polgári perben hamis tanúzás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

rigoz # 2019.02.27. 08:03

Tisztelt Brigi0520!

Hát na ez tényleg elég nagy ökörség volt...

Tagadja meg a vallomástételt, hozzátartozó (ide tartozik a volt élettárs is) bűncselekmény elkövetésével vádolására hivatkozva.

Eszébe ne jusson beismerni, hogy mit művelt.

Egyébként meg ez a hatóság félrevezetése bűntette és a hamis vád bűntette megalapozott gyanúját veti fel, ami 2-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha büntetlen előéletű, jó eséllyel megúszhatja próbára bocsátással.

Hogy kell-e bíróságra menni majd, azt biztosra megmondani nem lehet, de ha nem tudják a párjára bizonyítani amit Ön felrótt neki (a bejelentéstételkor) és arra sem utal adat, hogy kétséget kizáróan hamisan tanúzott, akkor az eljárást megszüntetik és egyiküket sem büntetik meg.

Ezt lenne célszerű elérni, de ehhez okosan kell lavírozni és semmiképpen se beismerni, hogy mit csinált valójában.

Inkább ebben lenne célszerű maradni, aztán hagyni egymást élni tovább békességben.

Egyébként bűncselekmények miatt az eljárás hivatalból folyik, így a feljelentést, bejelentést vissza lehet ugyan vonni, ami arra utal, de annak semmilyen érdemi kihatás nincs.

Ezt most megtanulta...

Brigi0520 # 2019.02.27. 08:40

Mivel a párom felfüggesztett alatt van és ha tovabnra is tartom a vallomásom az idézésen akkor biztosan nekem hisznek és elviszik....ezt mar megkérdezte a pártfogójától..
..viszont én ezt mindenképpen beismerem hogy nem igy volt! Nem tudnék ilyen büntudattal lenni ,hogy miattam viszik el... szoval muszaj bevallanom! Ezér kaphatok akár 2 évet is? Pedig végül nemis éltem a magániditvannyal sem... :(((

Brigi0520 # 2019.02.27. 08:53

Biztosan börtönt kapok???:(((( ennyire szigoruak? A párom több büncselekmény miatt is csak felfuggesztettett kapott...ha én időben beismerem még a kihallgatáson akkor is biztos a börtön.? :(((( az nem lenne tul jo

Brigi0520 # 2019.02.27. 09:02

És ugy tudom ha elítélik és utana derül ki hogy hamisan vádoltam azer csak megnagyobb buntetest kaphatok.......elore ia koszonom a valaszokat!!!! :((*((

Brigi0520 # 2019.02.27. 11:54

????:(((

drbjozsef # 2019.02.27. 11:58

Egyébként meg ez a hatóság félrevezetése bűntette és a hamis vád bűntette megalapozott gyanúját veti fel, ami 2-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha büntetlen előéletű, jó eséllyel megúszhatja próbára bocsátással.

Ebből melyik szó ismeretlen?

rigoz # 2019.02.27. 13:36

Tisztelt Brigi0520!

A Büntető Törvénykönyv idézett passzusai a maximális büntetési tételeket tartalmazzák, a büntetések kiszabása minden esetben egyedileg, az összes releváns körülmény figyelembe vételével történik.

Az Ön esetében - meglátásom szerint - az arányos és következtes szankció a próbára bocsátás, ami nem jár a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményeivel, viszont a próbaidő alatti újabb bűncselekménye elkövetése azzal jár, hogy a próbaidő tartamának megfelelő szabadságvesztést kell letölteni.

Egyébként megnyugtatásul közlöm, hogy amennyiben nem vallja be, hogy megtévesztette a rendőröket, de más okból sem lehet megalapozottan gyanúsítani az Ön állításaival a párját, akkor pártfogó felügyelet alatt állás ide vagy oda, az ártatlanság vélelme alapján joghátrány nem érheti.

Meg kell tagadni a vallomástételt neki is, meg Önnek is és oszt ennyi.

Aztán a rendelkezésre álló adatok alapján - ehhez az Ön bejelentése kevés - nem lehet megállapítani bűncselekmény elkövetését, aktát lezárják és az eljárást megszüntetik (igazából Ön még a szerencsés kategóriába tartozik, hogy komolyan vették az ügyét egyáltalán, valótlan bejelentés ide vagy oda).

Az ügy lelkiismereti rendezése meg amúgy sem büntetőeljárási keretek közt kell, hogy megtörténjen.

Brigi0520 # 2019.02.27. 16:34

Nagyon szépen köszönöm ez sokat segített! Annyi lenne meg a kérdésem hogyha én megtagadom a vallomástételt az idézésen akkor utana mar nem fogják bolygatni tovabb az ügyet?köszönöm

Brigi0520 # 2019.02.27. 17:37

Tisztelt Rigoz! Köszönöm a válaszokat!

  • az nem szamit bizonyítéknak hogy van egy betört ajtó? (Tanu nincs ra)

Mindkettőnknek tagadni kell a vallomást?

  • vagy neki azt kell tagadni hogy barmit is csinált volna?
rigoz # 2019.02.27. 19:37

Tisztelt Brigi0520!

Az csak egy egyszerű rongálás szabálysértési alakzatban, azt nem bizonyítja, hogy ki követte el.

Mindketten tagadják meg a vallomástételt, az a legbiztosabb.

Laci40 # 2019.05.23. 09:59

Kedves Szakértők!

Kérdésem a következő:
vagyonmegosztási perben a feleségem tanúként idézte be az édesanyját, aki - bíróság figyelmeztetése után, vállalva a tanúskodást - többek között azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit a házastársak vagyoni ügyeiről, csak azt, hogy a lánya minden pénzét a kosztra költötte.
Másfél évvel később megint tanúskodott (ismét csak a bíróság figyelmeztetése után), ott meg azt nyilatkozta, hogy szülőként több százezer forinttal támogatta a lányát egy adósság visszafizetése kapcsán, részben kp-val, részben átutalással.
Ki lett kérve a feleségem bankszámlája, abból pedig az derült ki, hogy a feleségem havi rendszerességgel a fizetése jelentős részét (szép kerek összegekben)az édesanyja megtakarítási számlájára utalgatta, több esetben "megtakarítás" közleménnyel, sőt a már említett adósság visszafizetése után a bankszámlájához kapcsolódó megtakarítási számláját megszüntette és a maradék összeget is az édesanyja megtakarítási számlájára utalta át.

A bíróság nem tett feljelentést, bár erre külön felhívtam a figyelmét, az ügy pedig jogerősen lezárult.

Kérdésem: jelen esetben megvalósult a hamis tanúzás?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.23. 10:03

Nem mindegy? Miért kell minden nézeteltérést kriminalizálni?

Laci40 # 2019.05.23. 10:07

Nézeteltérést valóban nem. De több évet és több millió forintot???

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.23. 10:17

Elvesztetted a pert? Ez esetben úgy tűnik, a bíróság valónak fogadta el az anyós tanúvallomását. Akkor viszont hol van a hamis tanúzás?

lajcsó # 2019.05.23. 15:13

"Miért kell minden nézeteltérést kriminalizálni?"
Jó lenne megszívatni az anyóst! :D

Laci40 # 2019.05.23. 15:53

A bíróság hozzáállása igencsak érdekes volt:

  1. Ahol az anyós okiratilag bizonyítottan hamisan tanúzott, ott nem fogadta el az állításait. De nem is szankcionálta érte.
  2. Amit viszont nem cáfolt okirat, azokat az állításait teljes mértékben elfogadta az én állításaimmal szemben, még akkor is, ha ellentmondásosak voltak, illetve felmerülhetett a gyanú, hogy valamit eltitkol. Pl. tisztában volt az életbiztosításomra kifizetett összeg nagyságával, de ezt már nem vélte tudni, hogy a biztosítás kedvezményezettje a lánya.
  3. A további bizonyítási indítványom (bankszámla kikérése) ellen a feleségem ügyvédje tiltakozott, anyósom és a feleségem nem járultak hozzá az anyósom bankszámlájának a kikéréséhez, ahová ezek az összegek mentek, pedig a feleségemnek bevallottan aláírási és rendelkezési joga volt ezen számla felett is. Az indítvány a feleségem bankszámlájáról történő nagy összegű készpénzfelvételek sorsa miatt történt. A bíróság ezt nem értékelte a bizonyítás akadályozásának, nem rótta a másik fél terhére, sőt, a jelzett összeget igényként kezelte és illetéket vetett ki rá.

Milyen eljárás ez?

alfateam # 2019.05.23. 16:29

„, sőt, a jelzett összeget igényként kezelte és illetéket vetett ki rá.”
Ezt nem értem, kifejtenéd részletesebben?

lajcsó # 2019.05.23. 18:20

"Ezt nem értem, kifejtenéd részletesebben?"
Ugyan nem tőlem kérdezted, de valószínűleg eljárási illetékről van szó. A kérdező feltehetően (ahogy írta is) igény tartott a felesége által kezelt pénz egy részére.

alfateam # 2019.05.23. 18:35

Kösz lajcsó! Így már értem.
Csak ez a szóhasználat szokatlan:"és illetéket vetett ki rá".

Laci40 # 2019.05.23. 18:49

Én sem értettem...

Az történt, hogy a hitvesi bankszámlakivonatok alapján összeadtam, hogy mekkora volt a készpénzfelvétele (gyermektelen, három évig sem tartó házasságról van szó), mivel a közös háztartáshoz gyakorlatilag semmivel sem járult hozzá.
Erre az összegre hivatkozva kértem a bíróságot, hogy kérje ki az érintett időszak anyós nevén levő számlájának a kivonatát, amelyre a feleségem számlájáról az átutalások történtek, feltételezve azt, hogy a készpénznek egy része is oda vándorolt és jeleztem, hogy csak a bizonyítottan befizetett összeg felére tartok igény.
Viszont a banktitok alól nem adtak felmentést (a tiltó nyilatkozatból derült ki az aláírási-rendelkezési jog), a bíróság ezt nem értékelte a terhükre és a kiszámolt összeg egészére illetékfizetést állapított meg.

És ez ráadásul a másodfok szerint is helyes volt...

De tényleg helyes volt?

Grave7 # 2019.05.23. 21:00

@Laci40: Perjogi tanulmányaimból úgy rémlik, ha az eredeti keresetlevélben foglalt, igényelt összegen felül további, újabb összeg megfizetését kérted a perben („jeleztem, hogy csak a bizonyítottan befizetett összeg felére tartok igény[t]”), akkor a bíróság helyesen kötelezett további illeték megfizetésére.

1990. évi XCIII. törvény
39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. [...]
42. § (1) A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:
. a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint; [...]

Laci40 # 2019.05.24. 04:28

Értem.

Tehát ha valaki a közös vagyont egy olyan számlára utalja vagy fizeti be, amely bár más nevén van, de neki rendelkezési-aláírási joga van rajta, akkor azt a bíróság nem fogja kikérni, tehát ezzel ki tudja menteni a pénzét a házasságból?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.24. 05:28

Res iudicata pro veritate accipitur.

drbjozsef # 2019.05.24. 05:42

Laci40,

A házasság alatt az egyik fél által a közös vagyon terhére végzett ügyletek esetén vélelmezni kell a másik fél beleegyezését is. Adtál neki hozzáférést a bankszámládhoz, ha jól értelek. Ellenőrizted a kivonatot rendszeresen? Feltűnt, hogy fogy róla a pénz? Ha nem, miért nem, ha igen, megkérdezted a feleségedet?

Laci40 # 2019.05.24. 07:30

Nem volt közös a bankszámlánk, az elől meg teljesen elzárkózott, hogy az övéről bárminemű információt kapjak. Pl. sosem érkezett bankszámlakivonata a közös lakóhelyre (nálam lakott). Ha kérdeztem azt mondta, hogy nem kap papír alapút, a netbankja meg nem működik. A pénzére vonatkozó kérdésre a szokásos válasza az volt, hogy nincs vagy nem tudom.
A bóróság a per harmadik évében (!) kegyeskedett kikérni a felek (!) bankszámláját. A felkiáltójelek azért vannak, mert én azonnal indítványoztam a bankszámla kikérését, a másik fél pedig míg az első tárgyaláson a bemutatást ígérte, a továbbiakban ellenezte az ilyenképp történő bizonyítást.
A bíróság is csak akkor mozdult, amikor közérdekű adatigénylés keretében kikértem a köztisztviselő feleségem fizetését.
A továbbiakat meg leírtam.

És itt térnék vissza az alapkérdéshez: ha a bíróság nem marasztalja el az okiratilag bizonyítottan hamis tanúzót, akkor nincs hamis tanúzás?

A Kúria Bfv.I.779/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntése: A hamis tanúzás bűncselekménye az alapügy befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság (bíróság) feljelentése alapján büntethető.Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Van-e felelőssége a bíróságnak?