Tisztelt Szakértők !
Ügyvédi műhiba miatt az alábbi levéllel fordultam a MÜBSE biztosítóhoz:
2012. február 28. megbízást adtam XY ügyvéd úrnak, hogy a képviseljen engem az XY Zrt ellen indított munkaügyi peremben.
Nagy fokú gondatlansággal okozott szakmai mulasztásra, műhibára alapozom a kártérítési igényemet. Az ügyvéd tudja, tudnia kell, hogy a felülvizsgálati kérelemben nem elegendő csupán a korábbi beadványban foglaltakra hivatkozni, illetve szintén tudnia kellett arról, hogy a felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabály sértésekre és indokokra utóbb– határidőn túl - nem lehet hivatkozni.
Kúriához benyújtandó felülvizsgálati kérelem végső határideje 2014. június 27. volt. Az ügyvéd csak a jogszabályi határidőn túl, - az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem megismerése után (melyet 2014. október 6-án kapott meg) - 2014. október 14-i dátummal nyújtotta be azon beadványát, mely alapján a Kúria az ügyemet érintő jogszabálysértéseket érdemben mérlegelhette volna.
A Kúria, ítéletének 13. oldalán, az alábbiakat állapította meg: „A PP. 206. § (1) bekezdésre hivatkozás hiányában a bizonyítékok mérlegelését, a tényállás megállapítás helyességét nem vizsgálhatta.”. Ezen jogszabályra való hivatkozás tényét az ügyvéd csak 60 napon túl – határidőt mulasztva– tette meg a Kúria felé.
A fentiekben részletezett határidő be nem tartása, ügyvédi mulasztások, okszerű következménye, hogy a Kúria érdemben nem vizsgálhatta felül a jogerős ítélet törvényességét.
A Kúriához újabb beadványt ebben a témában már sohasem adhatok be. A határidő mulasztást következménye az, hogy nem tudtam meg, igazam volt a per során, vagy sem. Ezzel az egész további életemre kiható lelki válságot okozott, amely megalázottsági érzésben és pszichikai fájdalommal párosul. Ezért nem vagyoni kártérítésre tartok igényt. Ennek összege: xxx.- Ft, azaz xxx forint.
Kérem a Tisztelt Biztosító Társaságot igényem elbírálására!
Erre az alábbi választ kaptam a biztosítótól:
Kétségtelen, hogy a jogorvoslati eljárásban elkövetett egyes mulasztások megalapozhatnak nem vagyoni kártérítési igényt az eljáró jogi képviselővel szemben. Azonban, a kialakult bírósági gyakorlat ezt egyértelműen csak a keresetindítási, a fellebbezési határidő elmulasztása, illetőleg a peres eljárás során a szünetelési határidő lejártának elmulasztása esetében teszi lehetővé. Önmagában az a körülmény, hogy az eljáró ügyvéd határidőben nem hivatkozott konkrét jogszabálysértésekre a felülvizsgálati eljárás során, csak késedelmesen, a kialakult bírósági gyakorlat értelmében nem alapozza meg a kárigénylő nem vagyoni kárát.
Tényleg ennyi lenne?
Tehát nyugodtan végezheti akár rosszul is a munkáját egy ügyvéd, semmi felelőssége nincs ?
Tudnak erre valami segítséget adni ?
Köszönettel: Gebic
