Bérleti Szerződés pontjának értelmezés

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Petersen # 2015.11.28. 19:29

Tisztelt Hozzáértők!

Bérleti szerződésben rögzített ponthoz kérnék véleményt.

"felek megállapodnak abban is , hogy a bérleti díjból az SZJA előleget a törvényi előírásoknak megfelelően 10%-os költséghányad figyelembe vételével a bérlő köteles levonni és a központi költségvetésbe követő 12. napjáig befizeti"

A bérbeadó szándéka arra irányul, hogy az őt terhelő SZJA fizetési kötelezettséget amely a szerződésből származó bevételként nála jelentkezik jövedelemként, annak egy részét a bérlőre hárítsa kötelezettségként?

Dr.Attika # 2015.11.29. 04:38

A bérlő nem tudja ezt megtenni jogszerűen, így ez a szerződési kikötés, mint lehetetlen feltétel semmis.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Petersen # 2015.11.29. 07:03

Köszönöm a gyors választ.

Én is erre gondoltam,hogy semmis a kikötés.

Meglepődtem,hogy ilyet próbálnak fxálni, evégett is kérdeztem.

Még egyszer köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 08:13

Miért lenne lehetetlen? Sőt, ha esetleg társasház az a bérbeadó, akkor egyenesen kötelező. [Szja. 75. § (6)]

Azt sem értem, hogyan eredményezné ez az adónak a bérbeadóra hárítását.

Immaculata # 2015.11.29. 08:19

Nu, itt félreértés van.
A bérbeadó 10%-os (költséghányadon alapuló és nem tételes elszámolású) ÁFA-t választott, amire befizetési kötelezettsége van.

A kötelezettséget a bérlőre hárítja.

Immaculata # 2015.11.29. 08:22

SZJA. :)

Immaculata # 2015.11.29. 08:29

„ annak egy részét a bérlőre hárítsa kötelezettségként?”

Ez így nem igaz, mert azt mondja, hogy vond le a bérleti díjból és fizesd be helyettem.

Immaculata # 2015.11.29. 08:30

Mondjuk ez így is lehetetlen kikötés.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 09:00

De miért lenne az? Tilos a kifizetővel megállapodni, hogy levonja és befizeti a bevételszerző helyett? (Csak ismételni tudom: ha a bérbeadó társasház, akkor a törvény kötelezi erre a kifizetőt.)

Immaculata # 2015.11.29. 09:21

Szerintem bérlő adóelőleg megállapításra nem kötelezett.

Petersen # 2015.11.29. 09:30

Immaculata: Köszönöm a további pontosítást.

Kovács_Béla_Sándor : Bérbeadó jelen esetben magánszemély.

Immaculata # 2015.11.29. 09:31

Art
18.kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kamat esetében kifizető az, aki a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos). Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni.
Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást. Letétből történő kifizetés esetén a hatóságok, nyomozó hatóságok, bíróságok, ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók nem minősülnek kifizetőnek

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 09:33

„Szerintem bérlő adóelőleg megállapításra nem kötelezett.”
Bizonyos esetekben az - tulajdonképpen a bérleti díj nagyságán múlik -, de megint az a kérdés: attól, hogy esetleg nem kötelezett rá, rögtön tilos is fizetnie.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 09:34

Ha a hivatkozással azt akartad igazolni, hogy a bérbeadó kifizető, akkor sikerült. De ezt eddig sem vitatta senki.

Immaculata # 2015.11.29. 09:36

Azon múlik, hogy vállalkozó-e vagy sem.
Ha magánszemély, nem járhat el kifizetőként.

Immaculata # 2015.11.29. 09:40

...és adóelőleg megállapítására és levonására sem kötelezhető.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 09:41

Jó.
És ha nem kifizető, akkor nem állapodhatnak meg úgy, hogy levonja az adóelőleget, és befizeti a költségvetésbe? Mi tiltja ezt?
Egészen általánosan megfogalmazva: nem egyezhetek meg veled abban, hogy befizetek helyetted, az érdekedben meghatározott összegű személyi jövedelemadót?

Immaculata # 2015.11.29. 09:45

..és még készítsek adóbevallást is Bérlőként Bérbeadó részére!:))

Petersen # 2015.11.29. 09:48

Szerződés tárgya az helység bérlet, maga a bérlő Egyéni vállalkozóként folytat szolgáltatási tevékenységet.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.11.29. 10:03

Ha egyéni vállalkozó, akkor kifizető. De nem ezen múlik.

„és még készítsek adóbevallást is ”
Az adóelőleg levonására nem kötelezett kifizető bevallás készítésére sem köteles, és az, hogy az adóelőleg levonásában megegyezik a bérbeadóval, nem eredményezi azt, hogy bevallást is készítenie kell helyette. (Mellesleg az sem tilos, hogy elkészítsd valaki másnak az adóbevallását; elég sokan meg is teszik.)

Csak emlékeztetőül: a kérdés az volt, hogy lehetetlen-e a feltétel.

Petersen # 2015.11.29. 10:54

Ha nem is lehetetlen maga a feltétel, akkor a szerződéses szabadság elvéből következően a felek megállapodhatnak benne.

Számomra akkor is kissé aránytalan többlet kötelezettséget realizál a bérbeadóra, hogy ilyet magára vállaljon. Nem egy szokásos tartalmi eleme egy bérleti szerződésnek. Szerződés tervezet így valószínű változni fog.

Önök gyakorló jogászként sűrűn találkoznak ilyen feltétellel ?

Odijah # 2019.04.10. 15:28

Értelmezési kérdésem volna:

Helységbérleti szerződés lett kötve 2009. júl.1-jén lépett hatályba 2009. júl,1. birtokba vétellel. A szerződés határozott időtartamra 10+10 évre köttetett.

A szerződést nem lehet rendes felmondással felmondani.
Kérdés, hogy a 10+10 év az 20 évnek számít-e vagy nem.
A Lakás törvényben és az 1959.iv tv.-ben ki van kötve a maximális idő. A fenti rendelkezés nem jogsértő?

A segítséget köszönöm

ObudaFan # 2019.04.24. 07:22

Ez a 10+10 pontosan hogyan szerepel a szerződésben?

oligaliga # 2019.04.24. 08:52

Odijah

„A Lakás törvényben és az 1959.iv tv.-ben ki van kötve a maximális idő. A fenti rendelkezés nem jogsértő?”

Pontosan mire gondolsz, mi van a jogszabályban?

Odijah # 2019.05.08. 13:46

Bocsánat a késői válaszért:

Pontosan úgy szól ahogy írtam:

Jelen szerződést a Felek határozott időtartamra, 10+10 évre kötik. A bérleti szerződés a határozott idő lejártával, vagy a jelen szerződésben szabályozottak szerint szűnik, illetve szüntethető meg.Eszerint a jelen szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg.

oligaliga az kérdés volt a részemről csak a megfelelő írásjel hiányzik a végéről.

  • 1
  • 2