Sziasztok! Kérdésem lenne: A 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 27.§ az alábbiak szerint rendelkezik:
Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése
27. § (1) Aki személyazonosítására alkalmas okmányával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását, illetőleg az okmány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során valótlant állít;
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.
Az 1. bekezdés 1. fordulata csupán keretet ad egyéb jogszabályoknak, 3. fordulata pedig tevékenységet feltételez, miszerint konkrét elkövetési magatartás a megtagadás (szándékos), függetlenül a birtoklástól (gondatlan v. szándékos).
Kiindulva az átlagos esetekből, ha elmulasztja az állampolgár a személyazonosításra alkalmas okmányát magával vinni, és így közterületen a rendőr intézkedés alá vonja, s nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, úgy a rendőr az 1994. évi XXXIV. törvény értelmében (33.§ 2. bek a)) jogosult őt előállítani személyazonosságának megállapítása céljából. Munkájából kifolyólag szabálysértési eljárást kezdeményez, azonban felmerül a kérdés, hogy a polgár a szabs. rendelet 27.§ 1 bekezdésében foglalt szabálysértést elkövette-e.
Mely joghely teszi az állampolgár részére kötelezővé az okmány birtoklását.
A https://ugyintezes.magyarorszag.hu/…RatingWindow?… oldalon az alábbi szöveg található, mely jellegéből adódóan jogszabályi megfogalmazásnak tűnt:
Egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal minden polgár köteles rendelkezni, és azt magánál tartani. Személyazonosításra alkalmas okmány
- a személyazonosító igazolvány,
- az útlevél és
- a kártyaformátumú, 2001. január 1-je után kiállított jogosítvány.
A szabálysértési eljárás alapját nyilvánvalóan nem képezheti egy honlap, még akkor sem ha az történetesen a Magyarország.hu. Megkíséreltem a jogszabályt felkutatni:
168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet
a személyazonosító igazolvány kiadásáról
és nyilvántartásáról
A személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok
31. § (1) Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – bemutatni, a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetőleg az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor a személyazonosító igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.
(2) A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, vagy biztosítékul adni, illetőleg átvenni nem szabad.
(3) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.
32. § (1) Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely körzetközponti jegyzőnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a külképviseletnél teszik meg, úgy az haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a körzetközponti jegyzőnél teszik meg, úgy az haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) Ha az (1) bekezdésben foglalt bejelentést a rendőrségnél tett feljelentéssel teljesítik, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a központi szervet, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
32/A. § (1) A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell bármely körzetközponti jegyzőt, illetve külképviseletet.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a külképviselet értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti a központi szervet, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő azonnali átvezetéséről.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a körzetközponti jegyző értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(4) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely körzetközponti jegyzőt, aki gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
(5) Az állandó személyazonosító igazolvány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, illetve megtalálásáról szóló bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a körzetközponti jegyző, illetve külföldön a külképviselet a központi szervnek továbbítja.
1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,
a végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
Nytv. 29. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.
(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az – okmányazonosító adat kivételével – a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.
(3) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
- nevét;
- születési helyét;
- születési idejét;
- állampolgárságát;
- anyja nevét;
- nemét;
- arcképét;
- aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;
- a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.
(4) A polgár személyazonosságát – a személyazonosító igazolványon túl – az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(5)
(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.
(7) A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.
(8) A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték.
(9) A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.
A fentiekből logikailag következik az okmány birtoklására vonatkozó kötelezettség, azonban konkrét –ezt megfogalmazó - kötelezettséget nem találtam. Nehezen feltételezhető, hogy RTV szerinti személyes szabadság korlátozásával/korlátozhatóságával fenyegetett mulasztás ne képezhetné alapját szabálysértési eljárásnak, azonban ennek feltétele, hogy valamely jogszabály a szabs r. 27.§ 1. bekezdésének első fordulatát kitöltse tartalommal.
Akkor végülis köteles magánál tartani, de ezt konkrétan semmi sem írja így le, csak következik a törv.szövegből?