hamis tanú


gondok # 2004.07.21. 07:02

Köszönöm a választ!

Van egy ingatlan - az anyós nevén -, amire rengeteg pénzt költöttem. Az após és a feleségem meghalt, én meg a gyerekeim pedig ki lettek zárva az ingatlanból. Pert kellett indítanom, hogy egyáltalán hozzájussak a részünkhöz: szeretném a gyerekek (azaz unokák) nevére iratni amit örököltek és szeretném visszakapni a befektetett pénzemet.
A probléma a sógor (a feleségem testvére), aki a bíróságon össze-vissza hazudik (rögzített vallomás): pl. az anyós nem járult hozzá a bővítésekhez, illetve nem volt árvíz a faluban. Ez azért érdekes, mert patak mellett lakunk, és meg kellett emelnem a garázsbejárót, valamint a pár híd miatt (is), amit a víz elmosott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a sógor, mint önkormányzati képviselő hivatalból is tud az éves rendszeres elmosásról, valamint hogy beosztása szerint "Bűnmegelőzési és Közbiztonsági tanácsnok"

A kérdés csupán annyi, hogy hogyan lehet leállítani egy ilyen alakot? (Érdemes-e egyáltalán megtámadni, kell-e ezekután bizonyítani a hamis tanúzást)

Köszönöm

Csontoszs # 2004.07.20. 17:14

Gondnok

Btk. 238. § (1) bek. szerint:

"A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy LÉNYEGES körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.

(2) a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki

...c, a 233. §(1) bekezdésének b, pontja esetén kívül ( hamis vád bűntette- más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására - )büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. - ezért a büntetügy terheltje nem büntethető -

(5) bekezdés szerint : a polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.

A fórum keretei azért korlátozottak, de így hirtelen annyi közölhető, hogy akkor lesz valaki hamis tanú, ha az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy akár a valót elhallgatja. Az, hogy mi lényegs körülmény, mindig a konkrét ügy vizsgálata után állapítható meg.

Hogyan lehet/kell bizonyítani? Nos a polgári jogi vitának ugye az egyik legsarkalatosabb pontja a bizonyítási teher. Nem tudom milyen ügyről van szó, kit terhel a bizonyítási teher. Ez alapvető a per sikerének szempontjából, hiszen a másik félnek semmit sem kell tennie a per megnyerése érdekében, ha pl. a bizonyítási teherben lévő nem tudja bizonyítani igazát.

Ez óriási különbség a büntetőeljárásban történő bizonyítási eljáráshoz képest.

Ha a per során a bíróság az ügy teljes ismeretében azt látja, hogy valaki hamisan tanúskodott, és az ügy szempontjából lényeges körülményre vonatkozó tényre tette, akkor hivatból üldözendő bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségi nyomozóhivatal felé a feljelentését megteszi, mivel ők rendelkeznek hatáskörrel az ilyen ügyek nyomozására.

A bizonyításról nehéz így mit mondani, csak általánosságban. bizonyítnai kell a valótlanságot és azt, hogy ez lényeges körülményre vonatkozott.

Pl. polgári ügyben egy örökösödési jogvitában valaki hamis végrendeletet csatol be, és később ez megállapításra kerül - pl. i.ü. írás- és okmányszakértő, más vallomások, eredeti végrendelet előkerülése segítségével - és így tovább.

Következményei.: hát a Btk. meghatározza a büntetési tételt. A privát véleményem az, hogy a sértett jogtárgyra tekintettel is, elég enyhe ítéletek születnek a bírói gyakorlatban, de hangsúlyozom ez az én véleményem. letöltendő szabadságvesztés nem igazán szokott lenni, főleg ha az elkövető nem visszaeső. Próbára bocsátás és felfüggesztett...

javaslom, ha van Complex jogtár a számítógépeden a Btk-t nyisd meg, úgy, hogy a kommentárok is látszódjanak, és olvasd el, majd ennek és az ügy tükrében kérdezz , ha van még olyan, amit nem értesz.


Csontos Zsolt

gondok # 2004.07.20. 13:17

Mi kell ahhoz (illetve mitől lesz) egy polgári per tanúja hamis tanú, illetve hogyan lehet/kell ezt bizonyítani, valamint milyen "egyéb" következményei vannak a dolognak?