kell az LB mai megállapításnak a te ügyedben valamit, akkor épp az ellenkezőjét jelenti.

Obudafan, guba:

Ujra aktuális a PTK210(3)

Az LB kimondta: "nem várható el, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat."

(gondolom, akkor ezt az adóstól sem várhatják el)

http://index.hu/…dositasokra/

Ezek szerint megvan a közös téves feltevés.

(Rosszul ítéltük meg a deviza alapú hitel kockázatait én is és a bank is)

Azt hiszem ez pont fennált a szerződéskötés előtt. :-)

Akkor megint lemaradtam:-((Bocs.

Keselyű:

Remélem nem bántalak meg, de lehet, hogy valamin átsiklottál a levél csak az egyoldalú kamatemeléseket tekinti semmisnek és az alap szerződést érvényesnek,de lehetőséget kínál a referencia kamathoz kötésre is.
És azt taglalja, hogy miért semmis a kamatemelés.

Én csak azt akartam ismét jelezni Neked,hogy szerintem (és a cikk szerint mások szerint is)a felszámított kamat csökkentése iránti igény védhető lenne,leveledben erre kellene fókuszálni.Ha szeretnéd semmissé nyilvánítani a szerződést a szegedi ügy alapján lehet hogy az is megoldható.Én mindenképpen megvárnám a LB döntését,már csak néhány nap.

keselyű:

Szerinted a Corvinus docense olvassa a fórumokat? :-)

csak én látok hasonlóságot a véleményezésre bemásolt levél és a cikkben ismertetett lehetőség között.

http://www.vg.hu/…eknek-358047

Obudafan:

Az értékesíésre vonatkoznak a:

Magyar közlöny 2010/52-es számában lévő:

A Kormány 114/2010. (IV. 13.) Korm. rendelete
a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló
12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról

szóló rendelkezések?

PL:

„8/A. § (1) A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján,
az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (a továb biak ban: EÁF) kell értékesíteni.

Így:

Ptk. 257. § (2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik - a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -, a felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.

Obudafan:

Igen a PK₂-es doksiból vettem.

Ezt szem előtt tartva , hogyan értékelendő a következő szerződési kikötés?

"A jogosult kielégítési jogát annak megnyíltától számított 18 hónapon belül bírósági végrehajtás mellőzésével úgy is gyakorolhatja, hogy a zálogtárgyat maga értékesíti, vagy a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek a zálogtárgy értékesítésére megbízást ad."

A kielégítési jog megnyiltával(szerződés felmondása) a bank tulajdon jogot szerez az ingatlan felett?
Ha nem, akkor a bank értékesíthet valamit, ami nem az ő tulajdona?

„A kölcsönszerződéssel egy időben, illetve annak lejárta előtt kötött opciós szerződés a Ptk. 255. § (2) bekezdésének megkerülésére irányul, ezért a Ptk.
200. § (2) bekezdése alapján semmis.”

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_1.pdf

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_2.pdf

http://index.hu/…k_rettegnek/