hazugság bíróságon

Igen. De jogászok és bírók. Jogászként és bíróként az érdemi döntés során figyelmen kívül tudják hagyni a felek személyiségét, jellemét, szimpatikus vagy antipatikus voltát. Feltéve, persze, hogy az érdemi döntés nem épp attól függ. Mert például egy szülői felügyeletről döntésben kifejezetten mérlegelni kell a felek jellemét is.

Abban természetesen igazad van, hogy törekedni kell a bíró rokonszenvének a megnyerésére. Hiszen számos részletkérdésben a bírónak méltánylási joga van, és ott valóban érvényesülhet a személyes véleménye is.

Elvileg nem.
De a bíró is ember.

Nem befolyásolhatja az érdemi döntést.

Ezek szerint polgári ügy.

„pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.”

Ha az a kérdésed, börtönbe nem kell menned. Nyilván a per végeredményére kihatással lehet.

„Rendőrségi eljárás esetén mi várható, ha az egyértelmű bizonyítékok birtokában valaki engem feljelent?”

Úgy érted, elkövettél valamilyen Btk. szerinti bűncselekményt is? Hamis vád, esetleg hamis magánokirat felhasználás? Más nem nagyon jöhet szóba. A büntetési tételek ott vannak a Btk.-ban.

Köszönöm az eddigi válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor hozzászólása okán szeretném megváltoztatni az eddigieket: Hazudtam bíróságon. Kiderült. Bizonyítást nyert, hogy beadványom időpontjában tudtam róla, hogy az általam leírt állítás hamis. Szándékosan megpróbáltam a leírtakkal félrevezetni Bíróságot, de nem sikerült.

Milyen következményekre számíthatok?
Tegyük félre, hogy Bíróság jóindulatától függ ez. Mit mond erről a törvény?
Rendőrségi eljárás esetén mi várható, ha az egyértelmű bizonyítékok birtokában valaki engem feljelent?

Közben megtaláltam a választ, elvileg csak pénzbirság várható. Maximum. Szóval aki gazdag, az bármennyit hazudhat :D

"Pp. 4. § (4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja."

A hazugság mindig szándékos.

És a magam részéről nem szeretem itt az elméleti kérdéseket. Nem egy tudományos szakfolyóirat ez.

kyle221

Válasszuk ketté.

Polgári perben a feleknek igazat kell mondaniuk, és jóhiszemű pervitelre is felhívják a figyelmüket. Tehát ha objektíve igazolhatóan nem nem mondtak igazat, annak lehet következménye. Ugyanígy a tanúknak konkrétan felhívják a tanúzás előtt a figyelmüket, hogy igazat kell mondani, ellenkező esetben a hamis tanúzás bűncselekményét elkövethetik.
Természetesen ez mind a bíróság mérlegelésének jogköre, hiszen a felek és a tanú is tévedhet, vagy, esetedben " " " tévedhet" " ". De ha a hamis állításról egyértelmű, hogy tudnia kellett volna az illetőnek az igazad, akkor abból lehet gondja.

Büntetőügy teljesen más.
Ott a vádlott bármit mondhat, kivéve a hamis vádat : mást nem vádolhat meg bűncselekmény elkövetésével alaptalanul. Ezen kívül nagyjából szabadon hazudhat amit akar.

A kérdéseim pusztán elméleti kérdések!

Tudom, hazudni csúnya dolog. Nem az illem érdekel engem, hanem a jog.
Magyarországon nincs olyan, mint az amerikai filmekben, hogy megesküszünk, hogy csakis az igazat mondjuk.

Mint jelenleg is perben álló fél, hazudhatok a bíróságon?
Van bármilyen jogi következménye (ezt tiltó törvény), ha kiderül, hogy hazudtam?

Iyen esetben számít, hogy szándékosan vagy véletlen hazudok-e (pl. elírok valamit)?
Ha van a hazugságnak jogi következménye, hogyan bizonyítják a szándékosságot?