Szeretném, ha megosztanátok velem a következőkről a gondolataitokat.
Tényállás:
megbízó képviseletében régóta jogvitában álllok (egyelőre jogi képviselővel való levezés szintjén) egy vevővel, akinek szavatossági igénye van az én megbízómmal, az eladóval. Egyeztetés, levelezés stb.
Egyszer csak bejelentkezik egy ismert tv-s műsor szerkesztője az ügyfelemnél, hogy legyen szíves az ügyben nyilatkozni.
Én felhívom a szerkesztőt, és elmondom neki, hogy az ügyfelem nem szeretne nyilatkozni, mivel a jogvita megoldásának helyszíne nem egy tv show, hanem a magyar királyi bíróság.
Erre a szerkesztő a következőket közli velem:
- az eladónak mindenképp nyilatkoznia kéne, mert különben a riport nagyon rossz hírét fogja kelteni,
- ha erre a nem nyilatkozó fél sajtóhelyreigazítási pert indít, akkor úgysem fogja megnyerni, mert a szerkesztőség nyeri ezen perek 90 %-át, ha mégis nyerne véletlen, akkor ugyan kit érdekel, hogy másfél év múlva esetleg 20 másodperben bemondják, hogy a szerkesztőség jogot sértett,
- az eladónak be kéne látnia, hogy ez egy remek marketing lehetőség, , és egyébként is őt a konkrét ügy egyáltalán nem érdekli, az sem hogy kinek van igaza (sic!), csak a nézettség, ő csak egy tv műsort akar csinálni!!!
Magyarul: cirkusz kell a népnek mindenáron! Ezt már én teszem hozzá.
Kérdéseim:
Szerintetek ez sajtószabadság? EZ A SAJTÓSZABADSGÁG?
Ez a polgári jogi igény érvényeítésének megengedett módja? Vagy a média már tényleg negyedik hatalmi ág olyan szinten, hogy hatékonyabban lehet az igényeket érvényesíteni mint a bíróság előtt? És ez normális?
Én nem rejtem véka alá, hogy eléggé fel vagyok háborodva.
Ügyvéd - Társasági szakjogász