Jogtechnikai kérdés:
Amikor egy esetre két különböző törvény egymással ellentétes választ ad, akkor melyik az alkalmazandó, illetve per esetében lehet-e eredménnyel hivatkozni a másik törvényre?
Ügyvédi segítséget kérek a konkrét esethez:
Kerékbilincs alkalmazása várakozási díj megfizetése ellenére, nem jól látható parkolójegy miatt.
Egyik törvény: A Közterület-felügyeletről szóló 1999.évi LXIII. 20.§ (6):
Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó gépjárműnél..........a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.
Másik törvény: 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. Rendelet 48.§ (3):
Amennyiben a gépjármű üzemben tartója az ellenőrzés időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, de azt nem jelen rendelet előírásai szerint helyezte el,
......az ellenőrzés napjától számított 5 naptári napon belül a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálati irodájában a parkolójegy bemutatható, ........... a parkolásüzemeltető a várakozási díj és pótdíj tartozást törli a nyilvántartásból.
Tehát az Ör. lehetőséget biztosít arra az esetre, amikor a nem jól olvasható jegy a pótdíjazás után, utólagosan is bemutatható.
Ezzel ellentétes a Közterület–felügyeletről szóló törvény hatása, mert megengedi az azonnali szankciót.
Valójában ez a gyakorlat egy polgárjogi szerződésbe kívülről történő durva beavatkozás.
Per esetén melyik az erősebb, a korábbi, vagy a későbbi, a törvény, vagy a rendelet?
További adalék: a fizetős parkolásra vonatkozó szabályokat a Kkt. 15.§ C-E. pontjai részletesen leírják, a közterület-felügyelet ellenőrzési vagy szankcionálási lehetősége nincs megemlítve.
Még egy, a témához kapcsolódó ellentmondás: a kerékbilincs alkalmazása ellen panaszt lehet tenni, a Közterület-felügyeletről szóló törvény 23.§(3) szerint, a rendőrség felé.
A 24/2009 (V.11) Föv.Kgy rendeletben az 50. § (1) szerint viszont a panasz elbírálására a jegyző a hivatott.
Tehát van kizárólagosság, vagy bármelyik szerv elbírálhatja?
