KÖLCSÖN MAGÁNSZEMÉLYTŐL

Jó napot kívánok!

,, Magánszemélyek az ügyleteikben egymás között legfeljebb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét köthetik ki ,,

A jegybanki alapkamat jelenleg 3,40%.
24+3.40=27.4

Tehát ha adok kölcsön valakinek 300000 Forintot, akkor a 300000 Ft 27.4% -át kérhetem ügyleti kamatként? 300000 Ft 27.4%-a =82200 Ft.

Mekkora lehet maximum az ügyleti és a késedelmi kamat?

Igen, ennyi.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a naptári félévet megelőző munkanapon hatályos jegybanki alapkamatot köteles fizetni. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis.

Magánszeméllyel kötnék alábbiak szerint jelzálogszerződést:

Kölcsönt adnék neki, de csak köztünk tisztázott, hogy mit adok át neki.

A szerződést lényegében egy tartozáselismerés lesz a másik fél részéről.

Részletesen leírjuk benne, hogy ő mikor és mennyit köteles fizetni vissza.

Kapnék biztosítékként jelzálogot a másik fél ingatlanára.

Biztonságos ez a számomra? Vagy támadható valamiképpen?

Normális ügyleteid nincsenek is? Most komolyan...

Tisztelt Fórumozók/ Ügyvédek!

A kérdésem magánszemélyek közti kölcsönnel kapcsolatos. Készült rá szerződés, tanúk, közjegyző nélkül. Kamat kikötés: “Adós a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat fizetésére köteles.” Kölcsönösszeg 6 millió Ft. Kölcsön visszaadása egy meghatározott lejárati idő után történik. Az összeg átutálásra került az Adós magán bankszámlájára.

Kérdéseim:
Mi történik akkor, ha az Adós nem fizeti vissza a kölcsönt?
Hogyan milyen módokon lehet beszedni tőle? Végrehajtás stb.?
Mi az eljárás menete ebben az esetben?
Mi az elévülési idő?
Mennyi kamatot kell megfizetnie késedelem illetve nem fizetés esetén?

Másik kérdés:
Lehetséges-e, jogszerű-e kérni a kölcsönről való lemondást/elállást. S milyen indokkal lehetséges?
/A magánszemélyek jól úgymond barátilag ismerik egymást/

Megjegyzés:
Adós egyéni vállalkozó. Nem lett kikötve ingatlan vagy bármilyen egyéb fedezet, mivel adós nem rendelkezik ingatlannal, vagy gépjárművel illetve nagyobb vagyonnal.

Köszönöm

"másik kérdés"
Írod ezt 5 egymást követő kérdést követően. Ennyire nem megy a számtan?
Érdemben:
1) Akkor annyival szegényebb marad a kölcsönadó.
2) Fizetési meghagyás, utána végrehajtás.
3) Fizetési meghagyás, utána végrehajtás.
4) Valószínűleg 5 év.
5) Ha a szerződésben nem rendelkeztek róla a felek, akkor a törvényes mértékű kamatot (Ptk. 6:48. § (1) bek.).
6) (ez a másik kérdés): Lehetséges. Mondjuk, nem a kölcsönről szokás lemondani, hanem a követelésről, de ennyire ne legyünk már kekecek. Igaz?
7) (merthogy ez további kérdés): Indoklásul elég annyit vakkantani, hogy "Csak!". De még ez sem kötelező.

Kedves gerbera317!

Úgy értettem hogy másik rész felől a kérdés.. Személyeskedést nem kértem. A választ köszönöm.

Várom a további lehetséges, szofisztikáltabb válaszokat is!

Köszönettel,
Emily

Emily111,

Ha a "másik kérdés" az adós szemszögből van, akkor ez nem probléma : közös megegyezéssel bármilyen szerződés felbontható.

Vagy úgy érted, egyoldalúan, a jogosult nem akarja visszakapni a pénzét? Hát úgy nem nagyon, de ez teljességgel életszerűtlen. Ezzel a szerződéssel már kb. olyan kockázatot vállalt a kölcsönadó ("annyival szegényebb lesz"), ami esetén örülhet, ha egyből visszakapja. El ne ugorjon előle, különben tényleg búcsút inthet neki...

Kedves Drbjozsef!

Igen az Adós szemszögéből volt a kérdés.
Ezt hogyan értette pontosan: "El ne ugorjon előle, különben tényleg búcsút inthet neki.." - Ha szerződés van - amit leírtam - mégis hogyan játszhatná ki az adós hogy nem fizet ha végrehajtás alá is kerülhet az ügy?
De minek után nincs ingatlan és ingóság az adós nevén, így hogyan hajtható be az összeg pl. fizetésből számláról leemelik vagy hogyan történik ez meg? És ha csak az egyéni vállalkozása kapja a megbízási díjakat akkor a vállalkozás számlájáról is leemelhetik a tartozás összegét vagy azt csak magánszámláról, mivel hogy magánszemélyek közt történt a kölcsön? Ez hogyan működne ez ügyben?

Várom a hozzászólásokat!

Köszönettel,
Emily

És ha Izland hadat üzen?

Ne haragudj, Emily111, de szerinte te magad se tudod, hogy tulajdonképpen mit szeretnél kérdezni.

„Jogszerű-e kérni a kölcsönről való lemondást/elállást”
Most már tudjuk, hogy itt azt kérdezi a drága, hogy az adós lemondhat-e a kölcsönről. Nyilván úgy érti, hogy miután a kölcsönt felvette és elköltötte, lemondhat-e a kölcsönről. Hááát, nem istenbiza, hogy valaha is el fogják őt rabolni, váltságdíjat követelve a visszaadásáért...

Jaaaa... Hogy van egy tízmilliós tartozásom, de úgy lemondanék róla? Erre nem is gondoltam, de tulajdonképpen tetszik az ötlet. Majd megkérdezem a hitelező bankot is.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Magánszemélyek közti kölcsön, nem bank.
Természetesen tudom mit kérdezek, köszönöm. Mint azt írtam; mind a két szemszögből érdekel a dolog; a Kölcsönadó és az Adós szempontjából is!

Segítség az értelmezéshez:
Első kérdés"csoport" nyilván a Kölcsönadó szempontjából érdekelt.
"Mi történik akkor, ha az Adós nem fizeti vissza a kölcsönt?
Hogyan milyen módokon lehet beszedni tőle? Végrehajtás stb.?
Mi az eljárás menete ebben az esetben?
Mi az elévülési idő?
Mennyi kamatot kell megfizetnie késedelem illetve nem fizetés esetén?"

Másik kérdés"csoport":
Az Adós szempontjából érdekelt.
"Lehetséges-e, jogszerű-e KÉRNI a kölcsönről való lemondást/elállást. S milyen indokkal lehetséges?
/A magánszemélyek jól úgymond barátilag ismerik egymást/"

További részlet a kérdésemhez a többi hozzászólásból kiolvasható.

Köszönöm az eddigi építő hozzászólásokat! - Úgy tapasztalom vannak itt ügyvédek akik értik a kérdéseimet.
Köszönöm.
Emily

Tündéri, nemde?
„Mi történik akkor, ha az Adós nem fizeti vissza a kölcsönt?
Hogyan milyen módokon lehet beszedni tőle? Végrehajtás stb.?
Mi az eljárás menete ebben az esetben?
Mi az elévülési idő?
Mennyi kamatot kell megfizetnie késedelem illetve nem fizetés esetén?”

1. Akkor annyival szegényebb marad a kölcsönadó.
2. Fizetési meghagyás, utána végrehajtás.
3. Fizetési meghagyás, utána végrehajtás.
4. Valószínűleg 5 év.
5. Ha a szerződésben nem rendelkeztek róla a felek, akkor a törvényes mértékű kamatot (Ptk. 6:48. § (1) bek.).

Mi nem érthető ezekben a válaszokban? Illetve miből gondolod hogy drKBS válaszai ennél sokkal de sokkal értelmesebbek lesznek?

"Lehetséges-e, jogszerű-e KÉRNI a kölcsönről való lemondást/elállást. S milyen indokkal lehetséges?

6. Akkor módosítok: Lehetséges. De ezt nem lemondásnak hívják, hanem elengedésnek. Igen, lehet kérni a tartozás elengedését.
7. Indoklásul olyasmit szokás előadni, mint például "szegény vagyok, mint a templom egere", stb.

Kedves Gerbera! :)

Természetesen az Ön válaszait már olvastam és köszönöm. :)

De továbbmenve ezen a végrehajtás dolgon másik hozzászólásban kérdéseim:

Ha szerződés van hogyan játszhatná ki az adós hogy nem fizet ha végrehajtás alá is kerülhet az ügy?
/Szerződés: "Tanúk, közjegyző nélküli. Kamat kikötés: Adós a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat fizetésére köteles. Kölcsön visszaadása egy meghatározott lejárati idő után történik."/

S minek után nincs ingatlan és ingóság az adós nevén, így hogyan hajtható be az összeg pl. fizetésből számláról leemelik vagy hogyan történik ez meg? És ha csak az egyéni vállalkozása kapja a megbízási díjakat, akkor a vállalkozás számlájáról is leemelhetik a tartozás összegét, vagy azt csak magánszámláról - mivel hogy magánszemélyek közt történt a kölcsön? Ez itt hogyan működne ez ügyben?

Köszönettel,
Emily

Ötleteket szeretnél, vagy mi?

Kedves KBS!

Nem igazán értem a kérdését..? De tisztán szeretnék látni a kérdésemmel kapcsolatosan, mint mindenki aki itt kérdez a fórumon.

Köszönöm,
Emily

Emily111,

Végrehajtás indulhat. De ha nincs vagyona, ingósága, ingatlana az adósnak, akkor nem lehet rajta behajtani. Lehet, hogy soha. Ez a kölcsönadó kockázata.

Ezt úgy mondják magyarul : "Akkor annyival szegényebb marad a kölcsönadó."

Kedves drbjozsef!

Köszönöm válaszát.
És a bankszámlájáról nem emelheti le végrehajtó az összeget? Nyilván valamiből él az illető. Munkája van.
Ehhez tartozott a további kérdésem:
"pl. fizetésből számláról leemelik vagy hogyan történik ez meg? És ha csak az egyéni vállalkozása kapja a megbízási díjakat, akkor a vállalkozás számlájáról is leemelhetik a tartozás összegét, vagy azt csak magánszámláról - mivel hogy magánszemélyek közt történt a kölcsön? Ez itt hogyan működne ez ügyben?"

Emily

Természetesen ha van jövedelme, akkor abból tilthatják, ha van bankszámlája, azt inkasszózhatják.

Egyéni vállalkozó nem cég - nem válik külön végrehajtási szempontból a természetes személytől, ezért annak akár vállalkozói pénzforgalmi számlája is inkasszó alá vonható.

https://www.hidadoszakerto.hu/…zas-vagyona/

Érdemi hozzászólásokat várok köszönöm! Nem értem egy ilyen fórumon miért vannak személyeskedők, kötekedők?! Itt éli ki magát kedves Sándor? Ha érdemben nem tud hozzászólni a kérdésemhez, kérem legalább ne offolja a témát mert erre senki nem kíváncsi! Köszönöm.

Kedves Alma-Emily, minden kérdésedre megkaptad az érdemi választ, kétszer is, az egyikhez még magyarázatot is. Most már csak azért offolgat mindenki, mert így mulatnak azon, mennyire nem veszed észre magadat.

Adott egy nagyon buta ember. Szegény azt hitte vagy még talán azt is hiszi hogy vett egy házat a faluban. Még mindig azt várja mikor íratják át. Az eladónak akik többen voltak papír és tanúk nélkül 4 milliót adott át hogy majd átíratják az ingatlant. Az ingatlanon valójában sok tartozás van elidegenítési és terhelési tilalommal egyetemben bejegyezve, tehát az átiratás esélytelen.
Az eladó ebből viszont valamelyik rokona nevére vett egy másik házat és oda el is költöztek. Az eladónak egyedüli vagyona talán az a ház de persze nem az ő nevén van. Ez már lassan több mint egy éve történt. Ilyenkor feljelentést kell tenni csalásért vagy FMH T küldözgetni? Én segíteni szeretnék neki ebben, csak kérdés hogyan tehetem meg? A butuska vevő feje fölül eladták a testvérei a közös lakást és így került pénz a kezébe hogy kezdjen magával azt amit akar. Tehát neki bizonyított hogy honnan volt pénze. Aki átverte ő viszont nem tudja bizonyítani hogy a rokona vajon miből vett másik ingatlant.. Az idézőjeles eladó még mindig a nyakára jár, javasoltam neki hogy jelentkezzen be oda, de lakcímbejentőt sem hajlandóak neki aláírni. Az első ötletem az lenne hogy a birtokvédelmet megkérni, de ehhez kellene az oda szóló lakcímkártya hogy a csalók ne tudják csak úgy kidobni onnan, ha már a bank idő kérdése és viszi a feje fölül..

(Sajnos?) hülyének lenni állampolgári jog, a Lajos is megmondta annak idején.

Esélye minimális, bizonyítani nem nagyon tud semmit. Vagyonosodási vizsgálat? Ugyanmár.

Ha a cselekményt nézzük, elvileg az látszik, hogy az "eladó"-nak nem is volt szándékában teljesíteni a (szóbeli) megállapodást. Ez megfelel a csalás tényállásának, én, ha mindenképpen csinálni akarnék valamit, akkor feljelentést tennék. De bizonyítás hiányában borítékolom az eredményét is...