állandó lakcím vagy tartózkodási hely?


Ibra # 2020.12.10. 19:36

Alapvetően az önkormányzat szerint én vagyok a bérleti jog örököse, az eddig megbeszéltek szerint velem fognak szerződést kötni. Ha egyedül én leszek a bérlő, akkor megmarad a szociális mértékű lakbér, ha bármilyen formában bejelentem a bátyámat is, akkor nyilvánvalóan nőni fog.
Az egyik oldalon nem szeretném, hogy magasabb legyen a lakbér, viszont azt sem szeretném, hogy ha én tegyük fel elköltözöm, akkor a lakás bérlő hiányában visszakerüljön az önkormányzathoz, hanem jogosult legyen a bátyám utána.

Ami miatt még érdekesebb a történet, az az, hogy a bátyám 4 éve tartózkodási helyként ezt a lakást adta meg, ez van a lakcímkártyáján is. Az önkormányzatban viszont azt mondták, hogy ő nincs bejegyezve semmilyen formában...

Ibra # 2020.12.10. 19:48

Számomra a legideálisabb megoldás az lenne, hogy a bátyám szerződik állandó lakcímre, de a tartózkodási helye más (ebben az esetben nem tudom, hogy számít-e a jövedelme, hiszen nem lakik itt), nekem pedig továbbra is marad állandó+tartózkodási lakcímem. Így a lakbér sem lesz magasabb, és a bérleti jog sem veszik el családon belül, ha elköltözöm.

drbjozsef # 2020.12.11. 06:30

Klassz lenne, de hogy ez működik-e, csak egy helyen tudhatod meg : az önkormányzattól.

Kérdezd meg a szerződéskötés részleteit, hogyan számolják a lakbért, mi alapján, milyen bejelentésnél.

Nem lehetetlen, de mérget se vennék rá, hogy menni fog. Azért az önkormányzatnál sem csak hülyék dolgoznak.

(„Ha a bátyámat - akinek a tartózkodási helye más” vs. „a bátyám 4 éve tartózkodási helyként ezt a lakást adta meg, ez van a lakcímkártyáján” egy picit ellentmondás)

wers # 2020.12.11. 06:50

Közben megnéztem, köti az önkorit a lakástörvény.

Csak akkor látok valami esélyt, hogy a testvérrel szerződjenek, ha 4 évvel ezelőtt, mikor lakcímet létesítettek a bátyja kiskorú volt.

21. § (1) * A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Másik fontos kritérium hogy a bérlő halálakor életvitelszerűen ott élt. Bár itt elhangzott, hogy nem, de ha nem hangoztatják akkor akár az is mondható, hogy ott él.

Nekem továbbra sem érthető, hogy mért lenne jobb?

bacs # 2020.12.11. 10:25

Hátha tud valaki segíteni:
A CSOK keretében 2021-ben építkezni szeretnénk és szeretnénk tisztán látni:
CSOK támogatás/hitel igénylés esetén elegendő-e, ha az egyik szülő esetében csak tartózkodási helyként szerepel az a cím, ahol házastársával és a gyerekekkel együtt életvitelszerűen él, vagy annak mindenképpen lakóhelyként kell szerepelnie a lakcímkártyán? Pénzintézet nem ad rá egyértelmű választ. Ha nem is ide tartozik, hol tudnék választ kapni rá? Köszönöm!

drbjozsef # 2020.12.11. 12:14

bacs,

Ha szó szerint vesszük a 16/2016 Korm. rendeletet, és az Nytv.-t, akkor csak a köznyelvben ún. "állandó" lakcím a megfelelő.

Jogi megfogalmazás szerint "lakóhely" van (=állandó lakcím), és "tartózkodási hely" van.

A 16/2016. rendelet 23.§(2) kifejezetten "lakóhely"-et ír.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

(Egyébként ez szvsz teljesen értelemszerű. 10 évig bentlakási kötelezettség van, és azért kapod a támogatást hogy ITT lakjál, tehát tartózkodásit be se jelenthetsz, ergo lakóhelyet kell, az pedig csak itt lehet)

bacs # 2020.12.11. 14:57

Köszönöm a választ!
Lehet, hogy félreérthető volt, de én még a CSOK/hitel igénylés kapcsán (a támogathatóság személyi feltételeként, a jelenlegi együttélésre vonatkozóan) kérdeztem, és nem a CSOK/hitelcél esetében (a majdan megépítendő ingatlanra vonatkozóan), mert ez utóbbi egyértelmű és a válasza is erre vonatkozott. Talán így egyértelmű.
Köszönöm!

drbjozsef # 2020.12.11. 15:22

bacs,

Ja, úgy érted, hogy az igénylés leadásakor? Annak szerintem nincs semmilyen feltétele. Akár hajléktalan is lehetsz ad abszurdum (legalábbis elméletben, a gyakorlatban inkább nem). Még a közös cím sem feltétlenül.

Az biztos, hogy ha valakinek nincs tartózkodásira, akkor a lakóhelyén kell(ene) laknia életvitelszerűen, akinek pedig van bejelentve, annak meg ott. Tehát ha a két szülőnek azonos a címe, csak az egyiké lakóhely, a másiké meg tartózkodási, az egészet biztos, hogy megfelelő kell legyen.

Szvsz ez a kérdés fel sem merülhet így. Ha az életvitelszerű lakcímük különböző lenne, akkor felmerülhetne, de még azt sem gondolom semmilyen szempontból kizárási oknak. Ugye ez esetben maga az életközösség lehetne megkérdőjelezhető, de egyrészt számtalan esetben okkal fordulhat elő ilyen (pl. munkahely miatt), másrészt semmi köze nincs ehhez a banknak még CSOK esetén sem szerintem. Ahhoz van köze, hogy az építkezés befejezése után 90 napon belül az legyen minden családtagnak a lakóhelye.

Az igénylési kérelmet a valóságnak megfelelő adatokkal kell kitölteni, ennyi.

Ibra # 2020.12.11. 18:42

Köszönöm én is a válaszokat és az együtt gondolkodást!
Az lesz, hogy elmondom az elképzelésem az önkormányzatban, és bízom a jóhiszemű segítségnyújtásukban.

bacs # 2020.12.11. 19:41

Köszönöm!
Az az igazság, hogy ahány pénzintézetnél voltunk CSOK ügyben, annyiféleképpen értelmezték, és azt mondták, adjuk be a kérelmet, majd elbírálják és kiderül, megfelelő-e a tartózkodási hely is...

drbjozsef # 2020.12.11. 21:06

De miért ne lenne elég? Egyszerű adatközlés, a többi mellett, mint az anyja neve meg a TAJ száma.

Egyébként, a rendelet 13.§(1) része lakcímet (ami nem jogi fogalom, lehet lakóhely vagy tartózkodási hely is), és akár értesítési cím megadását is írja. Ha értesítési címet lehet (vagyis azt feltételezik, hogy életvitelszerűen se a lakóhelyeden, se a tartózkodási helyeden nem vagy elérhető),
akkor mit számít az egész?

Ugyanakkor tényleg van egy - szerintem - anomália : a 43.§(1) "b" pontja az igazoláshoz kifejezetten a "lakóhely" kifejezést használja. De ennek nincs sok értelme, nem mindegy hol lakik az igénylő a CSOK-os építkezés ELŐTT? Miért ne lehetne ez tartózkodási? Itt szerintem a "lakcím" szónak kellene szerepelnie, ahogy a 13.§(1)-ben is.