Társasház

Egy lakóközösség képviselője vagyok. Érdekelne hogy tudnám megszüntetni tisztségemet a legrövidebb idő alatt.

Kedves Gbereczki,

lakásszövetkezetben vagy képviselő, vagy társasházban?

feltételezem, hogy ezutóbbiban. ebben az esetben az alábbiakat javasolnám:

1. tájékoztasd írásban a tulajdonostársakat (mindet, ajánlottan) a lemondásodról. ez egy megbízás-tipusú jogviszony (hacsak nem írtál alá valami mást???) meg kell nézni a szerződésed és az szmszt meg az alapítató okiratot is esetleg, hogy nem rendelkeznek-e valahogy másképpen
2. 1/10 tulajdoni hányad mértékben lakókat gyűjtsd össze kérjetek lakógyűlést; napirend: lemondásod Ttv. 35 § (2)
3. lakógyűlést hívd össze szabályszerűen mint közös képviselő
4. lakógyűlésen mondj le, és kész is vagy.

pontos eljárási szabályaitokat, határidőiteket lásd szmszetekben. ezekről láttatlanban nem lehet nyilatkozni.

Vadalma

A meghívóban pedig napirendként fel kell tüntetni az új közös képviselő megválasztását. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyûlésen elnöklô személy, a közgyûlési jegyzôkönyv vezetôje és a jegyzôkönyvet hitelesítô két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra elôterjesztett napirendet.

Köszönöm a válaszokat.
Egy társasház közösképviselője vagyok.
SZMSZ előírásai lényegében azonosak a törvény előírásaival (persze az írásbeli szavazással ellentétben azt a közösség kiegészítette).
Persze én a biztonság kedvért csa egy éves intervallumra engedtem megszavaztatni magam. Megbízási szerződés nincs, mivel tuajdonosként (eddig ellentételezés nélkül) végeztem e munkát.
És mi van akkor, ha
*nincs új közösképviselő?

• • nem járulnak hozzá a lemondásomhoz?

Kényszeríthetnek a munka további végzésére?
A mi SZMSZ-ünk a közösképviselő részére is lehetővé teszi Kgy összehívását. Sajnos számvizsgáló bizottság nincs (kedves néni a múlthónapban elhúnyt), hogy jóváhagyja (ellenjegyezze).

Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenôrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. Ha ilyen a ház, akkor ez még egy ok a közgyűlés összehívására.

senki nem kényszeríthet közös képviseletre.

egyébként én a helyedben bekérnék egy-két hivatásos közös képviselőtől ajánlatot is, amit lehet majd lobogtatni a közgyűlésen. hogy szó ne érje a ház elejét ;)

Csak azért az pénzbe kerül a társasháznak. Ha valaki a lakók közül maga is hajlandó elvállalni, az a legjobb.

Köszönöm szépen a jó tanácsokat. Ha segíthetek valamiben keresetek nyugudtan.
gabor

Üdv. Mindenkinek!
Kérdésem, vállalkozás Megbízási Szerződés nélkül végezheti a társasház képviseletét és kezelését?
Én úgy vélem, hogy (Házi jogtanácsadó) 200.000 Ft éves tiszteletdíj felett kötelezően Megbízási Szerződés alapozza meg a képviseletet. A közgyűlés a jelentkező vállalkozások közül a határozatával kijelöli a képviselőt és a jogviszony, a közgyűlés által meghatalmazott személy, vagy számvizsgáló bizottság hozza létre a Megbízási Szerződés aláírásával, melyet a társasház nevében, annak meghatalmazásából cselekedhet, egyébként nem. Tehát alapból a számvizsgáló bizottság nem rendelkezik ilyen joggal. Jól értelmezem? Segítsetek. Előre is köszönöm!

Szerintem a közgyűlési döntés (megválasztás) önmagában feljogosítja a társasház képviseletének ellátására a közös képviselőt.
Másrészről megbízási szerződés - szerintem - akár szóban/ráutaló magatartással is köthető (a közgyűlés megválasztja, a megbízott cég képviselője pedig szóban elvállalja).

Ezzel szemben közgyűlési döntés nélkül semmilyen szerződés aláírása nem eredményezi a közös képviselet ellátására való jogosultságot.

T. _lal_!
A meglepő, hogy a megválasztott nem is volt jelen a közgyűlésen, tehát a ráutaló magatartás nem jöhetett létre. A két hónap múlva már az új képviselő által összehívott közgyűlésen a korábbi ajánlatát megváltoztatta, mondván, hogy az Megbízási Szerződés szövegében szereplő 1000 Ft/albetét téves, 1090 Ft/albetét a helyes vállalási összeg.
Egyébként az új társaság 2 pert örökölt a korábbi képviselőtől. Az új képviselet ügyvédjének a tárgyaláson fogalma sem volt a per tárgyáról.
A régi képviselőnek 2006. 07. 12.-én jogerős ítélet miatt vissza kellett volna fizetni a társasház számlájára több, mint egy millió Ft-ot, de nem tette.
Az új képviselőt felhívtam, hogy a követelést érvényesítse a régi képviselővel szemben. Erre azt válaszolta, majd a közgyűlés eldönti.
Érted ezt? Jogerős ítélet következményeként beállt követelést, majd megbeszéli a közgyűléssel!

T. _Lala_!
Spóroltam a betűkkel!

T. _lala_!

A pert, melynek kapcsán a korábbi hozzászólásomban leírtam, illetve a kérdéseimet megfogalmaztam, megnyertem. A per még nem jogerős.

A kérdés amire még nem kaptam választ Tőletek, megbízási szerződés nélkül jogosult-e közgyűlést meghirdetni az új közös képviselő, aki nem is volt jelen az őt jelölő közgyűlésen, tehát a ráutaló magatartás szóba sem kerülhetett.
A megbízási szerződés aláíróit a korábbi közgyűlés jelölte, választotta és hozott a kérdésben napirenden kívüli határozatot.
A bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztette, és most érvénytelenítette, de közben a fenti ráutaló magatartás hiányában (hiszen nem volt jelen a közgyűlésen) a jelölt képviselő képviseleti jogosultsága mi alapján keletkezett. Ha nincs alapja a képviseleti jognak, jogalap nélküli az általa összehívott közgyűlés mitől érvényes. Az őket jelölő közgyűlés jegyzőkönyvében az szerepel, hogy képviselőnek javasoljuk a ... Kft-t (aki nem volt jelen, sőt más pályázó sem volt jelen) és ajelenlévők megszavazták a jelölést.
Pikánsá attól vállik a dolog, hogy a meghirdetett időpontban nem volt közgyűlés, nem állapították meg a határozatképtelenséget, és... Aztán megnyitották a megismételt közgyűlést, amely már a résztvevők létszámától függetlenül határozatképes.
Ez szerintem jogsértés, vagy csak alaki hiba?
Megismételt közgyűlést az előzmény és annak szükséges dokumentálása nélkül nem lehet létrehozni!
Tévednék?

• a mi lakásszövetkezetünkben az a gyakorlat (még mindíg), hogy ha a közgyülést nem lehet megtartani, mert nincsenek elegendően akkor a második fordulót ugyan arra a napra 30 perccel késöbbre hirdetik meg amikoris elegendő a jelenlévők többsége a döntéshez. Halovány emlékeim szerint (talán egy TV interjúban hallottam) ez mintha nem lenne teljesen jogszerű. Vagy tévedek?

• A közgyülés rendszerint május közepén dönt a közösköltségekről és ami számomra meglepő, hogy május 1re visszamenőleg. Így annak is keletkezik némi hátraléka aki pontosan fizet.Ez nem szabályellenes? Határozatot lehet hozni visszamenőleges hatállyal???

Ha lakásszövetkezet, akkor rád a 2004. évi CXL tv. rendelkezései vonatkoznak. Ezek szerint a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok:

17. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent.
(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (a továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
(3) Nem lehet megismételt közgyűlést tartani:

2. ha az alapszabály így rendelkezik.

Tehát a közgyűlés 30 percel későbbi megtartása nem jogszabályellenes. Csak akkor nem lehetséges, ha az alapszabályotok nem engedélyezi.

A második kérdésre vonatkozó válasz: nem lehet visszamenőleges hatályú határozatot hozni.

Én egyetértek. de a teljesség érdekében tegyük hozzá, szép számmal vannak, akik úgy vélik, az aznapi ismétlést a törvény kizárja. Bírósági ítéletek is születtek ilyen alapon.

sziasztok!

2 problémám van társasházi ügyben:
1.most vettem egy társasházi lakást, melynek eredeti alapító okirata az adásvétel lefolyása ( 2 hónap ) alatt változott meg.az eredeti egész rendes, de az új érdekes, mivel elvileg (még nem láttam) minden tulajdonostárs nevét, címét, stb tartalmazza.a közös képviselő szerint ha én lépek az eredeti tulajdonos helyébe, akkor nekem kell módosítanom saját költségemen az alapító okiratot.
ezjogszerű így szerintetek?arra hivatkozik a közös képviselő, hogy amikor ő a lakását üzlethelyiséggé nyilváníttatta ( 3 éve), akkor ő fizetett mindent.ehhez kevés közöm van, mivel most lettem tulajdonos.ha ő fizetett, én is fizessek.
a társasházi tv-t részletesen megnéztem, az ilyen rendelkezést nem tartalmaz.

2. hasonló kérdés: a lakásomhoz tartozó, de közös tulajdonnak számító kéményt béleltetni kellene.a közös képviselő szerint a tháznak nincs erre (sem)pénze, ezért csináltassam meg én.ha ezt elfogadom, mindent én csináltathatok, mivel a társasházbnak pénze nem lesz.a közös tulajdonba tartozó kéményt nekem kell felújítanom/tatnom, csupán azért, mert én használom?
érzésem szerint meg akarnak vezetni...

előre is köszi a választ!

1./ A társasházi alapító okiratot tulajdonosváltozás esetén nem kell módosítani. Az kizárólag az alapítók nevét tartalmazza. Az időközbeni tulajdonosvátozást nem kell átvezetni, feltéve a a közös tulajdoni illetőség nem változik.
A közös képviselőnek azért kellett módosítani az alapító okiraton mert ő az ingatlan rendeltetését változtatta meg amelyhez kell közgyűlési határozat, és kell társasházi alapító okirat módosítás.

2./ A közös tulajdon karbantartása felújítása a társasház kötelezettsége. Azonban ha a társasháznak nincs forrása, - amely forrás nagyrészt a közös költségből adódik össze - akkor sajnos sokra nem mész evvel. Talán kérdezz meg régi tulajdonosokat, hog az ő kéményüknél hogyan oldódott meg a probléma, ha megoldódott.

Ha pedig nem oldódott meg, akkor sajnos kénytelen vagy megoldani saját költségen a kéménybélelést, mivel a tulajdonod nem csak a külön tulajdoni betétedből áll, hanem a közös tulajdoni illetőségedből is.

tabulla! nem árt azt is tisztázni, hogy a kémény egyedi (tehát csak a te füstöd mehet bele elvileg) vagy gyűjtőkémény, mert ha egyedi, akkor az a külön tulajdon része (lehet - bár nem feltétlenül). Ha gyűjtőkémény, akkor gáz van (:-)) az biztos közös tulajdon.

sziasztok!

köszönöm az eddigi válaszokat, sokat segítettek vele!

a kéményem társasházi közös tulajdon de csak én használom, más füstje nem megy bele.
érdekesség: ez a helyzet 2002 januárja óta áll fenn ( akkor bukott meg először a kéményvizsgálaton) s eddig nem tettek semmit.az előző tulajdonos a lakást nem gondozta, minden részét és szerelvényét hagyta lepusztulni (beázástól elkezdve jelentős rezsitartozások, stb).az adásvételig nem volt probléma a közös képviselőnek a kémény állapota, most meg égetően fontos dolog lett.
tehát több mint 5 évük lett volna e helyzet megoldására, de semmit sem tettek.
ha én csináltatom meg - ami valószínű, mivel pénz nélkül nem lehet -, magam ellen teremtek precedenst.mivel ha ezt meg tudtam/akartam csináltatni, akkor csináltathatom a megroggyanás szélén álló tetőt is, az elavult szennyvízcsatornát, gázvezetéket, stb.

arra gondoltam, hogy megcsináltatom és utána a számlák alapján kérem a lakóközösségtől az eszmei tulajdoni hányadok alapján a rájuk eső rész megfizetését.nem akarok ugyanis példát adni arra, hogy csupán azért hajlandó vagyok minden közös tulajdonba tartozó dolgot felújítani mert a tháznak nincs pénze.
a tuljdonostársak hasonló problémáit 1998-ban a társasház csináltatta meg, ők nem fizettek semmit.de hát azóta " sajnos nincs pénzünk, éhezünk, stb".

újabb kérdés:
szerintetek a kémény kifejezés magába foglalja a kéménybélést is?szerintem igen, mivel egymástól nem választhatóak el.a közös képviselő szerint nem, mivel a kémény a felépítményt jelenti a bélés pedig csak az enyém.
érdekes jogértelmezés, de nem a társasházi tv-t használja hanem egy közös képviselők feladatairól szóló könyvet.

alapító okirat problémakörének megoldását magam is így gondoltam. köszi a választ, megerősítette a feltevésem.nehéz ügy lesz viszont átvinni a lakógyűlésen, mivel nem értenek hozzá.sajna a közös képviselő sem.

„szerintetek a kémény kifejezés magába foglalja a kéménybélést is?szerintem igen, mivel egymástól nem választhatóak el.a közös képviselő szerint nem, mivel a kémény a felépítményt jelenti a bélés pedig csak az enyém.
érdekes jogértelmezés, de nem a társasházi tv-t használja hanem egy közös képviselők feladatairól szóló könyvet.”

Szerintem inkábba Ptk-t kellene nézegetni.
A bélés (ami lehet olyan technológia, hogy a kémény belső falára "rásütik") a kémény elválaszthatatlan része, önmagában nem tölti be a kémény szerepét.

Egyébként meg mondd azt, hogy az egészből csak a luk a tiéd és az hibátlan.

:)

köszi!

a luk csak az enyém, azt nem vitatja senki, de nem is adom oda senkinek, még egy kicsit se ( beee) :-)!

rendeződni látszik a dolog: közös képviselő nagy nehezen és nagy vonalakban megértette a helyzetet.a kéményről heves vita után elismertetett, hogy társasházi közös tulajdon ( mivel az alapitó okirat így rendelkezik róla).emiatt a tház átvállalja a bélelés költségének felét.több pénz nincs, de a maradék kb 80.000 ft nem ér annyit, hogy mindenkivel haragban legyek.
elvileg alapító okiratot sem fogunk módositani az én költségemen.

még egyszer köszönöm a válaszokat!

az egész helyzet katherine anne porter Bolondok hajója című művére emlékeztetett...

54 lakásos társasházunk közös költségét néhány tulajdonos nem, vagy csak több hónap elteltével fizeti, általában nem azért, mert nem tudják fizetni, hanem mert "kamatmentes kölcsönnek" tekintik. SZMSZ-ünk szerint 15 nap után felszólítást küld a közös képviselő, és a jegybanki kamat kétszeresét számítja fel, 6 hónap után jogi úton hajthatja be az összeget.
A közös képviselőnk a gyakorlatban nem számolja a kamatot az első hat hónapban, mondván, a bíróságon megtámadhatják. Igaza van?

2. Tudom, szokatlan ötlet, de hozhat esetleg olyan határozatot a Társasház, hogy ezentúl azok a lakók, akik határidőre megfizetik a közös költséget, azoknak a befizetett költség egy része visszajár? Vagy bármi más mód, ami a rendesen fizetést jutalmazza, ezáltal motiválja a befizetést?