pertárgy értéke

Igen, de az Ltv. azt nem szabályozza, hogy a szabályaitól el lehet térni, vagy sem. Ezt a Ptk. szabályozza.

Az 1. § (3) bekezdés szerint az Ltv. által nem szabályozott kérdésekben lehet a Ptk.-t alkalmazni, de jelen esetben a felmodás szabályait az Ltv. szabályozza.

A Pp. 130. § kérdésem még megválaszolatlan :)

Implicite.

Az 1. § (3)-ból meg az következik, hogy el lehet térni.

Hacsak azért nem, mert az Lt. számos helyen kifejezetten kitér rá, hogy "eltérő megállapodás hiányában", "ha a felek eltérően nem állapodtak meg". Ebből lehet következtetni a kogenciára, hiszen ilyen megjegyzésre csak akkor van szükség, ha a főszabály az, hogy a jogszabály rendelkezéseitől nem lehet eltérni.

Miért ne lehetne eltérni?

Ezt talán a blankettaszerződések szerzői tudnák megmondani. Vagy ők se.

Kedves Óbudafan !

Ha a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja, akkor a 10 %-ra mérsékelt illetéket az eljárást kezdeményező félnek az adóhatóság felhívására, vagy leletezés terhe mellett kell lerónia ? A felperes nem rótt le illetéket a keresetlevélen és nem költségmentes, továbbá illetékfeljegyzési jog sem illeti.

Egyébként az eredeti kérdésre visszatérve miért van minden bérleti szerződésben ( blankettában ) kikötve az azonnali felmondás joga, hiszen az Ltv. ezt nem ismeri és attól nem lehet eltérni ?!

Köszönöm !

A túlzott kötbért a bíróság mérsékelheti.
Mi a kérdésed a Pp. 130. §-szal kapcsolatban?

Köszönöm a válaszokat.

Tehát az egy évi használati díj (150.000- Ft x 12 hó) az irányadó és nem a napi 10.000.- FT a pertárgyérték meghatározásánál.

A kötbér öszegét kérelemre lehet csak egváltoztatni ? Akkor is lehet, ha a felelk a szerződésben ennek összegében megálapodtak ?

Tudtok nekem választ adni a Pp. 130. § kérdésemre is ?

Szerintem hozzá kell, mert keresethalmazat van.

(Azt a kötbért meg alighanem csökkenteni fogják, lehet, hogy eleve kár a teljes összeg után megfizetni az illetéket.)

A meg nem határozható tárgyértéket csak akkor kell alkalmazni, ha másképp nem állapítható meg. Itt viszont az egyévi díj összege adott. Szerintem nem kell hozzáadni .

Itt két kereseti kérelem van, egy kiürítés, meg egy használati díj, ezért szerintem a pertárgy értéke egyrészt az egy évi használati díj, másrészt meg nem határozható, tehát ezek összege az illetékalap.
A gyakorlatban azért egy évi használati díj a pertárgyérték, mert a Pp. ezt így konkrétan kimondja.

T. Fórumozók !

Az lenne a kérdésem, hogy mennyi a pertárgy értéke ?

A felek között bérleti szerződés jött létre 1 év határozott időtartamra. A felperes, mint bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondta a bérlő ( alperes ) nem fizetése folytán. A bérleti díj mértéke havi 150.000.- Ft volt. A felek rögzítették a szerződésben, hogy amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően nem hagyja el az ingatlant, napi 10.000.- Ft-ot kell fizetnie.

A felperes keresete a lakás kiürítésére és egy bizonyos időszakban felhalmozódott X Ft használati díj megfizetésére vonatkozik, mely utóbbi a napi 10.000.- Ft meg nem fizetésén alapul.

A pertárgy értéke a kiürítés után számítandó érték + X ft.

A kiürítés iránti kereseti kérelem pertárgy értéke a felmondott bérleti szerződésban foglalt havi 150.000.- FT bérleti díj egy évi értéke, vagy a szerződés megszűnését követően, a lakás el nem hagyása miatt fizetendő 10.000.- Ft/nap díj egy évi mértéke ?
Egyáltalán a kiürítésnél a gyakorlatban miért a használati díj 1 évi mértéke a pertárgy értéke ?

Lenne még egy plusz kérdésem:

Ha a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja, akkor a 10 %-ra mérsékelt illetéket az eljárást kezdeményező félnek az adóhatóság felhívására, vagy leletezés terhe mellett kell lerónia ? A felperes nem rótt le illetéket a keresetlevélen és nem költségmentes, továbbá illetékfeljegyzési jog sem illeti.

Köszönöm !