teljesítési igazolás: tartozáselimerés?

van egy telj.igazolás ami úgy szól, hogy a váll. a munkát a megrendelt minőségben és mennyiségben elvégezte, és ezért ....Ft összegű számla benyújtására jogosult

a fenti telj.ig. felfogható tartozáselismerő nyilatkozatként?

A bírói gyakorlatban mennyire értékelik a teljesítés igazolást "erős" bizonyítékként?

a válaszokat előre is köszi!

Tekintettel arra, hogy épp az ellenérdekű fél ismerte el a teljesítést, általában ellenbizonyításig nagyon erős, feltéve, hogy pl. olyan személy írta alá, aki a cég nevében aláírhatott. Ha csak egy alkalmazott, akkor messze nem ilyen jelentős.

A Ptk. fogalmai szerinti tartozáselismerésnek nem felel meg, hiszen nem tartozást, hanem teljesítés megfelelőségét igazolja, de annyiban hasonló a hatása, hogy ezek után az ellenfelet terheli a bizonyítás.

ObudaFan,

Nagyon köszönöm, az elképzelésem nekem is ugyanez volt.

Szerinted, vitathatja-e a kötelezett telj. igazolása ellenére a követelést a felszám .elj.-ban?

Ez a vitatás mennyire állna meg a bíróság előtt a fiz.képtelenség megállapítása során?
Főleg, ha a bíró előtt vannak a számlák+telj.igazolások is, és eddig nem vitatta a követelést, pedig lett volna rá alkalma pl. a jogosult felsz. levele után, amire semmit nem is válaszolt

Mi számít tehát jogvitának a felszám. bíróság előtt? hogy fordul át polgári eljárásba?

Hadd osszam meg Veled azt a tapasztalatomat, hogy időnként a felszámolást kérők olyan teljesítés-igazolással élnek, amit cégjegyzésre nem jogosult személy írt alá. No, ezek azért nem olyan értékűek. (Egy konkrét ügyben olyan személy írta alá az adós részéről, aki a kérelem időpontjában már a hitelező alkalmazottja - jó vicc, mi?)

Rátérve: a bírák (egy része) beleírja a végzésbe azt is, hogy az adós ha vitatja a tartozást, elsősorban olyan tényekre hivatkozzon, amelyek a végzés kibocsátása előtt is fennálltak. Viszont pl. egy beszámítási kifogás, vagy az az állítás, hogy teljesített az adós, bőven elég.

Fizetésképtelenséget megállapítani csak elismert, nem vitatott követelés (illetve sikertelen végrehajtás, csődegyezség nem teljesítése) esetén lehet. Ha pedig nem minősül az adós fizetésképtelennek, akkor az eljárást meg kell szüntetni, és a követelést perben lehet érvényesíteni.

itt maga az ügyvezető írta alá a telj. igazoláskat, ennek ellenére utóbb vitatni akarják a telj. mennyiségét

valami szabványra hivatkoznak, hogy adott munkanemet a vállalkozó több idő alatt végzett el mint amennyi munkaóra erre irányadó

az ügyvédjük arra a kérdésre, hogy akkor miért írta alá azt mondja, hogy "nagyon siettek" és hogy még különben is megvárják az ő megrendelőjük telj. igazolását, aki biztos kevesebbet fog leigazolni mint amennyi munkaóra az adós és a hitlező relációjában le lett igazolva

szerintetek?

Természetesen tévedésre, megtévesztésre lehet hivatkozni teljesítésigazolással kapcsolatban is. Az új bírói gyakorlat szerint egyébként (általában - mert bírói gyakorlatról csak így lehet beszélni) ennek legalább a valószínűsítését kéri ahhoz, hogy ne induljon el a felszámolási eljárás.Viszont annak a szabványnak jó lenne, ha utánanéznél.