Jogállamiság, demokrácia?????
Azt, hogy „érdekelt-e” a Gyöngyös Városi Bíróság, és a Heves Megyei Bíróság az ismertetett eljárások alapján mindenkinek saját erkölcsi megítélésre van bízva. Hogy a bírók és közhivatalok zsebét gazdagította-e a hatalmi visszaélés, vagy államcél-e a közhivatalok és a törvények betartásáért felelős hivatalok állampolgárok jogainak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése, szintén a társadalom erkölcsi megítélésének tárgya. A bűncselekmények elkövetésében résztvevők és az Alkotmányos jogok, az állampolgári jogok védelmére kötelezett hatóságok visszaélései alapjaiban határozzák meg a jogállamiság és demokrácia létezését vagy nem létezését a Magyar Köztársaságban.
50-85 évre titkosított közvádi mutatványok, „ügynökök” emberi életeket tönkretevő besúgóbarát közvagyonlenyúlása, és ami csak belefér az arcba. Felelős OIT. álláspont az, hogy bátorság kell, hogy valaki ma Magyarországon szembe szálljon a hatalommal és a hatalmat kiszolgáló hivatalokkal. Sajnos, hogy így van. Életével játszik az, aki megteszi!!!!
Üvegzseb?! Szólás szabadsága?! Korrupció ellenes hivatal??????
Valós történet alapján bemutatom mi a jogállamiság és demokrácia a Magyar Köztársaságban! Ezekhez a közhivatalokhoz, a választópolgárok többsége segítségért folyamodik, majd üveges szemekkel néznek ki a fejükből, hogyan fordulhatott elő velük és sérelmükre az, amit arra hivatott hivatalok hatalmukkal visszaélve törvényeket szándékosan és rosszhiszeműen ellenük elkövetnek.
Megtörtént eset, hogy az eljáró bíróságok rendelkezésére álló teljes bizonyító erejű közhiteles közokiratokat, magánokiratokat és szakértői álláspontokat törvényben meghatározott bizonyító erejét szándékosan és annak következményeit akarva hallgatják el és hagyták azokat figyelmen kívül, hogy szándékosan rosszhiszeműen kárt okozzanak és az állampolgárokat vagyonukból tulajdonukból saját gazdagodásuk érdekében kiforgassák A törvények betartásáért felelős közhivatalok – bíróságok, közigazgatási hivatalok rendőrség és ügyészség - közösen dolgoznak azon, hogy jogellenesen rosszhiszeműen befolyásolják az Alkotmányos, törvényes és tisztességes eljárásokat. A hivatalok olyan alkotmányos alapvető jogokat sértenek szándékosan, melyek nemcsak demokratikus úton szerzett jogokat érintenek, de a Magyar Köztársaság által elfogadott és ratifikált nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket is súlyosan sértenek. Tényekre megsértődnek, padláslesöprés, felelős és felelősség nincs, rekvirálás és a saját zseb tömése államcél ma Magyarországon! Ne mondja senki, hogy ezeket csak saját szórakoztatásuk okán követik el és nincs érdekeltség.
Alkotmánynak azok a rendelkezései amik „kimaradtak” a bírósági eljárásokból:
„2 § (1) bek. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„8 § (1) bek. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
„(2) bek. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
„9§ (1) bek. Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„13§ (1) bek A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) bek. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
„50§ (1)bek. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.”
„54§ (1) bek..A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) bek Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
„57. § (1) bek. A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
„59 § (1) bek A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
„70/A. § (1) bek A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
„77. § (1) bek Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2)bek Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek”.
Az alapvető Alkotmányos jogokat szándékosan megsértették ítéleteikben az eljáró bíróságok és hivatalok annak ellenére, hogy arra időben és bizonyítékok bemutatásával felhívtam a figyelmet. A bírósági eljárások és azoknak törvényellenes és jogsértő utóélete megkérdőjelezi a bíróságok jogalkalmazó hitelességét és megalapozza a bizalomvesztést. Jogos állampolgári kívánalom, hogy továbbiakban a Magyar Köztársaság Alkotmánya, mint alaptörvénynek megfelelő pártatlan, befolyástól mentes és tisztességes bírósági eljárásra képes bíróság, a törvényekben és jogszabályokban meghatározottak szerint működjön.
A nyílt levelem megalapozottsága érdekében felsorolom mindazokat az Alkotmányos jogsérelmeket, erre vonatkozó bizonyítékokat, és mindazokat a rosszhiszemű körülményeket, amelyek következményeit az eljárásokban tapasztalt eljárásjogi szabálysértések miatt el kellett tűrnöm nekem és családomnak az elmúlt több mint tíz évben.
I.
A tények és álláspontok, valamint az alapvető emberi jogok sérelmére közhivatalok és hatóság által elkövetett cselekmények alapját adó polgári per 1998. márciusában a Magyar Állam alperes ellen tulajdonjog megállapítása, szerzett tulajdon használati díjának megfizetése, semmis szerződésből eredő ellenszolgáltatás nélkül maradó elszámolás alapján - Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20722/1994/4 sz végzése - indult 2.P.20.612/1998-as számon a Gyöngyös Városi Bíróságon.
A perben, mint fő követelés az ingatlan-nyilvántartáson kívül, ráépítéssel szerzett tulajdonjogi igény megállapítására és tűrésére a Gyöngyös Városi Bíróság 1999. május 19. napján hozott 2.P.20.460/1999/2 sz végzésében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 1997 évi CXLI. Tv. 64 § (1) bek b/ pontja alapján a per megindítás tényének feljegyzését rendelte el. A Gyöngyös Körzeti Földhivatal 35623/2/1999.06.01 számon a perindítás tényét a Gyöngyös
1882 tulajdoni lapon 1950. hrsz-ra bejegyezte.
1999. november 01. napján a Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1994. november 16. napján 1.Pf.20.722/1994/4 sz végzésére tekintettel keresetemet kiterjesztettem az ingatlan bérlőjével kötött semmis szerződésből származó ellenszolgáltatás nélkül maradó elszámolására egy „speciális” jogutódlásból eredő jogviszonyra alapozva. .
Elsőfokon a Gyöngyös Városi Bíróság keresetemet nem jogerősen 2001. június 27. napján 2.P. 20.460/1999/39 sz ítéletében teljes egészében elutasította.
I/1
Az elsőfokú ítéletet a Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság fellebbezésem folytán 2.Pf.20.675/2001 számon tárgyalta. A másodfokú bírósági eljárásban az alperes képviseletében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ( továbbiakban: KVI. ) mint az állami tulajdon kezelője bejelentette, hogy a per alatt lévő – a perfeljegyzés ellenére - állami ingatlan tulajdonosa tulajdonosváltás következtében megváltozott. Az új tulajdonos a Gyöngyös Városi Önkormányzat, amely ingyenesen, közigazgatási határozat révén vált az ingatlan tulajdonosává. Az ingatlanon a Magyar Állam tulajdonjoga jogutódlás nélkül szűnt meg. A kezelőn keresztül alperes Magyar Állam a perből történő elbocsátását kérte.
A Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a tulajdonosváltásra vonatkozó alperesi nyilatkozatot befogadta, és a per újabb tárgyalására és újabb határozathozatalra utasította elsőfokon eljáró bíróságot.
- A 2.Pf.20.675/2001 számú perben eljáró másodfokú bíróságnak a hatályos törvények alapján, és a per iratai alapján tudomása volt arról, hogy a Pp. 128. § alapján A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek (147. §) az ellenféllel való közlésével állhatnak be. Ez 1998. március 12. napján előadott kereset alperessel történő közlésével állt be. A perindítás joghatásait ekkortól kell érvényesnek tekinteni. A perindítás eljárásjogi joghatásain kívül anyagi jog szabályai is beállnak. Ennek értelmében a tulajdonos a kereset közlését követően érvényesen már nem rendelkezhet a tulajdonjogot érintő vagy azt megváltoztató esetekben. A perben eljáró másodfokú bíróságnak a perindítás joghatásait és azok következményeit figyelmen kívül hagyó végzésében - alperesi nyilatkozatot befogadva - úgy rendelkezett, hogy az új tulajdonos perbeállásáról ez esetben gondoskodni kell.
A perben eljáró Heves Megyei Bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el, amikor figyelmen kívül hagyta a perindítás hatályosságát, az anyagi jogra és az eljárásjogra vonatkozó törvényi szabályozást. Ez a bíróság részéről elkövetett súlyos jogszabálysértés jelentősen befolyásolta a perben érvényesítendő anyagi jogot, tulajdonjogot és az eljárás további törvényes kimenetelét. Alkotmány50§(1)bek. 70/A (1) bek 77 § (1-2) bek
- A perben eljáró másodfokú bíróság eljárása során a per irataiból, közhiteles közokirataiból –tulajdoni lap, bírósági végzés – tudott arról, hogy a per tárgyát adó ingatlanon és annak nyilvántartási lapján bírói végzésre tulajdonjogot korlátozó perfeljegyzés van bejegyezve. A Gyöngyös Városi Bíróság 1999. május 19. napján hozott 2.P.20.460/1999/2 sz. végzésével elrendelt perfeljegyzés a tulajdonos Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlásában, a Gyöngyösi Önkormányzatot tulajdonszerzésében korlátozta. Az ingatlan-nyilvántartás szerint, a Gyöngyös Városi Önkormányzat 2001. szeptember 07. napján – a bíróság által hivatkozott tulajdonosváltás napja - az ingatlan felett csak halasztó, a tárgyalt peres eljárás kimenetelétől függő hatályú jogviszonnyal bírt. Pp. 49 § (1) bek. A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség). Figyelemmel kell lenni arra, hogy a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes személy perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, mert korlátozott perbeli cselekvőképességet a polgári eljárásjogunk nem ismer. Így perbeli cselekvőképességgel csak az rendelkezik, aki a per
tárgyáról az anyagi jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. A perbeli állami ingatlan perfeljegyzése és a perindítás hatályának beállta a tulajdonosi jogokat az anyagi jog és az eljárásjog jogszabályain keresztül korlátozta.
Ezen tények alapján a közhiteles közokiratok – tulajdoni lap, bírósági határozat – és eljárási szabályok elhallgatása és alperesi nyilatkozat befogadása olyan súlyos eljárásjogi szabálysértés, amely mind a tulajdonviszonyokat, mind pedig az ahhoz tartozó tulajdonjogot oly mértékben befolyásolta, /fedezetelvonás/ hogy az már az alkotmányos alapjogokat is súlyosan sértette. /Alkotmány 8 §.(1-2) bek, 9§ (1) bek 13 § (1) bek 50 § (1) bek 57 § 81) bek 70/A § (1) bek. 77 § (1-2) bek
- A perben eljáró másodfokú bíróság eljárásában elhallgatta, hogy amennyiben a 2001. szeptember 07. napján az ingatlan-nyilvántartás, az eljárásjogi szabályok és anyagi jogi szabályok megsértésével, kijátszásával és tiltásának ellenére tulajdonjogot szerzett volna az önkormányzat, úgy a tulajdonosváltás a Magyar Állam és a Gyöngyös Város Önkormányzata között ingyenes tulajdonba adás rám és a perre tekintettel irreleváns. A Ptk 203 § (1) bek Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. (lásd. még: Ptk 203 § (2) bek fordulatait is hatályos 2001.IX.01-től)
A törvény értelmezése alapján „a jogszerző fél –ha a Gyöngyös Város Önkormányzata jogszerűen tulajdonos lehetett volna is - esetében a szerződés fedezetelvonó jellegének megállapításához a törvény nem kíván meg további feltételt, ha a jogszerzés ingyenesen történt.”
Továbbá a törvény értelmezése alapján: „… a fedezetelvonó jelleg megállapításának feltétele a tulajdont szerző fél rosszhiszeműsége abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett az átruházót terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéskötéssel a jogosult kielégítési alapját vonják el.” Az Önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartás perfeljegyzése alapján tudnia kellett a fennálló anyagi jogi korlátozásról, így tulajdoni igénye a fedezetelvonás miatt rosszhiszemű. /Inytv. 5. § (1)bek Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.
Gyöngyösi Városi Bíróság 2.P.21023/2001 számon nyitotta meg a megismételt eljárást. A másodfokú végzés befogadta alperes azon törvényellenes nyilatkozatát, hogy az ingatlan tulajdonosa megváltozott, de a városi bíróságot utasítja, hogy a perbeli ingatlan legújabb tulajdoni lapjának másolatát szerezze be.
A városi bíróság 2.P.21023/2001/3 számú végzésében és 2.P.21023/2001/5 számú végzésében szemlével igazoltan megállapítja, hogy a Gyöngyös 1882 tulajdoni lapon nyilvántartott 1950.hrsz. Puskin mozi ingatlan tulajdonosa 2001.szeptember 07. napjától a Gyöngyös Városi Önkormányzat
A Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1882 tulajdoni lapon nyilvántartott 1950.hrsz. nyilvántartott Puskin mozi, természetben Gyöngyös Páter Kis Szaléz u 22.sz alatti ingatlannak ténylegesen - a 2004. december 29. napján hitelesen kiadott teljes ingatlan-nyilvántartás szerint - 2004. július 21. napjától a bírósági eljárás után 4 évvel vált a Gyöngyös Városi Önkormányzat tulajdonosává. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás alapján 2004. június 21. napjáig az ingatlan korlátozott tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője pedig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság.
A közokirati tények elleni szándékosságot, rosszhiszeműséget igazolják a Heves Megyei Bíróság részéről a 2.Pf.20.315/2002/4 sz. 2002. április 25. napján hozott jogerős ítélete, melyben megállapítja, „hogy az első fokú bíróság ítéletét a rendelkezésre álló bizonyítékok és
nyilatkozatok alapján érdemben helyesnek, kellően alátámasztottnak, és megindokoltnak, így
minden tekintetben jogszerűnek találta”. Ugyanakkor a Gyöngyös Körzeti Földhivatalnak 2002. március 19. napján a jogerős ítéletet megelőzően kiadott tulajdoni lap másolata igazolja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes, mellőzi a közhiteles közokiratok bizonyító erejét, és elhallgatja azon tényt is, hogy a jogsérelemre időben felhívtam a figyelmet. Ingatlan-nyilvántartás szerint tehát a Gyöngyös Város Önkormányzata 2004. július 21. napján vált az ingatlan jogos tulajdonosává. /Inytv. 5.§. (1) bek/
Súlyos anyagi és eljárásjogi szabálysértést követett el a Heves Megyei Bíróság akkor, amikor a közhiteles közokirat tartalmát és törvényeket elhallgatva, befogadta alperes Magyar Állam tulajdonváltásra hivatkozó, törvényellenes nyilatkozatát, és azt ítéletében magáévá tette. Erre a jogsértésre hivatkozva a pert befolyásolva rendelkezett, majd a tulajdonjog megállapítására indított pert érdemi döntés nélkül - a Gyöngyös Városi Bíróság határozatát helybenhagyva - 2.Pf.20.315/2002/4 sz másodfokú ítéletével megszüntette.
/ Alkotmány 50 § (1) bek 57 § (1) bek 70/A § (1) bek 77 § (1-2) bek
I/2.
Természetesen ezen eljárás során tapasztalt jogsérelmek nem merülnek ki csupán a tulajdonnal és nyilvántartással kapcsolatos visszaélésekben. A per tárgyát képezte továbbá az 1995. február 08. napján történt események és azoknak perbeli élete.
- 1995. február 08. napján a 2.P.20.612/1998-as számon a Gyöngyös Városi Bíróságon tulajdonjog megállapítására indult peres eljárás alperese, Magyar Állam képviseletében eljáró KVI. közreműködésével bírósági és hatósági eljárást megkerülve végrehajtási határozat nélkül tilos önhatalommal zár feltörésével behatolt az ingatlanban ráépítéssel saját költségemen átalakított helységbe és elbirtokolta. A KVI a helység feltörését követő nyilatkozatában 1995. február 13. napján előadta, hogy a helységet a 1995. február 08. napjáig üzletszerűen hasznosítani nem tudta, így azt erővel elveszik. A KVI-nek ezen nyilatkozata hallgat az egyébként rá is hatályos Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Pf.20722/1994/4 sz végzéséről. A KVI tudatta továbbá, hogy idézem „ …kárigényünk biztosítására – használati díjjal kapcsolatos követelésünk kielégítésére – az ingóságait visszatartjuk.
Az ingatlanban saját költségen elvégzett építési munkák szakértői álláspontok alapján is szerkezeti átalakítást igényeltek. / utcafronti térhatároló falazat kibontása, bejárat megnyitása, homlokzati kirakat építészeti megnyitása és kialakítása, tartóelemek áthidalása, belső és külső lépcső kialakítása / Az ott, saját költségen elvégzett ráépítés anyagi jogszabályok alapján, és törvények szerint, az én tulajdonomat képezték és képezik ma is lemondó nyilatkozat és ellenszolgáltatás hiánya miatt.
A fent említett 1.Pf.20722/1994/4 sz. másodfokú végzés az ellenszolgáltatás elszámolásának idejére a birtokosi jogcímében és gyakorlásában meghagyott az ingatlanon belül.
A perben eljáró másodfokú bíróságoknak az eljárásban tudomása volt arról, hogy a helység jogszerű birtoklásából és használatából alperes jogellenesen, önkényesen, hatósági eljárást szándékosan elkerülve, tilos önhatalommal, önbíráskodással 1994. júliusában a helységre kívülről jogellenesen lakatot téve zárt ki, majd 1995. február 08. napján a helységbe zár felfeszítésével, betörve azt tilos önhatalommal – bűncselekmény elkövetésével – rosszhiszeműen elbirtokolta. / 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő /. Másodfokú Bíróság hamisan állította azt, hogy a helységet közösen zártuk le alperessel, mivel nekem - a bírósági eljárás alapján - arra semmilyen okom nem volt, arra sem szóban sem írásban nyilatkozatot nem tettem, a külső lakat felszerelésében nem vettem részt.
Jogos állampolgári igény merült fel tehát arra, hogy a már megvalósult birtokháborítás következményeinek elhárítása állam által nyújtott birtokvédelem igénybevételével történjen meg. (Ptk. 190-191. §).
Közokirattal bizonyított tény, hogy az eljáró bíróságok hallgattak a tilos önhatalom és önkényes önbíráskodás elkövetéséről. A tiltó törvények és többször kezdeményezett magánindítványom (1999 november01) ellenére nem vizsgálták ki, figyelmen kívül hagyták a bűncselekményt, arra utaló egyértelmű bizonyítékokat, köztudomású tényeket.
Az alperes által elkövetett bűncselekménynek minősülő tulajdon- és birtokháborítás elmaradt vizsgálata és elhallgatása a perben azért vált szükségessé, hogy alperes rosszhiszeműen és jogellenesen birtokon belül maradhasson, valamint, hogy
- a perben eljáró bíróságok használati díj megfizetésére kötelezhessenek annak az általam saját költségen kialakított helységnek a használatáért, amelyet a kezelő, hatósági eljárást megkerülve tilos önhatalommal, önkényesen lezárt, használatát erővel, önbíráskodással megakadályozta
- a perben eljáró bíróságok használati díj megfizetésére köteleztek annak a helységnek a használatáért, amelynek tulajdonjoga rendezetlen, tulajdonosi viszonyai tisztázatlanok. A Bíróság ilyen jogellenes körülményeket teremtve, Magyar Állam alperest jogellenesen erővel kedvezményezetté, haszonélvezővé és jogosulttá tette az általam saját költségen elvégzett és tulajdonomat képező értéknövelő beruházáson
- a perben eljáró bíróságok használati díj megfizetésére köteleztek annak a helységnek a „használata” miatt, ahová kezelő - hatósági eljárást megkerülve, a Heves Megyei Bíróság,
mint másodfokú bíróság 2.P20.460/1999/4 sz. végzésével ellentétben - az általam saját költségen kialakított és jogszerűen használt helységébe zár feltörésével, tilos önhatalommal
jutott be és önkényesen eltulajdonította és jogellenesen önbíráskodással lefoglalta
ingóságaimat, valamint azokat önkényesen elszállította. Az Alkotmány 50§ (1) bek alapján A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.”
- a perben eljáró bíróságok elrettentésül, megfélemlítésül, hogy éveken keresztül megalázó, kegyetlen, embertelen bánásmódnak tegyenek ki alperes részére perköltség megfizetésére köteleztek abban a perben, amelyben fentiek alapján és bizonyítottan szándékosan súlyos eljárási szabálysértéseket követtek el ellenem, és az anyagi jog szabályait és annak részeként olyan alapvető jogot, mint a tulajdonjog és tulajdonosi jog súlyosan, szándékosan sértettek meg ( Alkotmány 8§. 13§ )
A perben eljáró bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el, amikor a bűncselekményt illetően nem tett eleget a törvény és Alkotmány által előírt kötelezettségeinek, elhallgatta azokat, ezzel befolyásolva a per kimenetelét. (Alkotmány 8§, 13§, 50§, )
Ez a pervitel sérti az eljárási szabályokat [Pp. 213. § (1), 215. §, 247. § (2), 253. § (3)], mert nem merítették ki a keresetben, fellebbezésében és panaszban foglaltakat, hallgattak indítványaimról határozataikban, és az eljárásban tapasztalható passzív magatartásukkal a jogsérelem folytatólagos fennmaradását és azok következményeit kívánták, és ez minősíti az esetet. (Alkotmány 57§, 70/A§ )
Ki kell emelni, és az eljárás alapján tényként megállapítható, hogy a perben velem szemben alkalmazott megfélemlítés, tények bizonyítékok elhallgatása, jogerős ítélet nélkül kiadott végrehajtási határozatok és ténybeli félrevezetés az, amit az alperes részére kedvező ítélet kierőszakolása érdekében hatalmi helyzetükben alkalmaztak a bíróságok, a birtok és tulajdoni igény kierőszakolni kívánt felhagyása érdekében. /Alkotmány 8§ (1-2) bek, 9§, (1)bek, 13§ (1) bek, 50§ (1) bek, 57§ (1) bek 59§ (1) bek 70/A§ (1) bek 77§ (1-2) bek I/3.
Nem elégedett meg a Heves Megyei Bíróság a Magyar Állam ellem indított peres eljárásban tapasztalható szabálysértésekkel. A tulajdonjog megállapítása ügyében indult perrel párhuzamosan, Gyöngyös Városi Bíróságon 2.P. 20.163/1998sz sz indult perben is közokirati bizonyítékokat, nyilatkozatokat, és eljárásjogi szabályokat hagyott szándékosan figyelmen kívül a bíróság. A per eljárásjogi és anyagi jogi szabálysértéseiből, valamint annak következményeiből arra lehet következtetni, hogy azok szoros összefüggésben vannak a Magyar Állam ellen indult perben alkalmazott megfélemlítéssel, félrevezetéssel, bizonyítékok elhallgatásával.
Ismertetem mindazokat a tényeket, amiket az eljárás során és ítéletében azok tudomása ellenére terhelő ítélet meghozatala érdekében figyelmen kívül hagyott az eljáró bíróság.
- hallgatott az eljáró bíróság arról, hogy az 1995. március 01-én megkötött ingatlan adásvételi alakszerű szerződésben eladók nyilatkozatot tettek, hogy az 1.pont alapján az általam megvásárolt ingatlanon egy 36nm-es parasztház és építési anyagok találhatók, ”melyet az ingatlannal együtt vevő megvásárol”
- hallgatott az eljáró bíróság arról, szerződés 2.pont „kölcsönösen kialkudott 1.700.000 Ft, azaz Egymillióhétszázezer Ft vételárban egyeztünk meg
- hallgatott az eljáró bíróság arról, hogy szerződés 3. pont 2 .bek:. ”vevők a szerződés aláírásával a vételár teljes összegének átvételét elismerték és nyugtázták”
- hallgatott az eljáró Bíróság a szerződésben az eladók azon lemondó nyilatkozatáról, hogy „a teljes összeget átvették, a vevőkkel szemben semmilyen további követelésük nincs.”
- hallgatott az eljáró bíróság arról, hogy eladók szerződésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ingatlan per-teher és igénymentességéért teljes szavatosságot vállalnak. Tény, hogy közüzemi tartozásukat, kötelezettségeiket gazdagodásuk érdekében nem teljesítették, ebből következik, hogy
nekem vételáron felül saját költségen kellett kiegyenlítenem azokat a szolgáltatások fenntartása érdekében. A vételáron felüli többletkifizetéseket számlákkal és tanukkal eljárás során hitelesen bizonyítottam
- hallgatott az eljáró bíróság arról, hogy eladók a szerződésben az ingatlan átadására vonatkozó határidőt nem tartották be. Ezen idő alatt szándékosan az ingatlanon lévő épület megrongálásával, bűncselekmény elkövetésével, az épülettel szervesen összeépített villany- és vízvezeték-szerelvényeket a falból falbontással, erőszakkal gazdagodásuk érdekében kivésték és eltulajdonították, a csempét a falról erővel gazdagodásuk érdekében levésték, eltulajdonították, jogosulatlanul magukévá tették. A rongálás helyszínét helyreállítás nélkül és kártérítés nélkül a személyes átadást elkerülve hagyták el. Gálné Demeter Éva iü. szakértő fényképfelvételeket készített a rongálásról, amit elkövetők el is ismertek, az eljáró bíróság az okirattal igazolt tényeket / szakértői fényképfelvételek / a kártérítés vonatkozásában elhallgatta, kereset ellenére nem érintette. A szándékos, erőszakos gazdagodásuk érdekében bűncselekménnyel elkövetett károkozást a bírósági eljárás során elhallgatta és határozatában nem érintette.
- hallgatott az eljáró bíróság arról, miért nem kell helyreállítási kártérítést fizetni a bizonyítottan szándékos rosszhiszemű rongálás és eltulajdonítás ellenértékeként eladóknak
- hallgatott az eljáró bíróság arról, hogy eladók a perben olyan írásbeli jognyilatkozatot tettek és ezzel erősítették meg az adásvételi szerződés 1.pontjában körülírt vagyontömeget, hogy az ” ingatlanon található építési anyagokat az ingatlannal együtt adták el”
- hallgatott az eljáró Bíróság arról, hogy az 1998-ban indított peres eljárásban, -3 év elteltével– a szerződés megtámadására nyitva álló idő eltelt, és az erre vonatkozó kereset elkésett. Ennek ellenére az eljárásjogi szabályokat súlyosan megsértve a keresetet befogadta és a kialkudott vételáron felül – eladók által szándékosan gazdagodásuk érdekében okozott kár elhallgatásával és szerződésben vállalt kötelezettségeik elhallgatásával – 113.851 Ft és járulékait ítélte meg, a bizonyítottan bűncselekmény feltételezett elkövetői részére
A bizonyítékok alapján kérdéses a bíróság által hozott eljárásjogi és anyagi jogi szabályok súlyosan sértő ítélet törvényessége és jogszerűsége, ezen keresztül a kiadott végrehajtási határozat Alkotmányos jogokat sértő rendelkezése.
Tény, hogy a Magyar Állam ellen indított eljárás érdekét szolgálta, hogy törvényesség látszatát keltve szándékosan anyagi és erkölcsi kárt okozzanak nekem és családomnak, éveken keresztül megalázó és embertelen körülményeknek tegyenek ki, így közvetve nyomást gyakorolhattak arra, hogy hagyjak fel Alkotmányban és törvényekben biztosított tulajdonjogi igényemmel, és azzal kapcsolatos kártérítési igényemmel. Törvény szerint az eljárások a szabad bizonyítás elvét követik. A bizonyítékok mérlegelése során ugyanakkor a hatóságot köti a közokiratnak, illetve a teljes bizonyító erejű magánokiratnak jogszabályban előirt bizonyító ereje. A köztudomású tények, közokirati bizonyítékok elhallgatása nem tartozik a tisztességes és jóhiszemű bírósági eljárások körébe. Azok szándékos elhallgatása csak érdekből képzelhető el.
II.
Vannak olyan eljárási szabálysértések, amit a bíróságok nem véletlenül követnek el. Ezen szándékosan elkövetett szabálysértések célja az, hogy a jogosult ne kapja meg azt, amit a törvény egyébként biztosít számára, éveken keresztül megalázó és embertelen körülményeknek tegyék ki, illetve a kárt okozó mentesüljön kötelezettségei alól, és jogalap nélkül gazdagodjon. Esetemben a fent részletesen ismertetett alkotmányos rendet, eljárásjogot és anyagi jogot súlyosan sértő ítéletek következménye a végrehajtási eljárás, melynek célja lenne az esetemben törvény és jogsértő ítéletek kikényszerítése, a határozat „jogosultjainak” kielégítése. Önálló bírósági végrehajtó végrehajtási cselekményeiben nyomát sem lehet találni a határozati végrehajtás foganatosításának, csak a szándékos károkozásnak és az embertelen megalázó eljárások fenntartásának, a megfélemlítés és megalázás folyamatos fenntartása a cél.
A bírósági végrehajtó nyilvánvaló szándéka, hogy a bíróság által alkalmazott megfélemlítést, tények bizonyítékok elhallgatását, a félrevezetést, valamint egy bizonytalan helyzet fenntartását szándékosan, tilos önhatalommal, törvényeket megszegve a fenyegetettséget fenntartsa. Ezzel kényszerítse ki tulajdonrészemről való lemondást, és tulajdonosi jogaimmal való ingyenes kártérítés nélküli felhagyását.
Részletesen az önálló bírósági végrehajtó által alkalmazott törvénysértő végrehajtási cselekmények:
II/1
Önálló bírósági végrehajtó 2003-ban – a Gyöngyös Városi Önkormányzathoz benyújtott tulajdonjogom fenntartásával kapcsolatos nyilatkozataimat követően amit sajtónyilatkozatban tett előszerződésekre, újsághirdetésekre alapoztam - a kiadott végrehajtási határozatok végrehajtását erőteljesen szorgalmazta.
Az önálló bírósági végrehajtó rövid időn belül egymásnak is ellentmondó eltérő tartalmú végrehajtási jegyzőkönyveket állított ki annak érdekében, hogy valamilyen módon végrehajtási cselekményt színlelve a kívánt célt elérje. Az önálló bírósági végrehajtó rövid időn belül egymásnak is ellentmondó tartalmú végrehajtási jegyzőkönyveire, a rendelkezésre álló határidőn belül a végrehajtónak címezve nyilatkozatot tettem
Az önálló bírósági végrehajtó-irodának címzett nyilatkozatomat ismeretlen személy a Gyöngyös Városi Bíróságon engedélyem, hozzájárulásom, és meghatalmazásom nélkül polgári peres eljárás indítására használta fel, melynek felperese és így kötelezettje én lettem. Gyöngyös Városi Bíróság engedélyem, hozzájárulásom, és meghatalmazásom nélkül nevemben ismeretlen által indított eljárást befogadta, és abban meghallgatásom nélkül természetesen marasztaló ítéletet hozott Pp.366§ magyarázatában a perindítási feltételek fejezet 7.pont utolsó bekezdése „Abban az esetben, ha a pert nem az adós vagy a jogutódja indítja, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja értelmében, az aktív perbeli legitimáció hiánya miatt.
Heves Megyei Bírósághoz címzett fellebbezésemben nyílt lehetőségem először arra, hogy nyilatkozatot tegyek a törvény és eljárásjogot sértő bírósági eljárással kapcsolatban. Heves Megyei Bíróság megállapította, hogy az engedélyem, hozzájárulásom, és meghatalmazásom nélkül nevemben ismeretlen által benyújtott kereset tartalmát tekintve nem felel meg a perindítás követelményeinek, így végzésében a per megszüntetése helyett (Pp.366§) új eljárásra utasította a Gyöngyös Városi Bíróságot.
- Gyöngyös Városi Bíróság miután erővel nem tudta elérni, hogy a jogellenesen az eljárási szabályokat súlyosan sértő eljárás jogszerűvé váljon, kollektív, minden bíró által kért elfogultsági indítványt terjesztett elő a Megyei Bírósághoz. A Megyei Bíróság helyt adott a Gyöngyös Városi Bíróság elfogultsági kérelmének. Hatvan Városi Bíróságot jelölte ki az engedélyem, hozzájárulásom és meghatalmazásom nélkül indult eljárás lefolytatására
Hatvan Városi Bíróság előtt ismeretlen tettes ellen magánindítványt terjesztettem elő, hogy megállapításra kerüljön ki indított a nevemben jogellenesen pert, ki tett hozzájárulásom nélkül jognyilatkozatot a Gyöngyös Városi Bíróságon és a fellebbezésben eljáró Heves Megyei Bíróság előtt, ki használta fel folytatólagosan a végrehajtó-irodának címzett nyilatkozatomat engedélyem nélkül, hogyan készíthetett egymásnak ellentétes tartalmú közokiratokat az önálló bírósági végrehajtó, mi volt ezzel a szándéka, valamint hivatali visszaélés cselekményének elkövetésének gyanúja miatt. Ezek után a Hatvan Városi Bíróság a pert egyszerűen megszüntette, az indítványaimban feltárt visszaéléseket pedig elhallgatta.
Ez a pervitel súlyosan sérti az eljárásjogi szabályokat [Pp. 213. § (1), 215. §, 247. § (2), 253. § (3)], mert nem meríti ki a keresetben foglaltakat, hallgattak indítványaimról határozataikban, és az eljárásban tapasztalható passzív magatartásával a jogsérelem folytatólagos fennmaradását és azok következményeit kívánta, ami minősíti az eljárást.
II/2
2003. október 27. napján önálló bírósági végrehajtó ismételten a 205.V.302/2000/36. sz foglalási jegyzőkönyv alapján – a súlyos eljárásjogi és anyagi jogi szabálysértések következményeként meghozott ítélet végrehajtásaként - lefoglalta a HWA 693 frsz szgk-t.. A rendelkezésre álló törvényes határidőn belül értesítettem a végrehajtót, hogy az szgk-t jelzálog terheli. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ingóság értékesítésének időpontjára vonatkozó Vht. 115§ (1) bek. alapján az értékesítésről a foglalás után 30 napot követően a végrehajtó haladéktalanul intézkedni köteles. A megjelölt közokirat tartalma alapján az anyagi jog és eljárásjog szabályaira vonatkozóan nyitvaálló határidő 2003. november 27-én lejárt. A Vht. 115 § (1) bek. alapján tehát a végrehajtást a bírósági végrehajtó hivatali mulasztása miatt 2003. november 27-t követően jogszerűen már nem foganatosíthatta, és jogszerűen nem tarthatta fenn. Az önálló bírósági végrehajtó törvények ellenére a foglalási cselekményt mind a mai napig fenntartja, szgk. tulajdonjogát korlátozza és az szgk-ra nyilatkozata alapján mind a mai napig igényt tart.
A jogellenes végrehajtási cselekmény és törvényellenes tulajdonjog korlátozásának megszüntetése miatt a Gyöngyös Városi Okmányiroda 13/13630/2004sz. határozatára fellebbezéssel éltem, és kértem a tulajdonjog és birtoklás tilos önhatalommal / 98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. Ptk. 188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg / történő zavarásának megszüntetését, valamint a jogellenes végrehajtási cselekmény megszüntetését. A végrehajtási törvény ingóság értékesítésére vonatkozó törvényi előírásait figyelmen kívül hagyva az okmányiroda a tulajdonjog jogellenes korlátozását nem oldotta fel, és nem szüntette meg. A Gyöngyös Városi Okmányiroda 13/13.630/2004 sz. határozatát Heves Megyei Közigazgatási Hivatalnál megfellebbeztem. A közigazgatási hivatal a tulajdonjog tilos önhatalommal történő zavarását Ikt. szám 220/2350-4/2004 sz. hozott határozatában törvényi előírások ellenére nem szüntette meg, azt hatályában, tényeket elhallgatva jogellenesen fenntartotta. Mint jogorvoslati lehetőség a Heves Megyei Bírósághoz fordultam felülvizsgálati kérelemmel, a közigazgatási hivatalok által hozott törvényellenes határozatok hatályon kívül helyezése miatt, és a tulajdonjog jogellenes zavarásának megszüntetése érdekében. A Heves Megyei Bíróság 2004. október 14-én tartotta meg a K.30166/2004 sz felülvizsgálati tárgyalást, és hozott határozatot, amit mind a mai napig öt és fél hónap elteltével/ több mint 170 napja/ sem kaptam meg, kézbesítésére nem került sor.
A Pp. 218§ magyarázata alapján, a határozat írásba foglalásának végső határidejét a törvény
a 2000. január 1. napja után indult ügyekre irányadóan tizenöt napban határozza meg.
Ugyanakkor törvényi határidő vonatkozik az írásba foglalt határozat kézbesítésére is a 2000.
január 1. napja után indult ügyekben. A Pp. 219. §-ának módosított rendelkezése értelmében
a 15 napon belül történő kézbesítési kötelezettséget a határozat írásba foglalásának napjától
kell számítani. Súlyos eljárási szabálysértést követ el a bíróság, ha az eljárásra vonatkozó
határidőket nem tartja be, és ezzel olyan alapvető Alkotmányos jogokat sért, mint a tulajdonjog, és birtoklási jog.
II/3
Igazolja az önálló bírósági végrehajtó szándékos eljárásjogot és anyagi jogot sértő eljárási szabálysértéseit, hogy a kifogások és megindult eljárások ellenére erővel a - törvény ingóságok értékesítésére nyitvaálló határidőn túl - évekig fenntartja a lefoglalt ingóság értékesítési jogát, ezen időszak alatt kísérletet sem tesz az értékesítésre.
Az önálló bírósági végrehajtó rosszhiszemű cselekményei ellen indult eljárásokat követően, és annak ismeretében, hogy a kifogások érdemi döntés nélkül a bíróságokon papírkosárban kötnek ki, a végrehajtásra vonatkozó és az abban feltüntetett személyes adatokat szándékosan arra illetéktelenek tudomására hozta, amelyek jogszabályok alapján nem tartoznak a megjelölt címzettekre. Az önálló bírósági végrehajtó így több esetben és szándékosan megsértette a Vht. 47§ (5) bek ”A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására. ”
Ilyen törvényes körülmény a személyes adatok arra illetéktelenekkel történő közlése idejében nem állt fenn, ami arra utal, hogy az önálló bírósági végrehajtó jóerkölcsbe ütközően és szándékosan erkölcsi és anyagi kár okozását, a fenyegetettség fokozott fenntartását, befolyásának törvények felett állását és annak demonstrálását kívánta elérni.
II/4
A Gyöngyös Városi Bíróságon a végrehajtási határozatok ellen végrehajtást megszüntető pereket kezdeményeztem 2004. december 16. napján. A Gyöngyös Városi Bíróságon keresetemre mind a mai napig semmilyen választ nem kaptam. A Vht. 55§ (1) bek b) pontja alapján a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, ha külön törvény így rendelkezik. Pp.366 § Elhatárolási kérdések fejezet 11. pont” Nincs helye végrehajtás megszüntetési és korlátozási per indításának akkor, ha külön törvény alapján kell a végrehajtást megszüntetni, illetve korlátozni. Ilyen esetben ugyanis az 1994. évi LIII. törvény 55. § b) pontja szerint a végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást végzéssel megszüntetni vagy korlátozni.” Ilyenek az anyagi jog szabályai.
Pp. 370/A. § (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
Súlyos eljárási szabálysértést követ el a bíróság, ha nem tartja be az eljárásjogi szabályokat, és ezzel szándékosan sérti az Alkotmányos jogokat, anyagi jog szabályain belül kiemelten a tulajdonosi jogokat és birtoklási jogot.
A sorozatosan elkövetett szabálysértések olyan tényeket igazolnak, amely arra utal, hogy szándékos károkozásról, megfélemlítésről, megtévesztésről van szó, amely éveken keresztül megalázó és embertelen körülmények közé kényszerít. A jogsérelmek összefüggése lelhető fel az Gyöngyös 1882 tulajdoni lapon 1950hrsz. nyilvántartott „Puskin mozi” ingatlannal kapcsolatos jogos tulajdoni igényem bírósági, -hatósági erővel kikényszerített felhagyásávak kapcsolatban.
III
Az ügy végleges lezárása, az engem ért jogsérelmek kivizsgálása miatt, valamint, hogy az önkormányzat felszólításom ellenére nem hagyott fel az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogot is érintő és megtévesztő eljárásokkal 2004. május 09. napján BRFK Vizsgálati Főosztályának Kaptár Csoportjánál a Gyöngyös 1950.hrsz. természetben Gyöngyös Páter Kis Szaléz u 22. sz
alatti ingatlannal kapcsolatos visszaélések felderítése ügyében feljelentést tettem ismeretlen
tettes ellen. A Kaptár Csoport annak ellenére, hogy felhívtam a figyelmét arra, hogy – a
bírósági eljárások tapasztalatai alapján - Gyöngyös Városi Rendőrkapitányság esetében érdekelt, vagy érdekelt csoportok befolyásolhatják a nyomozás kimenetelét, illetékességének
hiányát megállapítva kérelmem ellenére a Gyöngyös Városi Rendőrkapitányságra továbbította a feljelentésemet.
- A Gyöngyös Városi Rendőrkapitányság 2004. június 09. napján hozott határozatában megállapította, hogy a Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1882 tulajdoni lapon 1950 hrsz. nyilvántartott ingatlan vizsgált időszakban - 2001. szeptember 07. napja - jogos tulajdonosa a Gyöngyös Városi Önkormányzat. A nyomozást megtagadó nyilatkozat 2004. június 09. napján kelt. A Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1882 tulajdoni lapon 1950 hrsz. ingatlan nyilvántartás / közhitelessége folytán / szerint azonban 2004. július 21-én - a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot követően 42. nappal, a vizsgált időszakot követően négy év után - vált jogos tulajdonosává a Gyöngyös Városi Önkormányzat. Ezek alapján jogos, és megalapozott volt a Gyöngyös Városi Rendőrkapitányság ellen tett bizalmatlansági kifogásom.
Ki vagy kik és milyen céllal befolyásolták a rendőrséget, hogy határozatában a közhiteles közokirat – ingatlan-nyilvántartás – adataival ellentétes, iratellenes tényeket állapítson meg, és használjon fel a nyomozás erővel történő megszüntetése érdekében.
- A nyomozást elutasító határozat ellen panaszt nyújtottam be a Gyöngyös Városi Ügyészségre. Az ügyészi B.1041/2004/3sz. határozat tartalma szerint a perfeljegyzés törlése a Heves Megyei Bíróság 2.Pf.20.675/2001/7 sz végzése alapján történt, az ingatlan tulajdonjogát érintő per a vizsgálandó időszakban - 2001.szeptember 07. napján - ügyészi álláspont szerint nem volt folyamatban, a Gyöngyös Városi Önkormányzat ezek alapján jogosan kérte a perfeljegyzés törlését a 301-2775/2001.sz. BM határozatra hivatkozva.
A közokiratok – ingatlan-nyilvántartás - és a Heves Megyei Bíróság 2.Pf.20.675/2001/7 sz végzésének eljárásjogi és anyagi jogi szabálysértésének figyelmen kívül hagyásán túlmenően, a következő tények állapíthatóak meg:
- a perfeljegyzés törlését törvényesen és jogszerűen csak arra vonatkozó jogerős bírósági ítélet alapján, a Gyöngyös Városi Bíróság által kiadott törlő határozatra hajthatja végre a földhivatal
- a Gyöngyös Városi Bíróság, a Heves Megyei Bíróság 2.Pf.20.675/2001/7sz.végzésére nem adhatta ki a perfeljegyzés törlésére a határozatot, mivel a másodfokú végzés a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban ítélettel nem rendelkezett, ugyanakkor súlyos eljárási szabályokat sértve új eljárásra kötelezte a városi bíróságot. A tulajdonjog megállapítása tárgyában a per Magyar Állam alperes ellen 2.P.21.023/2001.sz folytatódott, majd jogerősen a 2002. április 25. napján hozott 2.Pf 20.315/2002/4.számon kihirdetett tulajdonjog kérdését nyitva hagyó permegszüntető ítélettel fejeződött be.
Tény, hogy az ügyészség által vizsgálandó időszakban 2001. szeptember 07. napján a feljelentésben és panaszban meghatározott időpontban, a tulajdonjog megállapítására indult eljárás folyamatban volt, ugyanakkor megállapítható az is, hogy az ügyészség által hivatkozott Heves Megyei Bíróság 2.Pf.20.675/2001/7sz. 2001.szeptember 21. napján kelt végzése még meg sem született.
- az ügyészségnek hivatalból tudnia kell, hogy közigazgatási határozatra hivatkozással a földhivatal ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bírósági perfeljegyzést nem törölhet. Erre vonatkozó kérelmet a hivatalnak – annak vizsgálata nélkül - el kell utasítania. A Gyöngyös Városi Önkormányzat polgármestere szintén a közigazgatási határozat perfeljegyzés törlésére történő felhasználására hivatkozik
- a nyomozást végző ügyészségnek a közhiteles közokiratból értesülnie kellett, hogy a közigazgatási határozat alapján 2001. szeptember 07. napján a perfeljegyzést a földhivatal hatályában nem érintette, azt fenntartotta, és nem törölte. A Gyöngyös Városi Önkormányzat tulajdonszerzését a per befejezésétől függő hatályúvá tette, korlátozta.
- a nyomozást végző ügyészségnek a közhiteles közokiratból értesülnie kellett, hogy a
Gyöngyös Városi Önkormányzat ténylegesen - a Gyöngyös körzeti Földhivatal ingatlan-
nyilvántartása alapján –, 2004. július 21. napjával lett a 1950 hrsz. ingatlan tulajdonosa. Ez
pedig, az ügyészség által vizsgált időszakot követő negyedik évben következett be.
1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről 1. § (1) bek A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. 2. § Az ügyész kellő időben köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alkotmányban, törvényben és más jogszabályban vagy az állami irányítás egyéb jogi
eszközében meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg,
illetőleg, ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség, valamint 3. § (1)bek Az ügyészség közreműködik az alkotmányosság védelmében és a jogszabályok érvényre juttatásában. E hatáskörében
- védi az Alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat;
- fellép az Alkotmány, a törvények, az egyéb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében;
- üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket;
- részt vesz az Alkotmány és más jogszabályok iránti tisztelet erősítésében, a jogsértések, a bűnözés megelőzésében.
IV.
Ki kell emeli és vizsgálni kell a Gyöngyös Városi Bíróságon 2.P.20.003/2005 számon indult perben eljáró bíróság súlyos eljárásjogi szabálysértéseit is, és annak feltételezett okait, indítékait.
- a Gyöngyös Városi Bíróságon 2.P.20.003/2005 számon indult perben ismételten kértem a bíróságot a tulajdonjog megállapítása ügyében a Gyöngyös Körzeti Földhivatalnál 1882 tulajdoni lapon 1950 hrsz ingatlanra a per indításának tényét végzésben Ptk.116 § (1) bek. és az Inyt. 64§ (1) bek. b) pontja alapján rendelje el. Továbbá kértem, hogy a Gyöngyös Városi Bíróság a perfeljegyzés tárgyában 1999. május 19. napján 2.P.20.460/1999/2.sz. végzésben már határozottakat vegye figyelembe. Utaltam arra, hogy törvényi előírás szerint az Inytv. 64. §-ának (1) bekezdése szerinti perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta (Pp. 128. §) előtt - intézkednie kell. Az eljárás során három alkalommal írásban kértem az eljáró bíróságot, hogy a perfeljegyzés bejegyzéséről gondoskodjon. Erre végzésben nem határozott így az elmaradt.
Súlyos eljárási szabálysértést követett el a perben eljáró bíróság, amikor hallgatott az eljárás során többször előadott indítványomról, arra vonatkozóan végzésben nem rendelkezik, arra irányuló a törvény által biztosított esetleges fellebbezési lehetőségre nem ad lehetőséget / „…a perindítás tényének feljegyzését tartalmazó végzés ellen fellebbezésnek van helye, és az erre vonatkozó beadványt fellebbezésként kell elbírálni.” /LB. állásfoglalás/
- a Gyöngyös Városi Bíróságon 2.P.20.003/2005 számon indult perben kértem a bíróságot, hogy részemre személyes költségmentességet megállapítani szíveskedjen. A gyöngyös Városi Bíróság a benyújtott gyermekvédelmi támogatás igazolását és a 6/1986. (VI. 26.) IM sz. rendelet. 6. § (1) bek figyelmen kívül hagyva / ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig -a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap. / olyan igazolások benyújtását kérte, amelyre jogszabályok alapján nincs lehetősége. Az eljáró bíróság gyermekeim személyes adatainak kiszolgáltatását kérte a költségmentesség megállapításához. Az engem és családomat szándékosan éveken keresztül megalázó, kegyetlen, embertelen bánásmód után mi szüksége van gyermekeim személyes adatára a bíróságnak. ( Alkotmány 54§ (1-2) bek 59§ (1) bek 70A§ (1) bek )
- a Gyöngyös Városi Bíróságon 2.P.20.003/2005 számon indult perben keresetemhez közokirati, és magánokirati bizonyítékokat csatoltam. A bíróság 2.P.20.003/2005/5 sz végzésében 2. pontjában felszólít, hogy „ A perbeli ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap szemléjét be kell csatolni,” 2005. január 03. napján és 2005. január 24. napján benyújtott keresetem mellékleteként F2 alatt csatoltam keresetem közokirati bizonyítékaként a 2004. december 29. napján a Gyöngyös Körzeti Földhivatal által hitelesített teljes tulajdoni lap másolatát.
Tény, hogy a benyújtott közokirati és okirati bizonyítékok a Gyöngyös Városi Bíróságon már nem találhatóak meg 2005. január 26. napján – a Gyöngyös Városi Bíróság 2.P.20.003/2005/5 sz. végzésének 2. pontja alapján – az érkeztetés visszaigazolásának ellenére sem.
V.
Tényként mintegy megállapítható, hogy a nyomozóhatóságok – rendőrség, ügyészség – határozatai kiemelik és aláhúzzák azon megállapítás valóságtartalmát és jogosságát, hogy a Heves Megyei Bíróság, Gyöngyös Városi Bíróság, Hatvan Városi Bíróság, Gyöngyös Város Önkormányzata, Gyöngyös Városi Okmányiroda, Heves Megyei Közigazgatási Hivatal, önálló bírósági végrehajtó, Kincstári Vagyoni Igazgatóság együttesen a rájuk vonatkozó törvényi és eljárási szabályokat súlyosan megsértve közös akarattól vezérelve a Gyöngyös Körzrti Földhivatalnál 1882. tulajdoni lapon 1950hrsz. nyilvántartott természetben Gyöngyös Páter Kis Szaléz u 22. sz alatti Puskin mozi ingatlanon saját költségen elvégzett és tulajdonomat képező értéknövelő beruházást és annak tulajdonjogát ellenszolgáltatás nélkül arra jogosulatlan tulajdonába ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül juttassák, és törvényes kártérítés alól mentesítsék a jogsértőket és bűncselekmény elkövetőit.
Valamint megállapítható, hogy hivataloknak már kezdetektől semmiféle törvényes igény kielégítése nem állta szándékában.
Nem egyedi esetről van szó, hiszen aki velem együtt az ingatlanban saját költségén ráépítéssel építkezett, ugyanolyan megalázó eljárásokról számol be, egymásnak ellentmondó ítéletekről, tulajdonjogot és tulajdonosi jogokat érintő súlyos anyagi jogi szabálysértésekről.
A közhiteles tények alapján megállapítható, hogy létezik egy személy, vagy érdekcsoport, amely anyagi érdekből, jogalap nélküli gazdagodása érdekében el tudja érni, nyomást tud gyakorolni, hogy állampolgárok sérelmére elkövetett Alkotmányos jogok megsértését, tulajdonjogok megsértését, tulajdonosi jogok megsértését, állampolgárokat éveken keresztül
megalázó, kegyetlen, embertelen elbánásnak erőszaknak tegyék ki, állampolgárok ellen és alkotmányos rend ellen gazdagodásuk érdekében elkövetett bűncselekményeiket és azok kivizsgálását társadalmi és anyagi helyzetüket kihasználva befolyásolják a Heves Megyei Bíróság előtt, a Gyöngyös Városi Bíróság előtt, a Hatvan Városi Bíróság előtt, a Gyöngyös Okmányirodánál, Heves Megyei Közigazgatási Hivatalnál, Gyöngyös Városi Rendőrkapitányság előtt és a Gyöngyös Városi Ügyészség előtt. Az esetet minősíti, hogy az Alkotmány és törvények betartásáért felelős hivatalokban partnert találnak a jogállamiság sérelmére elkövetett cselekményeik megvalósítása érdekében.
Ugyanakkor engem és családomat megbüntetik, éveken keresztül megalázó, kegyetlen, embertelen elbánásnak teszik ki a törvények betartásáért felelős közhivatalok csak azért, mert jogszerűen igényt tartok az általam, saját költségen elvégzett értéknövelő beruházás törvényes ellenértékére, ill. annak tulajdonára és nekem szándékosan okozott kár megtérítésére.
Ez a magatartás összeegyeztethetetlen a Magyar Köztársaság Alkotmányával, törvényeivel, és a hivatalokkal kapcsolatban társadalom által elvárt közbizalom jogszabályon alapuló kötelmével. Az ilyen magatartás képviseletét felvállaló hivatalok ellen a bizalmatlansági és elfogultság megalapozott, azt csak érdekből másíthatják meg. Bíróság által elfogultságot eredményez minden olyan tény vagy körülmény, amelyből objektíve, okszerűen következik, hogy a pártatlan elbírálás nem biztosított.(Alkotmány 57§ (1)Erre példa a Gyöngyös Városi Bíróság perben eljáró bírájának az üggyel kapcsolatos elfogulatlansági bejelentése, amely a folyó perekben tapasztaltak alapján kevés valóságtartalommal bír.
Miután nem vonnak felelősségre közpénzen eltartott bírót, büntetés-végrehajtási szakembert és orvost azért mert közhivatásának gyakorlásában és foglalkozáskörében olyan súlyos szabálysértést követ el, amiért egy 14 éves lány életével fizet, a felelősség kérdése a Magyar Köztársaságban nem létezik. Mintegy bátorítja az érdekből elkövetett jogsérelmek elkövetésére a közhivatalnokokat, közalkalmazottakat. Majd titkosítunk jelszóval.
Milyen nemzetközi normáknak felelünk meg, amikor egy „banán-köztársaság” erkölcsi normájával mérve is az állampolgárokra megalázó és sértő körülmények uralkodnak az országban.
Megítélésünk csak a hatalmi „erőkommunikáció” szintjén mérhető.
