Megszerzés-tartás

Akkor hogyan hallhatunk kulonbozo felvett telefonbeszelgeteseket (sulyemelok doppingbotranya, futball liga) a tv ben? Az mas kerdes, hogy bizonyitekkent nem lehet felhasznalni nem?

Breki!

Csak az érintettek beleegyezésével teheted.
Mondanom sem kell, a büdös életben nem járulnának hozzá ilyenhez...

Na ma megkaptam a hatarozatot a nyomozas megszunteteserol, a szerzoi es szomszedos jogok temaban. Kivancsian varom a folytatast. Az elozo hozzaszolasomhoz van valakinek otlete?

Lenne egy erdekes kerdesem is
Ha a nyomozo hatosag hivatalos helyisegeben a hivatalos megbeszelest felveszem egy magnora az legalis lehet? Felhasznalhatom esetleg kesobb?
Itt most nem ilyen erzes hanem konkret torvenyesseg erdekelne.
Nick
Ugyeszi utasitasra a nyomozo hatosag minden bizonyitek nelkul vademelesi javaslattal tovabbithat ugyet?

Nem csalódtam egyébként a bíróság munkamoráljában sem:
Január 6-án hozott ítéletem a mai napig nem sikerült írásba foglalniuk.

Breki

Először is grat. A feléhez. Vádemelés mikor? Ezt csak a mindenható tudja. Még az ügyész sem. Ez egész biztos. Nekem ugye csak a szerzői van, de se kép se hang. Pedig ugye már vagy 2-3 hónapja, hogy kaptam a papírt.

De azért figyelem e becses fórumot, és ha van valami, akkor én is írok

Addig is üdv

ventil

Breki!

Ha esze lesz, nem emel vádat. Fogadni egyikre sem fogadnék. A 339.000 ++ fizetésért nyilván úgy tesz, mintha sokat dolgozna. Ha emel vádat a pert úgyis elbukja, de az már nem érdekli, meg sem fog jelenni a tárgyaláson(nem kötelező ebben az esetben sem). A főnökének ellenben +1 esetet tud prezentálni. A minannyiunk pénzéből jú buli, nem de?

muzsolt

Breki!

Alapesetben 30 nap, kiemelt ügy esetén 60. Nyilván a Tiéd nem kiemelt ügy (az enyém az volt). + Borítékolás, postai átfutás, kb. még 10 nap. Nem sietik el, ha 30 nap, akkor a 30. napon döntenek.

JuK

Na VEGRE!
Lezartak a nyomozast. Ma voltam az iratismertetesen. Atolvasva az egesz paksametat rohej az egesz. Csak peldakeppen az egyik kapitanysag vagy mi azert nem kuldott a masiknak informaciot mert 100 oldal nem fert bele a koltsegtakarekos uzemeltetesbe. Ehez kepest millios nagysagrendben fizettek ki szakertoi dijakat.
Ugye ket vadpont volt: egy a megszerzes tartas.
Na ennek a "megdonthetetlen" alapjat egy excell tabla szolgaltatja amit a pecsi pali vezetett. A postatol megkertek az atvetelek visszaigazolasat de ok sajnaljak, csak 12 honapig vannak meg az iratok. Szoval semmi atvetel. Nincs semmi bizonyitek a szandekossagra, esetemben magara a megrendelesre es a tartasra sem. Sot. A pali listajaban a TSX3 es TSX4 CD atvetelehez az van irva hogy sikertelen. Ez allitolag egyszerre erkezett meg hozzam. Mikor ezt firtattam (most kapaszkodjon meg mindenki) azt mondja a nyomozas vezetoje, hogy biztos elirtak es a valosagban en azokat megkaptam. Kerdeztem hogy ezt ugyan mire alapozza es a valasz: volt olyan eset amikor sikertelen megjelolesu CD ket foglaltak le gyanusitottaknal es igy valoszinu hogy en is megkaptam. Na szoval igy vagyunk. Nyilvan azert kell ez mert a TSX 5 on nem volt semmi csak a 3-4 CDn igy ha az nincs akkor ejteni kene az ugyet. No szoval ebben a szemleletben atadjak az ugyeszsegnek 3 keppel. Koveteltem hogy a bizonyitekrol mutasson be valamit. No hat nincs semmi. Azt mondja hogy nem tud mutatni semmit mert nincs. Nyilvan kovetkezett a kerdes hogy akkor miert vademelesi javaslattal adjak at? A valasz mert az ugyesz igy kerte, es majd O eldonti hogy emel e vadat.
A masodik a szerzoi es szomszedos jogok megsertese
No ez a 3x ujrairt szakertoi velemenynek hala ( a minden jogserto-tol a teljesen legalis minden ig jutottunk) megszuntetesre kerult. Igy errol majd kapok egy hatarozatot.
Ezekutan nyilvan kivancsi vagyok az ugyeszseg emel e vadat es ha igen mire alapozza. Valaki tud valami idointervallumot meddig tarthat mire ez kiderul?

A tértivevény szerint január 31-én vették át a levelet az Ügyészségen, így már megszületett a döntés, a napokban meg kell kapjam.

"Az ügyészt az igazságszolgáltatásban és a törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez méltó, hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő javadalmazás illeti meg. [1994. évi LXXX. törvény, 46/A. §] A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény jelenleg 322 700 Ft, 2006. április 1-jétől 339 000 Ft."
http://www.magyarorszag.hu/…/magykoztugy

Asszem én is dörzsölgetném... ;-)

JuK

"Mosom kezeimet."

Más meg szerintem azóta dörzsölgeti...

Mosom kezeimet.

Kösz Nick,

a magánlaksértést természetesen viccnek szántam, azon viszont kissé kiakadtam, hogy eszerint a közokirat-hamisítás megúszásához elég két alulképzett, vagy megfelelően képzett, de kellő pozícióban lévő ügyész. Ilyen esetben nem tud segíteni az ombudsman?

Viszont a Btk. 228. § jól hangzott, úgyhogy megtettem a feljelentésemet ezügyben, ezúttal írásban. Most, hogy elővetettem az adott iratokat és szó szerint összevetettem Noémi 5:10-es vallomását az állítólag előtte keletkezett határozattal, bizony még egyértelműbbé vált, hogy elég amatőr módon hamisítottak. A feljelentésembe foglalt következő idézetek ismeretében talán Te is úgy gondolod, hogy több ez, mint "találgatás":

„ A következő állítások szerepelnek Noémi vallomásában: "Féltem, hogy esetlegesen következményei lesznek annak, ha azt mondom, hogy nem kell az ital. Mikor már nem bírtam többet inni, akkor elkezdett fogdosni a Karcsi. A Karcsi többször megfogta a nemi szervemet a ruhán keresztül, símogatta azt, s miközben fogdosott, folyamatosan röhögött, kacagott. Ezt követően a Karcsi odament az Alexandrához, és szájon akarta csókolni, de az Alexandra ellökte őt, hogy hagyja őt békén, de ennek ellenére sikerült megpuszilnia a Karcsinak az Alexandra száját." Egy oldallal később ezt olvashatjuk: "Nyomozó: Fogdosta-e a Karcsi a Szilviát, vagy a Szandit? Meghallgatott: Igen, mindkettőjüket. Láttam is, hogy mindkettőjüknek a mellét fogdosta meg." A visszadátumozott határozatok indoklásában ez szerepel: "A rendelkezésre álló adatok alapján nevezett személy [...] cselekményét megelőzően ittas állapotba hozta őket [...] az alkoholos befolyásoltságot kihasználva a lányokat szexuálisan zaklatta, miszerint az egyik személynek a ruháján keresztül a nemi szervét fogdosta, símogatta, míg a másik két lánynak a melleit megfogta, símogatta, és az egyik a fiatalkorú személyt többször megpróbálta szájon csókolni, annak akarata ellenére." ”

Úgy gondolom, ilyeneket beleírni egy 13 éves lány vallomásába, majd erre alapozni egy gyanúsítást, őrizetbevételt és házkutatást - enyhén szólva veszélyes a társadalomra.

JuK

+++++++++++++++++++++

Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal részére

Nyom. 1586/2005.

FELJELENTÉS-KIEGÉSZÍTÉS és FELJELENTÉS

Alulírott Jurkovics Károly 2005. november 22-én feljelentést tettem a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal épületében dr. Láng Katalin jelenlétében. A feljelentésemet dr. Turi András a fenti ügyszámon a Be. 174. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. Az elutasítás elleni, a Legfőbb Ügyészséghez címzett panaszomat érdemi elbírálás nélkül utasította el dr. Mike Sándor legfőbb ügyészségi ügyész úr NF. 10133/2005. számon. Indoklásában "sajnálatosnak" nevezi, hogy több mint egy éven keresztül anélkül folytattak ellenem eljárást (amely ráadásul kiemelt ügy volt!), hogy bármilyen bűncselekményt elkövettem volna, de indoklása szerint ebből még nem következik az eljáró hatósági személyek büntetőjogi felelőssége. Mivel a feljelentésemet én sem arra alapoztam, hogy bűncselekmény hiányában szüntették meg ellenem a nyomozást, hanem konkrét cselekedetekre, így többek közt határozat-hamisításra, alaptalan feljelentésre és a bíróság előtti alaptalan, gusztustalan vádaskodásra, így én viszont azt ítélem sajnálatosnak, hogy jogot végzett emberek milyen szánalmas indoklással utasítják el a konkrét bűncselekmények miatt tett feljelentést. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy az ügyészek feladata az Alkotmány szerint a törvény betartásának biztosítása (51. § (3) bekezdés), nem pedig a törvénytelenségeket elkövető rendőrök és ügyészek védelmének ellátása. Így ha feljelentést teszek azért, mert egy ügyész azt állítja rólam a bíróságon, hogy saját készítésű gyerekpornó képeket tettem fel az internetre, akkor a feljelentésemet elbíráló ügyésznek nem az a feladata, hogy kitalálja, hogy ezt mivel magyarázhatná ki a hamisan vádaskodó kollégája, és példaként egészen másról szóló állításokat hozzon fel, mondván valaki mondta azt, hogy készítettem róla fényképeket, tehát az az állítás, hogy gyerekpornó képeket csináltam és raktam fel az internetre, nem valótlan, a hamis vád pedig csak valótlan állítás esetén áll fenn. Sajnálattal közlöm, hogy dr. Turi András indoklásában ez szerepel. Ezen túl olvashatjuk az elutasító határozatban a szándékos bűncselekmény fogalmának rendhagyó, mondhatni öntörvényű meghatározását is, amelyből kiderül, hogy a szándékos bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövetőnek konkrét haszna származik a cselekedetéből, különben gondatlanságról beszélünk, így az a tény, hogy egy rendőr egy nappal korábbi dátumot ír néhány határozatra (hogy úgy tűnjön, hogy a törvényben meghatározott időn belül vette őrizetbe az előállított személyt, vagy hogy úgy tűnjön, hogy a házkutatás végrehajtásakor már rendelkeztek kirendelő határozattal) minden kétséget kizáróan gondatlanság, amelyet közokirat-hamisítás esetében a törvény nem rendel büntenti.

Idézni kívánom dr. Vörös Edit, az Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya vezető főtanácsos asszonyának hozzám intézett levelét (IM/TKF/2005/ÜGYF/161/4.), amelyben a következő szerepel: "Mivel a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt szüntették meg, felmerülhet a hamis vád bűntettének elkövetése is az Önt feljelentővel szemben." Felmerült. 2005. november 22-i feljelentésemben konkrétan megneveztem az engem feljelentő állampolgárt M[.] Csaba r.rzls személyében, a következő szavakkal: "Becsatolom az elfogásomról készült rendőri jelentést: ezt azért tartom fontosnak, mert M[.] Csaba ebben teszi a feljelentést ellenem". Dr. Turi András elutasító határozatában M[.] Csabát tisztázza a hivatali visszaélés vádja alól, mondván hogy csak a dolgát végezte, amikor elvette a fényképezőgépemet. A feljelentésemben azonban M[.] Csaba ezen szavait kifogásoltam: "Nevezett személy ellen az általa elkövetett " Btk. 195/A. par. Tiltott pornográf felvétellel visszaélés " miatt feljelentést teszek." Egyértelmű, hogy ez a mondat nem arról szól, hogy elvette a fényképezőgépemet, hanem arról, hogy tényként azt állítja, hogy elkövettem a tiltott pornográf felvétellel visszaélést, amely miatt feljelentést tesz. Mivel nem követtem el a tiltott pornográf felvétellel visszaélést, senki nem követte el a bűncselekményt, sőt nem is történt bűncselekmény, az imént idézett mondat, amely M[.] Csaba rendőri jelentésének 3. oldalán, a keltezés és az aláírása felett olvasható, kimeríti a hamis vád tényállását. Nyilvánvalóan dicsőséget hoz egy rendőrnek, ha pedofilt fog - ugyanakkor nyilvánvalóan bűncselekményt követ el, ha valakit ilyen miatt alaptalanul feljelent. Mivel a gyanúsítás ellen panasszal éltem, a panaszomat "pornográf jellegű pózokra" és egymásnak ellentmondó vallomásokra hivatkozva elutasító dr. D[.] László ügyész úrra szintén a fentiek vonatkoznak, ugyanis egy jogvégzett ember nem engedheti meg magának, hogy bolondozó tinik saját maguknak emlékbe kért vicces felvételeit gyermekpornográfiának nevezze, és egymásnak ellentmondó vallomásokra hivatkozva (amelyek ugyanakkor abban egyetértenek, hogy nem vettem rá őket semmire, hanem minden úgy történt az adott estén, ahogy ők akarták) kihasználásról meg pornográf jellegű pózolásra való rávételről beszéljen. A gyanúsítás elleni panaszom megalapozott volt, ezt a 14 hónapi nyomozás során sem sikerült megcáfolniuk, úgyhogy dr. D[.] László vitathatatlanul felületesen járt el. Ugyanígy az őrizetbevételem elleni panaszom elutasításának indoklása is nevetséges: "A cselekmény tárgyi súlya, jellege alapján a gyanúsítottal szemben megállapítható a szökés, valamint a bűnismétlés veszélye" - vajon miért, hogyan és hová is szökne el egy családos, lakással és bejelentett állandó munkahellyel rendelkező ember, aki felesége és három éves kislánya kizárólagos eltartója, aki nem követett el semmit (nem csak aznap este, hanem egész életében nem került összetűzésbe a törvénnyel), akinek éppen néhány órával korábban pakolta ki a rendőrség a lakását minden értékes eszközt lefoglalva, és vajon hogyan ismételhetné meg az el sem követett bűnét, ha ennek lehetséges eszközeit (fényképezőgép, videókamera) is mind lefoglalta a hatóság? Nem volt cselekmény, így annak nem volt tárgyi súlya, nem volt jellege, nem volt sem a szökésnek, sem a bűnismétlésnek veszélye és lehetősége sem, mivel nem volt miért szökni, nem volt miért feladni egy törvénytisztelő életvitelt, illetve nem volt mit és mivel megismételni. Mindezt az ügyész is tudta, mégis elutasította a panaszomat. Az indoklás nem tekinthető indoklásnak, ha alaptalan állításokat tartalmaz. Ha dr. D[.] László a munkáját végzi, és elbírálja a panaszt, nem pedig pedofilt kiáltva (remélve) elbírálás nélkül elutasítja azt, akkor nem kellene ma feljelentést tennem - viszont így, hamis vádakkal illetve engem, a hivatali hatalmával visszaélve egy olyan nyomozást és egy olyan őrizetbevételt hagyott helyben, amelynek semmi alapja nem volt.

A továbbiakban nem kívánok a novemberi feljelentésemmel foglalkozni, mert a feljelentésem elutasítása elleni panaszomban részletesen megindokoltam dr. Turi András (ahogy ő fejezte ki - szerinte - viccesen) "büntetőjogilag értékelhetetlen" indoklásának alaptalanságát. Indítványozom, hogy a becsatolt panaszom ismeretében a novemberi feljelentésemben foglaltakat immár a törvényeket szem előtt tartva ismét elbírálni szíveskedjenek, ne próbálják meg a feljelentett személyek szájába oda nem illő szavakat adva kimagyarázni a törvénysértéseiket, hanem ezt bízzák rájuk, hogy a törvény előtt megtehessék ők maguk, illetve ne próbáljanak meg olyanokkal leszerelni, hogy "még ha ez vagy az nem is tetszik a terheltnek, attól az még nem bűncselekményt", mert igenis tisztában vagyok a bűncselekmény fogalmával, mint ahogy nyilván Önök is. Felhívom szíves figyelmüket arra is, hogy a feljelentésemben foglaltakkal kapcsolatban hozzák meg a döntésüket, és ne próbáljanak ismét a kisebb ellenállás irányába mozdulni - sajnos dr. Turi András nagyrészt ez utóbbit választotta.

Jelen feljelentésemben újabb bűncselekményekre kívánom felhívni szíves figyelmüket. Hivatkozom olyan iratokra, amelyeket novemberben becsatoltam, illetve új iratokat csatolok be jelen feljeletésem mellé.

Dr. Turi András elutasító határozatában ténynek nevezi, hogy a 2002. november 23-ára dátumozott iratok 24-én keletkeztek, és levezeti, hogy a visszadátumozásnak csak egy esetben lenne jelentősége, ha az előállítási idő lejárt, és azért dátumozzák vissza az iratot. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a házkutatási határozat esetén a visszadátumozásnak azért volt jelentősége, hogy legitimizálja az előzetesen megtartott önkényes akciót, de mivel ezt a becsatolt panaszomban részletesen kifejtettem, most nem kívánok belemélyedni). Miért is nevezi ténynek dr. Turi András, hogy (idézem) "Jelen esetben a rendőrök tényleg olyan adatokat foglaltak bele a kérdéses határozatok indoklásába, melyekhez csak november 24-én juthattak hozzá."? Feltehetőleg azért, mert a határozatok indoklásában azok az állítások szerepelnek, amelyek egyedül N[.] Noémi vallomásában lelhetők fel, amelyekről később azt állítja, hogy úgy írta bele a kihallgatását vezető rendőr a vallomásába, hogy nem is kérdezett semmi ilyesmit, ő nem mondott semmi ilyesmit, és a másik két lány sem számol be semmi ilyesmiről egyik kihallgatásuk során sem, sőt második kihallgatásukkor - amikor az előadó eléjük tárja a szexuális zaklatásukról szóló buja kabarét - megjegyzik, hogy nem értik, hogy Noémi miért mondott ilyeneket, mert ilyenek nem történtek. Tehát dr. Turi András feltehetően (de azért tessék tőle megkérdezni, ne essünk abba a hibába, mint ő, hogy mások helyett nyilatkozunk) arra alapozza azt az egyébként helytálló megállapítását, hogy csak november 24-én jutottak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek a 23-ára dátumozott határozatok indoklásában szerepelnek, hogy azok N[.] Noémi vallomásából származnak, ugyanakkor mindhárom lány kihallgatására csak 24-én került sor. Eddig érthető a levezetés, és kétségkívül hibátlan okfejtés. A következő állítások szerepelnek Noémi vallomásában: "Féltem, hogy esetlegesen következményei lesznek annak, ha azt mondom, hogy nem kell az ital. Mikor már nem bírtam többet inni, akkor elkezdett fogdosni a Karcsi. A Karcsi többször megfogta a nemi szervemet a ruhán keresztül, símogatta azt, s miközben fogdosott, folyamatosan röhögött, kacagott. Ezt követően a Karcsi odament az Alexandrához, és szájon akarta csókolni, de az Alexandra ellökte őt, hogy hagyja őt békén, de ennek ellenére sikerült megpuszilnia a Karcsinak az Alexandra száját." Egy oldallal később ezt olvashatjuk: "Nyomozó: Fogdosta-e a Karcsi a Szilviát, vagy a Szandit? Meghallgatott: Igen, mindkettőjüket. Láttam is, hogy mindkettőjüknek a mellét fogdosta meg." A visszadátumozott határozatok indoklásában ez szerepel: "A rendelkezésre álló adatok alapján nevezett személy [...] cselekményét megelőzően ittas állapotba hozta őket [...] az alkoholos befolyásoltságot kihasználva a lányokat szexuálisan zaklatta, miszerint az egyik személynek a ruháján keresztül a nemi szervét fogdosta, símogatta, míg a másik két lánynak a melleit megfogta, símogatta, és az egyik a fiatalkorú személyt többször megpróbálta szájon csókolni, annak akarata ellenére." Noémi vallomása és a határozatok indoklása annyira összecseng, hogy nyilvánvaló, hogy az egyik a másikból született, és mivel életszerűtlen (és ugyanakkor bűncselekmény), hogy a rendőr a jegyzőkönyv különböző részeihez érve türelmet kér és bemásolja a határozatok indoklásában szereplő mondatokat a meghallgatott állításaiként, feltételezhető, hogy a határozat született úgy, hogy a meghallgatási jegyzőkönyvben található pikáns részletekkel fűszerezték meg azt a könnyebb eladhatóság reményében. Csakhogy annak, hogy egy határozatot össze lehessen ollózni egy meghallgatási jegyzőkönyvből, alapfeltétele az, hogy legyen meghallgatási jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet 2002. november 24-én 5 óra 10 perckor zárták le, így a határozatok, tehát az őrizetbevételi határozat és a házkutatási kirendelő ezután születhettek. Az őrizetbevételemre tehát feltehetően 2002. november 24-én 5:10 után került sor, mivel a határozat indoklását vélelmezhetően az 5:10-kor lezárt jegyzőkönyvből ollózták össze. Erre mondja tehát dr. Turi András, hogy tény. Meg azt is mondja, hogy nincs jelentősége, így a hamisítást gondatlanságból követték el (ebbe most ne menjünk bele). Dr. Turi András szerint "akkor lenne jelentősége", ha a visszadátumozás időpontjában lejárt volna az előállítás időtartama, és ezt le is vezeti abból, hogy 23-án 21 órakor állítottak elő, nyolc óra után el kellett volna engedniük, ha nem vesznek őrizetbe, ugyanis az előállítási időt (nyilván gondatlanságból) nem hosszabbították meg. Azt is kiszámítja az ügyész úr, hogy ha a gondatlan hamisításra "24-én az első percekben" került sor, akkor még csak három órája voltam előállítva, ebből pedig következik az is, hogy ha 24-én 5 óra után került sor a visszadátumozásra, akkor már több mint nyolc órája. Az a tény viszont, hogy az előállításomat nem hosszabbították meg a nyolc óra elteltével, a határozatot viszont (amiben az 5:10 perckor lezárt jegyzőkönyvbe foglaltak szereplenek szinte szó szerint) nem 24-én az első percekben, hanem már az előállításom lehetséges idejének lejárta után dátumozták vissza 23-ára, azon túl, hogy az eddig jelentőség hiányában gondatlanságnak titulált hamisításnak immár jelentőséget szerez, tehát valószínűsíti a szándékosságot, még egy sokkal súlyosabb bűncselekményre is rámutat: úgy vettek őrizetbe, hogy már korábban szabadon kellett volna engedniük, így jogellenesen tartottak fogva, amely a Büntető Törvénykönyv 228. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény. Így a fent levezetett indolás szerint, amely dr. Turi András munkájára épül (és amelyet a Legfőbb Ügyészség is helyesnek értékelt) feljelentést teszek az engem 2002. november 24-én 5:00 után jogellenesen fogva tartó, illetve a később ismeretlen időpontban a visszadátumozott, hamisított határozattal őrizetbe helyező rendőrök ellen, illetve mindazon hatósági személyek ellen, akik tudtak arról, hogy az őrizetbevételemre az előállítási idő lejárta után került sor, illetve tudtak arról, hogy a határozatokat szándékosan visszadátumozták.

A másik bűncselekmény, amelyet jelen írásomban kívánok feltárni, szintén kapcsolódik dr. Turi András indoklásához. Feljelentettem a rendőröket, akik úgy tartották meg a házkutatást, hogy egyrészt nem vittek magukkal (ami dr. Turi András állításával ellentétben előállított vagy őrizetbe vett érintettek esetén nem értékelhető semmiféle "nyomozástaktikai fogásként" - ismét mások helyett nyilatkozik -, hanem egyenesen érthetetlen, hogy két lakásba is be akartak jutni éjjel nélkülem, de erről szintén részletesen írtam a feljelentésem elutasítása elleni panaszomban), másrészt azzal kezdték a nyomozási cselekményt, hogy percekig telefonálgattak a kapitánysággal, hogy akkor mit is írjanak a jegyzőkönyvre, úgyhogy kevéssé hihető, hogy bárki is küldte őket, inkább amolyan magánakcióról volt szó, amit "éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan" hajtottak végre (majd órákkal később visszahamisítottak egy kirendelő határozatot mindezek elfedése végett). De nem csak az adott okot a feljelentésemre, hogy végrehajtották ezt a "halaszthatatlan nyom. csel."-nek minősített magánakciót, hanem az is, hogy hétköznapi tárgyakat foglaltak le. A jegyzőkönyv szerint (a Be. értelmében) a feleségemet felszólították a keresett tárgyak átadására, de (szintén a jegyzőkönyv szerint) nem adott át semmit, majd. "felszólításra tagadta, hogy nála bűntettből, vétségből származó vagy azzal kapcsolatos tárgyak (személyek) vannak. Ezek után átkutattuk a lakást." (*Feleségem tagadta mind bűntettből, mind vétségből származó vagy azzal kapcsolatos tárgyak, személyek létét.) Mindez szép és jó lenne így, törvényesnek tűnne, ha ezek után nem könyveket, számítógépet, CD-ket, fényképeket, videókamerát és kazettákat stb. foglalnak le, hanem olyan bűntettből, vétségből származó vagy azzal kapcsolatos tárgyakat (netán személyeket), amelyek átadására előzőleg a jegyzőkönyv szerint felszólították, de nem adta át őket. Dr. Turi András ezzel indokolja, hogy semmi szabálytalanság nem történt: "a házkutatás során lefoglaltak minden olyan tárgyat, mely a tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatja alá". Tehát ezek átadására szólították fel a feleségemet, de ő nem adta át ezeket, tagadta, hogy van számítógép, CD-k, videókamera, VHS kazetták, fényképek, papírlapok a lakásban? Nehezen hiszem. Sokkal valószínűbb, hogy nem szólították fel ezen tárgyak átadására, hanem úgy kezdték el a házkutatást, hogy nem kérték előre azokat a tárgyakat, amik "tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatják alá", drog pedig éppen nem volt otthon, így a feleségem nem tudta átadni a felszólítás ellenére sem. Nem "tagadta" ezek meglétét, hanem elmondta az igazat. Az történt, hogy éppen hogy nem szólították fel a feleségemet a számítógép és egyéb "alátámasztó tárgyak" átadására, mert akkor ugye nem lehetett volna lefolytatni a házkutatást, hanem nem mondták meg, hogy mit keresnek, maguk sem tudták, csak nekiestek éjjel az érintett jelenléte nélkül, és amit éppen találtak, azt szépen elrakták, az ügyész úr pedig úgy tesz, mintha azt hinné, hogy ez így törvényes. Azért egy percre gondolkodjunk el azon, hogy miről is van szó: feljelenteni valakit tiltott pornográf felvétellel visszaélés miatt nem bűncselekmény, ismeretlen tettes ellen indított eljárásban (a jegyzőkönyvön ez szerepel) házkutatás tartani, számítógépet, videókamerát lefoglalni törvényes, mert ezek tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatják alá - eszerint ha a rendőrség el akarja vinni valaki számítógépét, akkor őt egy rendőr feljelenti (megteheti, nem követ el bűncselekményt), vagy csak úgy egyszerűen "ismeretlen tettes" ellen feljelentést tesz tiltott pornográf felvétellel visszaélés miatt, és akkor máris mehetnek bárhová az országba számítógépeket lefoglalni? Szóval álljunk meg egy percre és gondolkodjunk el kicsit az ügyész úr indoklásainak súlyán! Na de az egy dolog, hogy elvitték ezeket a mindennapos tárgyakat, mint amik az ügyész úr szerint "tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatják alá". Másik dolog, ami utána jött, hogy szakértőhöz küldték őket. Egyetlen egy dologgal gyanúsítottak: 2002. november 23-án tiltott pornográf felvételeket készítettem S[.] Szandiról, N[.] Noémiről és Cs[.] Szilviről. Ezeket a felvételeket átadtam az intézkedő rendőrnek, mondván "nézze meg, hogy nem pornográf képek". Megnézte. Feljelentett. Nem amiatt, hogy előző nap vagy előző évben ilyen képeket csináltam, vagy hogy ilyen honlapokat üzemeltetek, vagy hogy ilyen videófelvételeket készítettem, hanem 2002. november 23-án "az esti órákban" készült képek miatt. Ezek nem lehettek a számítógépemen, videókamerámon, könyveimben, semmin, amit elvittek, mivel az egyetlen példány ezekből a rendőrségnél volt, és ezt tudták is nagyon jól. Meg kellett vizsgálni a számítógépemet, hogy készítettem-e gyerekpornó tartalmú honlapokat? Nem. Annak a számítógépét kell megvizsgálni ecélból, aki alaposan (illetve megalapozottan) gyanúsítható ilyen honlapok készítésével. Én az voltam? Nem. Mondott valaki olyat, hogy ilyen honlap készítettem, vagy tudott olyan honlapot felmutatni a hatóság, amivel kapcsolatban bármiféle gyanú felmerült, hogy a számítógépemen lesznek az annak készítésére utaló információk? Nem. Önnel kapcsolatban felmerült ilyen gyanú? Feltételezem, hogy nem. Az Ön számítógépét tehát szakértőhöz küldheti a rendőrség annak megállapítására, hogy találhatók-e rajta gyerekpornó-oldalak készítésére utaló adatok? Nem? Akkor az enyémmel ezt miért is tehették meg? Azért, mert tiltott pornográf felvétel készítésével gyanúsítottak alaptalanul? Ezt bárkivel megtehetik, emiatt feljelenteni valakit nem bűncselekmény az Ügyészség szerint. Eszerint bárki számítógépét lefoglalhatják, szakértőhöz küldhetik bármilyen konkrét gyanú nélkül? Ha ez így van, akkor Ön mit szólna hozzá, ha az Ön számítógépét vinnék el és két és fél évig nélkülöznie kellene? Valószínűleg feljelentést tenne. Így kérem, úgy bírálja el jelen feljelentésemet, mintha Ön tette volna meg, mintha Önt jelentették volna fel alaptalanul, erre hivatkozva az Ön számítógépét vitték volna el és elemezgették volna, majd az elemzések után sem adták volna vissza évekig. És mielőtt megkapnám a szokásos választ, hogy "szükséges" volt a gépem elemzése, hogy megtudják, hogy nem csináltam-e máskor tiltott pornográf felvételeket (ha már egyszer azok nem voltak ilyenek, amire a nyomozást alapozták), akkor hadd mutassam be a számítástechnikai szakértőhöz intézett első kérdést: "A vizsgálatra átadott számítógép és winchesterek adatállományaiból megállapítható-e, hogy a tulajdonos mióta használja azokat, azokon milyen programok találhatóak, illetve a tulajdonos milyen programokat használt?" Csak én látom úgy, hogy ez mintha nem tiltott pornográf felvételek készítésével kapcsolatok kérdés lenne, pedig dr. Turi András indolkása szerint azért foglalták le a számítógépemet, mert az "tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének elkövetését támaszthatja alá"? Nem az lett volna a törvénybe foglalt kötelessége a nyomozó hatóságnak, hogy a nyomozást minél előbb befejezze? Hogy jön ide ez a kérdés, "a tulajdonos milyen programokat használt"? Szakértő kirendelésére akkor van lehetőség, ha a bizonyítandó tény bizonyítása különleges szakértelmet igényel. A kérdésben nem látom a bizonyítandó tényt, nem látom a kérdés kapcsolatát a gyanúsításhoz. A második kérdésben már felfedezhetők áthallások, de még ez is valami egészen más bűncselekményre utal: "A vizsgálatra átadott számítógép és cd lemezek adatállományában találhatóak-e szexualitással összefüggő, illetve pornográf jellegű állományok? Amennyiben igen és azok száma megengedi, úgy kérem azok kinyomtatását, amennyiben a számuk nagy, úgy kérem azokról szakértői cd melléklet készítését." Bizonyára nem kell magyaráznom, hogy szinte minden számítógép-tulajdonos lemezeinek "adatállományában találhatók szexualitással összefüggő állományok", így érthetetlen, hogy miért pont az én számítógépem esetében érdekes ez a kérdés, amikor semmi adat nem merült fel arra nézve, hogy bármi tiltott "szexualitással összefüggő" állomány lesz a lemezeimen. Ha ezt az én gépemmel kapcsolatban vizsgálni kell, vizsgálni kell az Önével kapcsolatban is. Ha az Önével kapcsolatban nem kell vizsgálni, nem kell vizsgálni az enyémmel kapcsolatban sem. Azért, mert valami idétlenséggel alaptalanul meggyanúsítottak, nem kellene máris (eddig) két más bűncselekmény vonatkozásában szakértővel vizsgáltatni a számítógépemet, ugyanis a törvény erre nem ad lehetőséget. A harmadik kérdés meg megint a régi móka, amivel már az előzetesről döntő meghallgatáson is bepróbálkozott az ügyész, az Ügyészség szerint nem állítva valótlant, amikor a saját nem létező, de szerinte létező gyerekpornó-oldalaimról beszélt: "A vizsgálatra átadott számítógép alkalmas-e Internet használatára, amennyiben igen, kérem annak meghatározását - ha lehetőség van rá -, hogy a tulajdonosa mióta használja az Internetet, milyen oldalakat látogatott, installált-e valamit az internetre. Amennyiben ezek a bűncselekményhez kapcsolódnak, kérem ezek kinyomtatását. Megállapítható-e, hogy a számítógépről küldtek-e az internetre pornográf jellegű képeket, amennyiben igen, úgy kérem - ha lehetőség van rá - ezek kinyomtatását, nagy számuk esetén szakértői cd melléklet készítését." Újabb olyan bűncselekmény vizsgálata (megfűszerezve teljesen irreleváns kérdésekkel), amelyre semmilyen adat nem merült fel. Ezt maga a kérdés is mutatja: "A vizsgálatra átadott számítógép alkalmas-e Internet használatára", majd "milyen oldalakat látogatott, installált-e valamit az internetre." Tehát még azt sem tudják, hogy alkalmas-e a gépem internetezésre, de máris felteszik a kérdést, hogy milyen oldalakat látogattam, illetve készítettem. Valahogy az eddigi kérdésekből nem látom, hogy miért is volt szükséges a számítógépem vizsgálata, konkrétan milyen bűncselekmény gyanúja tette lehetővé a hatóság számára szakértő kirendelését, semmilyen konkrét "bizonyítandó tényt" nem látok, pusztán ok nélküli adatgyűjtés folyik. És ez így megy tovább az összes kérdés esetében. Külön kiemelem a 7. és 9. kérdést, amelyekre adott válaszok aztán olyan fokú bizonyítandó tényeket bizonyítanának, ami önmagában elég lenne a vádemeléshez: "Modemen vagy kábelen keresztül ére el az Internetet a tulajdonos?", illetve "Csatlakoztattak-e a számítógéphez scannert, digitális kamerát, fényképezőgépet?" Tehát aki modemen keresztül internetezik (persze feltéve, hogy a harmadik kérdésre adott válasz igen, és alkalmas a gép internet használatára), az gyanúsabb, mint aki "kábelen" keresztül. Vagy fordítva. Vagy mindkettő gyanús, de jó, ha tudjuk, hogy mi az ábra. Meg akinek van szkennere, digitális kamerája vagy fényképezője, sőt, ezt még a számítógépéhez is csatlakoztatta az eszközt (ezt a fertőt!), az már borzasztóan gyanús. Ha ezt valóban vizsgálni kell függetlenül attól, hogy semmilyen tényt nem bizonyít, illetve semmi köze nincs a kérdésnek semmilyen folyamatban lévő ügyhöz, javaslom a Sulinet eladási listák elemzését, és ahol a Kormány által támogatott szkenner-, kamera- vagy fényképezőgép-vásárlás történt, ott azonnali hatállyal javaslom a vevő feljelentését, de akár a biankó, nem létező határozattal, ismeretlen tettes ellen indított eljárásban a számítógép és a hozzá vásárolt kiegészítők elkobzását, így a szakértőhöz intézett 9. számú kérdésre "igen" választ kaphatunk! Persze ha ez kell nekünk ahelyett, hogy a rendőrség a kötelességét teljesítve a nyomozás mielőbbi befejezésére törekedjen, főleg ha azt elindítani sem volt törvényes. Úgyhogy csupán azért, hogy leessen a rendőrségnek, hogy vannak kötelességei, és van, amihez nincs joga, feljelentést teszek a számítástechnikai eszközeimet szakértőhöz küldő dr. N[.] Péter alezredes úr, a BRFK VFO Ifjúságvédelem akkori alosztályvezetője ellen, hivatali visszaélés miatt, mivel a Be.-ben foglalt kötelességét, az ügy haladéktalan befejezését szándékosan akadályozta azzal, hogy számítástechnikai szakértőt rendelt ki úgy, hogy annak egyetlen olyan kérdést sem tudott feltenni, ami az adott konkrét ügyhöz (amely a szakértő kirendelése nélkül is már rég lezárható lett volna) akár a legkisebb mértékben is kapcsolódna. A nyomozó hatóságnak nincs joga ahhoz, hogy konkrét gyanú nélkül számítógépeket (vagy bármi mást) vizsgáltasson meg, itt azonban ez történt: a kérdések arra vonatkoztak, hogy milyen programokat használok, ezzel kinek, mennyi kárt okozok, van-e szkennerem (nem volt!), mik az e-mail címeim - mindezek olyan információk, amelyek nem kapcsolódtak az ügyhöz, nem is volt várható tőlük az ügyben semmilyen előrelépés, ugyanakkor jelentős mértékben akadályozták az ügy emberi (törvény szerinti) időben való lezárását (a szakértők miatt volt szükség ötszöri hosszabbításra), akadályoztak engem a tisztességes életvitelem tovább folytatásában, mivel hosszú évek kemény munkájával megszerzett, több százezer forint értékű munkaeszközöket voltam kénytelen évekig nélkülözni a törvénytelen módon kirendelt szakértői vizsgálat miatt. A számítástechnikai szakértő 2002. december 17-én felhívja az alezredes úr figyelmét, hogy a szakvéleményében csupán az anyagköltség előreláthatóan bruttó 480.000 forint lesz, ehhez még hozzájön a munkadíj, két hónapi munka (túlnyúlik a nyomozás törvényes határidején!) nettó 2000 forintos óradíjjal, tehát durván bruttó 800.000 forint, így a várható végösszeg 1.280.000 forint lesz. Az alezredes úr a vizsgálat időtartamának és az összeg nagyságának ismeretében rendeli meg a folyamatban lévő ügyhöz semmilyen módon nem kapcsolódó jelentést 2003. január 30-án. Azon túl, hogy velem szemben hivatali visszaélés megvalósul, még egyéb bűncselekmények gyanúját is felveti, ha egy költségvetési szerv döntéshozója ilyen összegű jelentéseket készíttet úgymond passzióból - de ennek átgondolását Önökre bízom. Továbbá feljelentést kívánok tenni szintén dr. N[.] Péter ellen, mint felettes, illetve az előadóim, V[.] Gábor főhadnagy és Zs[.] Rozália hadnagy ellen amiatt, hogy a már megvizsgált, szakértő által is irrelevánsnak ítélt tárgyak visszaadását folyamatosan halogatták, egyes tárgyakat (pl. a könyveket, floppy meghajtót, kártyaolvasót) úgy tartottak végig lefoglalás alatt, hogy tudták jól, hogy nincs mit rajtuk vizsgálni, és soha senki nem is fogja azokat megvizsgálni. Még a Legfőbb Ügyészséghez intézett panaszom után is lekezelően írtak vissza az Ifjúságvédelemtől (novemberben becsatoltam a levelüket), holott valótlanul állították a válaszukban, hogy a lefoglalt tárgyak vizsgálata folyamatban van. Külön felhívom a figyelmet a számítástechnikai szakvéleményben a 22 különálló winchesterként jelzett adathordozóra, ugyanis a szakértő 4 winchester esetében azt állapítja meg, hogy "az adattároló működésképtelen", 6 esetében azt, hogy "üres" vagy "nincs particionálva" (ez szintén azt jelenti, hogy üres, sőt talán még használva sem volt), a maradék 12 működőképes és nem üres winchester esetében pedig azt írja, hogy "a winchesteren nincs az ügy szempontjából releváns információ". Tehát 10 winchesteren egyáltalán nem volt információ, 12-n pedig csak irreleváns információ volt (a 7. számún például családi képek). A 12 winchester esetében talán (kellő rosszindulattal) kimagyarázható, hogy hátha az irreleváns információ relevánssá válik az ügyben, de a teljesen üres és működésképtelen wichestereket a Be. szerint haladéktalanul vissza kellett volna szolgáltatniuk, ehelyett betették a szekrénybe, és hozzátették az előadóim, hogy örüljek, hogy nem a tévét vagy a szekrénysort foglalták le, mert azt is megtehetnék - ezek így elhangzottak. A megvizsgált 272 CD lemez közül nagyon sokra a szakértő (helyesen) a "családi jellegű képek" minősítést adta, akadt a CD-k közt nem egy teljesen üres, sok gyári lemez (újságmelléklet, vásárolt szoftverek), amikkel kapcsolatban nem indokolható, hogy miért tartották a szakvélemény beszerzése után nyolc hónapig dobozban. Vagy itt volt például az a floppy meghajtó, amit a házkutatás során a rendőrök winchesternek néztek (talán ha magukkal visznek a saját lakásomba, akkor nem hibáznak ekkorát), de V[.] Gábor 2002. december 13-án felismerte, hogy nem adathordozó, a felismeréséről jelentést írt, amit dr. N[.] Péter láttamozott is, mégis a floppy meghajtómat, amin aztán tényleg nem volt mit vizsgálni, csak az első "visszaszolgáltatási napon", 2003. október 7-én kaptam vissza. Ellenük tehát amiatt teszek feljelentést, hogy hónapokig tartottak lefoglalás alatt olyan, részben jelentős értékkel bíró tárgyakat, amiről vagy saját maguk, vagy a szakértők hónapokkal a visszaszolgáltatásuk előtt megállapították, hogy nem képezik az eljárás tárgyi bizonyítási eszközét, részben semmilyen információt nem hordoznak.

Tisztelettel és köszönettel:

Budapest, 2006. január 26.

Jurkovics Károly
feljelentő

[lakcím, sz.ig. szám, mobil]

A végén a Te hozzászólásodból való idézet tévedésből maradt ott, arra reagáltam.

"Általában nincs természetes sértett ilyenkor"

Így van, aközokirat-hamisítás sértetje a közbizalom.

"Vagy itt a magánlaksértés jöhetne szóba? "Éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan" - ez mind teljesült... ;-)"

Egyre vadabb ötleteid vannak. Hivatalos eljárás - még ha alaptalan is - jogellenesség hiányában nem lehet bűncselekmény, ráadásul a magánindítvány csak 30 napon belül előterjesztett magánindítványra büntethető.

Az elévüléssel kapcsolatban. nem kezdődik újra, mert az elévülést csak a büntetőügyben eljáró hatóságoknak a büntetőjogi igény érvényesítésével kapcsolatos intézkedése szakítja félbe, a feljelentés elutasítása nem ilyen. Ha pótmagánvádat emelsz, az igen.

Komolyra fordítva a szót: megtettem a feljelentésemet mindezért még az elévülési időn belül. A feljelentést elutasították. Ilyenkor az elévülés újrakezdődik? Tehát ha úgy gondolom, hogy kapja meg mindenki, amit megérdemel, akkor elég mondjuk két és fél év múlva elővennem az ügyeket, mondván, hogy hiába 2002-ben történtek, 2005-ben feljelentést tettem miattuk, így azóta sem évültek el?

Kösz Nick,

a közokirat-hamisításnak miért nem én vagyok a sértettje? Általában nincs természetes sértett ilyenkor, vagy az általam jelzett ügyekben nem lennék én az? Meghamisították a házkutatási határozatot - ennek eredményeként (valójában előzményeként) hivatalos eljárást színleltek: így végül is én "sértődtem meg", azaz az én jogaim sérültek. Vagy itt a magánlaksértés jöhetne szóba? "Éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan" - ez mind teljesült... ;-)

Komolyra fordítva a szót: megtettem a feljelentésemet mindezért még az elévülési időn belül. A feljelentést elutasították. Ilyenkor az elévülés újrakezdődik? Tehát ha úgy gondolom, hogy kapja meg mindenki, amit megérdemel, akkor elég mondjuk két és fél év múlva elővennem az ügyeket, mondván, hogy hiába 2002-ben történtek, 2005-ben feljelentést tettem miattuk, így azóta sem évültek el?

JuK

Így van. A pótmagánvádnak éppen az a célja, hogy ha az állam nem érvényesíti a büntetőjogi igényt, megtehesse a sértett, azaz esetlegesen az ügyész akarata ellenére is bíróság elé vihesse az ügyet. Ezt azonban csak a sértett teheti meg, tehát hamis vád, jogellenes fogvatartás esetén Te, de pl. közokirat-hamisítás esetén már nem, mert annak nem vagy a sértettje. Nem is szólva az általad később írt cselekményekről.

2003. július 1. előtt ez a lehetőség sem volt.

Kösz Nick,

igazad van, mindez találgatás, de ha igaz, akkor elég komoly bűncselekményekről szól. Lassan semmi sem marad, amire azt mondhatnánk, hogy egyértelműen törvényesen jártak el a rendőrök, sőt a legtöbb eljárásukkal kapcsolatban felmerül a bűncselekmény gyanúja. Érdekes, hogy ez miért nem kelti fel az ügyészség érdeklődését...

Csak azt nem értem, hogy ha az ügyész egyértelműen hibásan utasította el a feljelentésemet a Be. 174. § (1) a, pontja alapján, illetve a panaszomat nem bírálták el érdemben, akkor miért is kell nekem kézbe vennem a dolgokat, miért nincs lehetőség arra, hogy az ügyészek eljárásával kapcsolatban panaszt tegyek, egyúttal a feljelentésben foglaltakat vizsgálják ki? A rendőrséget és az ügyészséget ezért fizetjük, nehogy már én saját zsebből fizessem azt (ügyvéd), amiért az ügyész veszi fel a fizetését, csak mert ő védi a kollégáit, bármilyen törvénytelen módon jártak is el. Miért van az, hogy bármit (BÁRMIT) írok, elutasítják, kimagyarázzák, hogy ez azt azért mondhatta, tehette, nem tehette (folyamatosan a másik rendőr, ügyész indítékairól nyilatkoznak), én meg nem csináltam semmit, mégis mindenki nekem támad? Többször mondtam már, hogy a panaszok elbírálóit úgy ki kellene rúgni, mint a szél, mert nem végzik el a munkájukat - egyetlen panaszomat sem bírálták el. Mindenesetre megírom a legfőbb ügyésznek, hogy rúgja ki mindkét ügyészt: ha valóban ennyire nem ismerik a jogot, akkor azért, ha meg olyan indoklással védték a rendőrök és a többi ügyész seggét, amiről tudják, hogy jogilag értékelhetetlen, akkor azért. Egy ilyen indoklás után ez a legkevesebb... Nem kívánhatom, hogy elolvasd a teljes ügyészi indoklást, de ha érdekel, megtalálod lentebb. Van vagy tíz ilyen baromság benne, mint a szándékos bcs. magyarázata. És akkor engem ítéltek el eshetőleges szándék miatt, amikor a hasznot nem hozó cselekmény gondatlanság. ;-) Törvénysértő módon hozott határozat (amiről beszélünk) ellen nem lehet fellépni?

Viszont van egy kérdésem is a sok puffogás után: feljelentettem a tévéseket, illetve a számukra t.p.f.-eket átadó rendőröket, de itt szintén bcs. hiányát állapította meg az ügyész (szemben az Ítélőtábla fellebbezésemre hozott döntésével - amit Te is helyesnek ítéltél -, illetve a mások által itt bemásolt ügyészségi határozatokkal, miszerint aki másolatot készít ilyen képről, az elköveti a bcs.-t). Pótmagánvádlóként azonban (ha jól vettem ki) csak a sértett léphet fel, ekkor a nyomozati szak ki is marad, így emiatt én nem is tudok jogorvoslatot eszközölni, mivel a sértett nem én vagyok, ismeretlen, illetve az elkövetők is ismeretlenek, és személyazonosságukra csak nyomozás során lehetne fényt deríteni. Most akkor ebben az ügyben egyáltalán nincs mód jogorvoslatra?

JuK

Amit a második hozzászólásodban írzs, az csak találgatás, az első fele is.

"Tehát kérdésem, hogy a panaszom elutasítása után tudok-e panasszal élni, figyelemmel a panaszom elutasításában hivatkozott Be. 195 § (5)-re, illetve megpanaszolható-e maga az az eljárási mód, hogy az első ügyész jogilag megfoghatatlan indoklását a második ügyész a panaszom érdemi elbírálása nélkül (mint ahogy már megszoktam) hagyta helyben?"

Nem, a Be 195.§-a nyilván a jogorvoslat kizártsága miatt került felhívásra (az ott írt kivételek egészen más jellegű határiztatokra vonatkoznak).

"jól értem, hogy ilyen esetben gyakorlatilag az ügyészség helyett az ügyvédem nyújtja be a vádiratot és képviseli a vádat?"

Igen. Ez az egy jogorvoslati lehetőséged van, amit csak a panaszt elutasító határozat átvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatsz. Én nem ajánlanám.

Nick,

ha időd engedi, kérlek válaszolj az előző kérdéseimre a panasz elutásítása (illetve ennek módja) elleni panasz, illetve a pótmagánvádlóként való fellépéssel kapcsolatban. Köszönöm.

Kiegészíteném még azt a gondolatot, amit korábban mondtam, és amire azt mondtad, hogy nem jutok vele eredményre: "ugyanakkor nyilván csak lezárt, aláírt jegyzőkönyvben szereplő állításokat használhatnak fel indoklásként az őrizetbevételhez." Mind a házkutatási, mid az őrizetbevételi határozaton szó szerint ugyanaz szerepel, mint a gyanúsítottkénti kihallgatásom jegyzőkönyvében gyanúsításként. Nem csak "pornográf jellegű pózokról" beszélnek ezekben az iratokban, hanem az egyik (gyk.) lány nemi szervének simogatásáról, a másik kettő mellének megfogásáról (midezt szombat délután a nyílt utcán), ami azért olyan súlyú vád szerintem, amit nem lehetne csak úgy "bemondásra", méginkább "beképzelésre" egyszerre három iratba is foglalni, köztük a meggyanúsításba is. Azt írod, "az őrizetbe vétel alapjául bármilyen formában elhangzott információk felhasználhatóak, akár amit még jegyzőkönyvbe sem foglaltak", de gondolom (bár lehet, hogy tévedek) a meggyanúsításhoz ez kevés, azonban konkrét esetben az őrizetbevételi (és a házkutatási) határozat, valamint a meggyanúsítás szó szerint ugyanazt tartalmazza. Nyilván azért hallgatták ki a három lányt éjjel fél háromkor (ahelyett, hogy végre hazaengedték volna őket aludni - ők is benn voltak este 9-től a kapitányságon), hogy új információhoz jussanak, amire lehet iratokat alapozni - és életszerűlten, hogy a lányok kihallgatása nem szolgált semmilyen olyan új információval, amit az állítólag kihallgatásuk előtt keletkezett, szexuális zaklatást részletesen taglaló őrizetbevételi határozat indoklásához képest a kihallgatási jegyzőkönyvembe ne lehetett volna mint gyanúsítást felvenni. Egy szóval: azért tartalmazza mindhárom irat ugyanazt az indoklást, mert ezek egyszerre, a lányok kihallgatása után, tehát az előállításom idejének lejárta után keletkeztek.

Van még egy jelentésem is, ami szintén alátámasztja (bár önmagában talán nem bizonyítja) a fentieket:

"Jelentem, hogy a fenti számú ügyben 21.00 órakor előállításra került Jurkovics Károly (a mellékelt korlátozó alapján). Ezt követően házkutatás lett foganatosítva a Budapest III. ker. [lakcím] alatti lakásban, ahol a feleségével és kisgyermekével lakik. A házkutatás során lefoglalásra került egy számítógép központi egység, több, mint 80 videokazetta és 100 fölötti írott CD. lemez, 10 fölötti merev lemez, egy digitális fényképezőgép 10 db. memóriakártyával, egy videokamera 10 fölötti felvevőkazettával. A digitális fényképezőgép memóriakártyáin lévő képanyag kinyomtatásra került.

Ezt követően a BRFK. III. ker. Rendőrkapitányságon sor került fk. S[.] Alexandra tanúkénti kihallgatására, gyk. N[.] Noémi és gyk. Cs[.] Szilvia meghallgatási jegyzőkönyvének felvételére a törvényes képviselők jelenlétében.

Sor került a gyanúsított őrizetbe vételére. Számára védőt rendeltünk ki, mivel azt kérte. Jelenleg a Jurkovics Károly gyanúsítottkénti kihallgatása folyamatban van."

Tehát feltételezve, hogy a jelentés időrendi sorrendben tartalmazza a történteket, az őrizetbevételemre a lányok kihallgatása után, egyúttal az előállítási idő lejárta után került sor.

JuK

Köszi JuKids!

Kösz Nick,

annyiban pontosítanám a nemi erőszakos példádat, hogy szerintem az ügyész állítása arra vetíthető le, mintha akkor nem valósulna meg a szándékos bcs., ha az elkövetőnek nem nyújtott élvezetet az aktus. Vagy egy rablógyilkosság gondatlan emberölésnek minősülne, ha az áldozattól nem tudott mit elvenni az elkövető.

Ezt írod: "Ha az elutasítást sérelmesnek érzed, megpanaszolhatod, amihez például felhasználható a fent írt okfejtés." Panaszt tettem, de az LÜ elutasította, és további jogorvoslatnak helye nincs. Esetleg meg lehet panaszolni azt, hogy (mint írod) "az ügyész marhaságot ír"? Mert ezt ugyan én is kifejtettem a panaszomban ("Ezen mondatokat olvasva az az érzésem támadt, hogy dr. Turi András újra kívánja írni a Btk.-t. Én nem végeztem jogot, ő feltehetően igen. Mégis én tisztában vagyok vele, hogy a szándékos bűncselekmény nem akkor valósul meg, ha valakinek a cselekedete számára konkrét hasznot hoz."), de igen egyszerűen, szűkszavúan elutasították a panaszomat, miszerint "[a FÜNyH] Határozatában igen részletesen megindokolta, hogy a feljelentésben foglaltak miért nem alkalmasak sem a hivatali visszaélés, sem a hamis vád, sem pedig a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás megállapítására." Tény, hogy az ügyész "igen részletesen" indokolt, csakhogy részletesen írta le a marhaságait, amit az LÜ eszerint azért hagyott helyben, mert kilóra megvolt (8 oldal).

Tehát kérdésem, hogy a panaszom elutasítása után tudok-e panasszal élni, figyelemmel a panaszom elutasításában hivatkozott Be. 195 § (5)-re, illetve megpanaszolható-e maga az az eljárási mód, hogy az első ügyész jogilag megfoghatatlan indoklását a második ügyész a panaszom érdemi elbírálása nélkül (mint ahogy már megszoktam) hagyta helyben?

Érdekelne még ezentúl a panasz elutasításának végén szereplő lehetőség, a pótmagánvádlóként való fellépés (mivel a feljelentésemet a Be. 174. § (1) a, pontja alapján utasították el, "magából a feljelentésből megállapítható, hogy a cselekmény nem bűncselekmény"). Elolvastam a hivatkozott paragrafusokat (elég rendesen hivatkoztak egymásra), jól értem, hogy ilyen esetben gyakorlatilag az ügyészség helyett az ügyvédem nyújtja be a vádiratot és képviseli a vádat? Úgy gondolom egyébként, hogy a feljelentésből semmiképpen nem állapítható meg, hogy nem történt bűncselekmény (például az ügyész többször utal az eljáró rendőrök, ügyészek lehetséges (!!!) indokaira, és éppen ez a bizonytalanság az, ami miatt pont hogy nem állapítható meg az, hogy nem történt bűncselekmény. Pl. ezt írja: "A hamis vád törvényi tényállásának megállapításához szükséges, hogy az állított ténynek valótlannak kell lennie. Ez a tényállítás a rendőri jelentésre hagyatkozhatott." - látható, hogy az ügyész úgy jelenti ki, hogy megállapítható, hogy nem történt bcs., hogy csak feltétlezi, hogy mire hagyatkozott az állítás, amely viszont függetlenül attól, hogy mire hagyatkozott vagy hagyatkozhatott, valótlan volt (miszerint "tudomása van arról, hogy gyermekpornó tartalmú internet oldalakat készít az általa készített fényképekből"). A feljelentésből éppen hogy az állapítható meg, hogy valótlant állított az ügyész, ha valóban azt mondta, ami a feljeletésemben szerepel (azt mondta), úgyhogy vagy nem állapítható meg a feljelentésből, hogy mondta-e vagy sem, így nyomozásra van szükség, vagy megállapítható, hogy valótlant állított, mivel ez a feljelentésben olvasható, hiszünk nekem. Az, hogy megállapítható lenne, hogy nem történt bcs., teljességgel kizárt. Akkor állna fenn ez, ha a kijelentés nem lenne valótlan - de mivel nem készítettem sem gyp. képeket, sem ilyen oldalakat, az állítás valótlan volt.

Kösz,
JuK

Be. = 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (hatályos 2003. július 1. óta)

67. § Az idézés és az értesítés

(1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetőleg azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni.
(2) Az idézés és az értesítés rendszerint írásban vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetőleg értesítésnek tartalmaznia kell

1. a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
2. az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
3. a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést,
4. a vádirat benyújtása után a vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését.

(3) Ha az idő hiánya, értesítés esetében az érintettek nagy száma indokolttá teszi, a (2) bekezdésben említetten kívül más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján - való idézésnek vagy értesítésnek is helye van. Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi.
(4) Minden esetben közölni kell, hogy az érintettet melyik bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság idézi, illetőleg értesíti; az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.
(5) A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
(6) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.

JuK

Elnézést, ha off-topic, de itt sok hozzászóló van, binek a rövidítése a Be. ? pl.
Be. 67. § (1) Be. 67. § (5)
Valaki nem tudná elmondani, vagy elküldeni ezeket? Miről szólnak ezek?