Okirat tanúja nem lakcímet ad meg

Okiraton a két tanú megadja nevét és aláírását, de viszont lakcím helyet munkahelycímet írnak le.

A 196. § (1) b) szerint a magánokirat teljes bizonyító erejű, ha két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

Kérdések:

1. Érvénytelen (tehát nem teljes bizonyító erejű) így az okirat?
2. Elkövet-e bűncselekményt, aki lakcím helyett más címet ír (nincs nevesítve, hogy "lakcím", csak odaír a tanú egy címet), vagy ez csak jogsértés és a bizonyítóerő vesztését eredményezi.
3. Mi van, a a bíróság egy ügyben teljes bizonyítóerejűnek vett okiratra alapít ítéletet és később derül ki az, hogy a tanű nem a lakcímét írta oda?

Hátha most van itt valaki, aki ezt meg tudja válaszolni.

Amennyiben a két tanú nem adja meg a lakcímét, úgy az okirat nem fog teljes bizonyító erővel rendelkezni, hanem csak ún. egyszerű bizonyító erővel.

Bírósági eljárásban az ellenérdekű fél hivatkozhat arra, hogy véleménye szerint az a bizonyos okirat nem rendelkezik teljes bizonyítő erővel. A Bíróság szabad mérlegelésén múlik, hogy mely bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt rendel. A magyar jog a szabad bizonyítás elvét vallja.

Tehát, példáúl amennyiben a felek elismerik azt a bíróságon, hogy az okiraton lévő aláírás tölűk származik kevésbé lesz jelentősége annak, hogy a tanúk valóban a jogszabályok szerint irták-e alá az okiratot.

Köszönöm V.Máté az alapos választ.

1. De ez nem mutat rosszhiszeműséget legalább a fél részéről?
2. Ha a tanúk nem a lakcímüket írták oda, akkor hogy lehet megbizonyosodni arról, hogy egyáltalán a tanú írta-e alá?

1. Nem feltétlenül.
2. HA ennek jelentősége van és jogvita alakul ki, akkor tanúként be lehet idéztetni az okirati tanúkat.

Köszönöm.
Akkor sem mutat rosszhiszeműséget, ha a fél bizonyíthatóan tudja a teljes bizonyító erejű okirat kellékeit?

Nem látom annak az okát, hogy miért lenne neki ez jó, így a rosszhiszeműséget sem.

És ha joghatás fűződik a megfelelően tanúzott magánokirathoz?
Ha például keresetet nyújt be valaki ilyen módon és csak a per közben derül ki ez?
Vagy fellebbezést tanúznak ilyen módon?

Csak azért érdekel, mert akkor miért lenne bárkinek szükséges betartani a régi Pp. 196 paragrafusában foglaltakat?

Ha nem szerepel a tanú a lakcíme, akkor honnét fogja idézni a bíróság ha kell........? Ha nem kell, akkor nincs gond. Szerintem.

Arról van szó, hogy a tanú nem lakcímet ad meg, hanem pl. a munkahelye címét.
A teljes bizonyító erejű okirathoz a lakcím szükséges.