érdeklődni szeretnék, hogy ha egy telefont a hatóság lehallgatna esetleg, akkor a kártyát hallgatják le vagy a telefon imei száma alapján?
azért kérdezem mert ha egy adott telefonban nem az eredeti saját néven lévő sim kártya van benne hanme más nevén lévő akkor ha ismert a telefon imei száma ugyis lehallgathatja a hatóság a telefont?
előre is köszönöm szépen a válaszokat.
Amikor 2003. január elején az új büntetőeljárási törvényt hatályba lépett, a bírók a lehallgatásra az a 15 jegyű IMEI (International Mobile Equipment Identity) szám alapján adták meg az engedélyt a , mert a SIM kártyát sűrűn lehet ugyebár, főleg ezen ok miatt váltogatni. Az IMEI szám alapján lehet a készüléket is bemérni rendesen pár méteres biztonsággal és a rendszer a bejelentkezést a hálózatra azonnal rögziti. (Azt is, hogy legálisan használható IMEI és mi a száma a benne lévő SIM kártyának.) Az IMEI számot a mobiltelefon minden bekapcsolást, hálózatra feljelentkezést követõen, minden hívás kezdeményezéskor és fogadásakor beküldi a hálózatnak ellenõrzés céljából. Az ellenõrzést az EIR rövidítésű Equipment Identity Register végzi, ami egy rendkívűl fejlett szoftverháttérrel kilakított számítógépes adatbázis. Az IMEI számod alapján tehát lehallgathatják a benne lévő bármelyik SIM kártyával működtetett számot és be is mérhetnek, ha olyan eszközparkkal és engedéllyel rendelkeznek (már ha hatóság teszi)
köszönöm a segitséget, még azt szeretném megkérdezni, hogy milyen esetekben szokták lehallgatni a telefont és ezt közli e a hatóság az illetővel?
szia.ha valami olyat követél el ,akkor letudják hallgani.Söt még visszamenöleg is rögzitvel vannak a beszélgetések egy központi rendszer segitségével!Ezt egy rendör mondta nekem!De ehez indokolt birósági engedély kell ,hogy visszahallgatják.
A baloldalon található törvénytár rovatban az 1998. évi XIX. törvény 200.§ -tól kezdődően olvashatóak a kérdésre, a törvényes előírások.
Azokban az esetekbek közlik-e az illetővel? - Akkor, ha ő kéri és ez valóban törvényesen indokolt vagy együttműködik a hatósággal bármilyen ügyben és figyelik a többi hívott félt. Ha fontos és profi titkos nyomozást, megfigyelést hajtanak végre az illető informális bevonásának szükségessége nélkül miért figyelmeztetnék a megfigyeltet? Legfeljebb a téglák teszik ezt meg az illető érdekében, de ez szélsőséges eset. (Bár látva, néhány közvélemény számára érdekes eredményű sikeres nyomozást, a "jól" megfizetett rendőröket, nehéz teljesen kizárni a feltételezést, hogy vannak korrupciós esetek, de az már egy másik alapos gyanú és nyomozás lenne.) Szemléletesebben az amerikai filmekbe ilyenkor mindig a rendszer kidobja magából a rosszat és győz a gonosz felett, kérdés ki a gonosz...és ki irányítja rendszert és kik a szereplői....Megjegyzés azért már biztos csak úgy nem figyelnek-figyelhetnek törvényesen mindenkit és aki ezt feltételezi és ettől fél a pszichikai félelme mellett, azért valami kis pajkosságot legalább elkövethetett...?
202. § (1) Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható.
(2) Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha az (1) bekezdésben megjelölt személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.
a (2) bekezdés utolsó mondatára külön felhívom a figyelmet, mert az érintettek néha ezt szokták figyelmen kívűl hagyni!
"milyen esetekben szokták lehallgatni a telefont és ezt közli e a hatóság az illetővel?"
Azért az elég vicces lenne, ha közölnék az illetővel.
"söt még visszamenöleg is rögzitvel vannak a beszélgetések egy központi rendszer segitségével!Ezt egy rendör mondta nekem!"
Erről volt már itt szó a fórumon és elég ellentmondásosak az információk. A tövény alapján csak a beszélgetés adatait kell megőriznük a szolgáltatóknak, a beszélgetés tartalmát nem. Kérdés, hogy egyátalán képesek lennének-e ekkora adattartalmat tárolni-kezelni.
A Be. 201. § (1)-bek.-e tartalmazza az alkalmazás lehetőségeit. Ebből látszik, hogy "bármilyen" bűncselekmény esetén nem alkalmazható. További - nagyon lényeges - feltételt tartalmaz e szakasz (6) bekezdése. Vagyis csak akkor rendelhető el, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető. Amennyiben a bizonyíték más módon is beszerezhető, a bíró nem fogja engedélyezni.
A telefonforgalmazás hang- és SMS adatai csak akkor kerülnek rögzítésre, ha annak ellenőrzésére érvényes bírói engedély alapján kerül sor. Visszamenőleg nem rögzítik a beszélgetések tartalmát, csak a hívó és hívott felet, a beszélgetés idejét, tartamát és cellapozíciós adatait. (Ugyanez a helyzet az e-mailek esetén is.)
A telefonforgalom ellenőrzésére nem kizárólag a Be. alapján, hanem az Rtv. alapján is lehetőség van (bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés). Ez a gyakoribb.
Általában hívószám (SIM-kártya) alapján ellenőrzik a beszélgetéseket, de lehetőség van a készülék IMEI száma alapján is magát a készüléket ellenőrizni, de azt általában akkor teszik, ha az ellenőrzött személy gyakran cseréli a SIM-kártyákat.