NAV végrehajtás

avkv

„birság miatt kikerültem a KATÁból, lehetek általányadózó?”
Szerintem igen, bár itt az is kérdés, hogy előtte voltál-e már és milyen idő-intervallumon belül ugyanígy átalányadózó?

„Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – a feltételek fennállása esetén is – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ez a szabály vonatkozik arra is, aki a jövedelem átalányban történő megállapítása helyett a katát választotta.”

És hát árbevételi korlátai is vannak, hogy meddig lehetsz átalányadózó.

„Az egyéni vállalkozó az adóév egészére választhat átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot. Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, akkor választhat átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 440 000 forintot.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele

• az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 24 millió forintot,
• a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 120 millió forintot nem haladja meg.

Figyelem! A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében
a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni!”

Azonban onnan is repülni fogsz, ha ott is beszedsz valami bírságot magadnak:

„Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot állapított meg. Ilyenkor az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja a határozat véglegessé válásának napja”

KATA vállalkozó voltam de birság miatt kikerültem a KATÁból, lehetek általányadózó?

@avkv
a rendkívüli záróbevallásokat (HIPA, ÁFA, ... kivéve SZJA/szocho) viszont nyilván a normál határidőket megelőzően kell megcsinálnod.

Szerintem meg.

Üdv! Egyéni vállalkozó vagyok Nav birság részletfizetést kaptam, a kifizetés vége elött megszüntethetem a vállalkozásomat és a telephelyemet?

„Amikor Téged 2019-ben az önkormányzat kijelentett, a lakcímed nem törölték, hanem fiktiválták.”
Na ezt nem tudtam. Csak mindenhol az olvasható, hogy belföldi személy az, aki magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkezik.

Papi,

Amikor Téged 2019-ben az önkormányzat kijelentett, a lakcímed nem törölték, hanem fiktiválták. Azaz ott maradt a nyilvántartásban, csak mögéírták, hogy "fiktív". Neked továbbra is volt magyarországi lakóhelyed, csak a hatóság nem tudta, hogy hol. Mivel volt magyarországi lakóhelyed, az ESZJ-fizetési kötelezettséged továbbra is fennáll. Ugye nem gondolod, hogy olyan könnyen ki lehet bújni a kötelezettség alól, hogy nem frissíted a lakcímkártyád? A jogalkotó sem most jött a falvédőről.

Ellenben azzal, amikor valaki bejelenti, hogy Magyarországot külföldi letelepedés szándékával elhagyja - akkor a magyarországi címét törlik a nyilvántartásból, és a helyére beírják azt, hogy "külföldi cím". No, onnantól nem kell ESZJ-t fizetnie.

Papi

„Az új okmányok készítésekor derült ki, hogy a néhai lakcímemről kijelentettek 2019-ben (az önkormányzat).
Vagyis azóta jogilag hajléktalan voltam.”

Mindig elfelejted a legfontosabbat. Be voltál ezen időszak alatt jelentve egyszer is az alábbi intézmények valamelyikébe?

„Hajléktalan személyek bejelentése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. 16. § (1) bekezdés t) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a hajléktalan személy. 2011. január 01-től a Tbj. 44/A. §-a kiegészült a (10)-(11) bekezdéssel, amely szerint a hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:

hajléktalanok otthona,
hajléktalanok átmeneti szállása,
hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
hajléktalanok nappali melegedője.

A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. Az igazolás a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig érvényes. A hajléktalan személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az egészségbiztosítási szerv felé tett bejelentés alapján, a bejelentés napjától annak naptári hónapját követő 6. naptári hónap utolsó napjáig tart (pl. bejelentés napja: 2011. január 12., akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 2011. január 12-től 2011. július 31-ig áll fenn.).”

Egyszóval, ha magyar állampolgár vagyok, ez esetben tök mindegy, hogy van e magyarországi bejelentett lakcímem, vagy nincs fizetnem kell?

Papi

„ legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel
(tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel)”

A lényeg a kivastagított részben van!
Egy hajléktalan mióta rendelkezik csakis „tartózkodási engedéllyel”

@Papi
elèggè.
A "hontalan" ebben az èrtelemben àllampolgàrsàggal nem rendelkezőt jelent.

Akkor én ezt rosszul értelmeztem?

"Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettség keletkezését vagy a járulékfizetésre történő bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel (tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

A köztartozások elévülését nem lehet megszakítani.

@Papi
Hogyne követelhetné.
Mégpedig a 2010től 2019ig összeszedett járulék-hàtralèkod, kèsedelmi kamatostul, pótlèkostul. (Itt az elévülés lesz egy jó kérdés, hogyan próbált meg utolérni és értesíteni 2019 óta a NAV, de ha tudja igazolni az elévülést megszakító hirdetményi közlést, akkor abszolút jogos és akár végrehajtással is beszedhető)
A hajlèktalan stàtusz a törvèny szerinti, jàrulèkfizetès nèlküli biztosítotti jogviszonyt jelenti; nem pedig azt, hogy a koràbbi kötelezettsèged is megszűnik.

Papi,

A NAV szinte biztos, hogy nem TB-t, hanem egészségügyi szolgáltatási járulékot követel rajtad, olvasd el a levelet. A Tbj. 43. § (1) szerint azt mindenkinek kell fizetnie, kivéve aki biztosított, vagy a Tbj. nem mentesíti. (Ez független a Szoctv-től, az más tészta.) Ugyan a Tbj. 22. § (1) s) pont a hajléktalant mentesíti, de a 67. § (11) szerint azt, hogy valaki hajléktlan, félévente be kell jelentenie valamelyik ott felsorolt hajléktalanellátó intézmény vezetőjének a NEAK részére. A bejelentésről a vezető igazolást ad a hajléktalannak is. Ha vannak ilyen igazolásaid, akkor a NAV alaptalanul követeli az ESZJ-t. Ha nincs, akkor fizetned kell. De kérhetsz részletfizetést, beszélj a NAV ügyfélszolgálattal.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdvözlet!

A sztori röviden. Kb. 2010 óta nem volt bejelentett munkahelyem. A személyi okmányaim is évek óta lejártak. Idén januárban kezdtem bejelentett munkahelyen dolgozni. Az új okmányok készítésekor derült ki, hogy a néhai lakcímemről kijelentettek 2019-ben (az önkormányzat). Vagyis azóta jogilag hajléktalan voltam. Egy hónap után levelet kaptam a NAV-tól az ügyfelkapun, miszerint
~ 750.000 Ft TB hátralékom van.
Azt kérdezném, hogy ez esetben, (hogy az elmúlt 5 évben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján hajléktalan voltam) is követelheti e rajtam a NAV a tb hátralékot?
A válaszokat előre köszönöm!

Én is így gondolom.

„mit ad meg a NAV fő követelésnek?”
Ennek nincs jelentősége, mert a felosztási terv így is meg úgy is az éppen aktuális teljes adótartozásra fog elkészülni.

Időközben helyt adtak a becsérték végrehajtási kifogásomnak, most válik a határozat I. fokon jogerőssé. Innen van tehát 60 napja a Nav-nak megkeresni az agrár kormányszervet, hogy az kitűzze az árverést. Az agrárszervnek meg a megkereséstől van 45 napja, hogy kitűzze a licitet.

A kérdésem az, hogy a megkereséskor mit ad meg a NAV fő követelésnek? A helysziní szemlén megadott összeget, vagy hozzácsapják az azóta keletkezett késedelmi pótlékot is?

A felfüggesztés iránti kérelmet még nem adtam be, mert kell pár dokumentum hozzá

Pár technikai jellegű kérdésem lenne a beadványok elküldése előtt:

a.) Mivel szünetelő vállalkozók vagyunk a beadványt még mindig csak elektronikusan lehet beadni, vagy papír alapon is? A törvény elektronikus kapcsolattartásra kötelezi az egyéni vállalkozókat, de szünetelés esetén is így van?

A felfüggesztés iránti kérelmet, illletve a VK-t beadhatom E-papír rendszeren keresztül:? Azt elég jól ismerem és azt gondolom a legbiztonságosabbnak.

b.) Először azt hittem, hogy a helyszíni eljárás jegyzúkönyve megküldésével lett közölve a becsérték, de abban csak egy beszkennelt adatlapon, kézzel kitöltve, nehezen olvashatóan volt egy külön rovatban feltüntetve a becsérték.

Közben jött az ügyfélkapus hivatalos tárhelyre egy újabb közlemény, melyben a becsértéket közlik. A kérdésem, hogy ennek, a második közleménynek a hivatalos letöltésétől számít e a becsérték közlése, mert, ha igen, akkor a VK benyújtására nyílt 15 napos sáv csak ettől kezdődik?

Nagyon szépen köszönöm, így már teljesen világos.

@ZZ24
„Kicsit belegabalyodtam”
Pedig arra válaszoltam, amit kérdeztél ;)

„Tehát: pl. novemer 13-án kézhez eszem a becsértéket,, ezt november 28-án megtámadom, VK-val, kb 5-6 nap alatt döntenek, és december 5. körül kézhez kapom a végzést és innen 15 nap elteltével válik jogerőssé a VK val kapcsolatos végzés, december 20-án?”
Amennyiben nem fellebbezel az elsőfokú döntés ellen, akkor igen. De ha fellebbezel, akkor megy tovább az ügy, a miniszterhez.

Ha még mindig nem áll össze a kép, akkor így néz ki a teljes jogorvoslat folyamata:
becsérték közlése -> VK (5000 Ft, 15 napon belül) -> (NAV) döntés első fokon a kifogásról -> fellebbezés (10000 Ft, 15 napon belül) -> döntés másodfokon a fellebbezésről (miniszter), ami a határozathozatallal jogerős
Ha VK-t nyújtasz be, majd elfogadod a VK elsőfokú döntését (azaz nem fellebbezel), akkor elsőfokról lesz jogerős a becsérték.
Ha fellebbezel, akkor a miniszteri másodfokról lesz jogerős a becsérték.

Kicsit belegabalyodtam, arra akartam kilyukadni, hogy alapesetben, ha a becsértéket megtámadom15 napon belül végrehajtási kifogással és az ezt el bíráló végzést nem fellebbezés meg, akkor a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül válik jogerőssé a becsérték?

Tehát: pl. novemer 13-án kézhez eszem a becsértéket,, ezt november 28-án megtámadom, VK-val, kb 5-6 nap alatt döntenek, és december 5. körül kézhez kapom a végzést és innen 15 nap elteltével válik jogerőssé a VK val kapcsolatos végzés, december 20-án?

„A kérdésem az lenne még, hogy VK esetén 15 nap elteltével a felettes szerv végzést hoz és ezen végzés kézhezvételétől számítva is nyílik egy + 15 napos sáv, a fellebbezési idő miatt? ”
Jó ötletnek tűnik egészen addig, egyre följebb fellebbezni, amíg végül igazad nem lesz, de nem így működik. A NAV hoz egy döntést, ha arra nyújtasz be fellebbezést (határidőn belül), a felettes szerv (=pénzügyminiszter) jogerős döntést hoz, ami viszont a határozathozatal dátumától jogerős. Akkor már gyakorlatilag nem is számít, mikor veszed át a fellebbezésre kapott jogerős döntést.

„Amúgy az 5000 Ft eljárási illetéken kívül van egyéb járulékos költsége a VK-nak a NAV eljárásaban?”
Ha a postabélyeget nem számoljuk ide, akkor nincs; de ha az elsőfokú döntés ellen fellebbezel, akkor a fellebbezésnek újabb illetéktétele van.
Illetéktv. 29.§ (5) "A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint."

eulimen, köszönöm, így már tiszta.

A kérdésem az lenne még, hogy VK esetén 15 nap elteltével a felettes szerv végzést hoz és ezen végzés kézhezvételétől számítva is nyílik egy + 15 napos sáv, a fellebbezési idő miatt? Ha ez eltelik fellebbezés nélkül, akkor válik a becsérték jogerőssé?

Amúgy az 5000 Ft eljárási illetéken kívül van egyéb járulékos költsége a VK-nak a NAV eljárásaban?