másodfokú tárgyalás lehetőségei

A bíróság elsófokú ítéletét az ügyész és mi a vádlottak is megfellebbeztük. A másodfokon az ügyész bűnsegéd helyett tettesnek minősít és ebben az átíratában olyan cselekménnyel gyanusit amelyről az elsőfokú tárgyaláson nem is volt szó, így az ellen védekezni, vagy a vádra reagálni nem volt lehetőségem. Tudomásom szerint a másodfokú bíróságon már nincs lehetőség, hogy tanukkal bizonyitsam az ügyészség újonnan megfogalmazott vádjának valótlanságát. Mi ilyenkor a teendő ?

A magatartás, ami a vád tárgyát képezi, nem változhat, legfeljebb a másodfokú ügyész ugyanannak a magatartásnak a másképp történő minősítésére tehet indítványt. Elő a papírt és a szövegszerkesztőt, és reagálj, de gyorsan, mert lehet, hogy tárgyalás sem lesz.

Kedves N.N. !
A válaszod másik felét nem értem. Ha a másodfokú tárgyaláson a vád tárgya más akkor ezt az ügyvédem tárgyalás előtt észrevételezheti ?

Természetesen (vagy akár Te is)!

De még egyszer hangsúlyozom: a vád tárgya nem lehet más cselekmény, legfeljebb ugyanazon cselekmény más minősítése.

És még egy, ami talán a félreértést okozhatta: másodfokon csak nagyon ritka esetben van tárgyalás, sőt, a bíróság akár a személyes meghallgatásod lehetősége nélkül is dönthet!

Az a vád tárgyának megváltoztatása, hogy az állam által az önkormányzatnak nyújtott támogatást másra is költöttük mint amire a pályázatba ez szerepel / ezért marasztalt el a elsőfokú bíróság /és másodfokon az ügyész az átíratában az önerő hiányát veti fel az elkövetési cselekménynek /én műszaki ügyintézőként a munkálatok műszaki ellenőre voltam/ és még a számla korábbi benyujtása mint ahogy azt a jogszabály megengedte volna vádol /ezt a Magyar Államkincstár az elsőfokú vádlott - polgármester - ügyvédjének megkeresésére cáfolta. Erről a vádíratban és az elsőfokú tárgyaláson szó sem volt.

Ezt így nem tudom megmondani. A vádiratnak van egy tényállás-leíró része, és az ítéletben is van egy ilyen elkülönült rész, rögtön a személyi körülmények felsorolása után. A kettőnek lényegileg (nem szó szerint!) azonosnak kell lennie, és a főügyészi indítvány sem tartalmazhat olyant, hogy más magatartás (nem más jogi minősítés miatt!) miatt ítéljenek el.

A biróság "nyilvános ülést" tart az ügyünkbe /már kétszer elmaradt/, itt van e lehetőségem a vádakra és az elsőfokú biróság itéletére reagálnom, vagy csak az ügyvédem tehet észrevételt ?
Az ügyész jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyaláson.

Nem konkrétan az ügyhöz, kapcsolódik, de nem akarok új témát nyitni: általában egy tárgyalásnak büntetőügyben hogy vannak a lépései? Mármint arra lennék kíváncsi, hogy kb. mennyivel a tárgyalás előtt küldenek ki idézést, illetve van-e ügyeszségi vagy bírói meghallgatás a tárgyalás előtt?

hihetetlen,

természetesen reflektálhastz az ítéletre a nyilvános ülésen is.

Mr. Ness,

hogy mennyivel előbb jön az idézés, az teljesen változó, törvény szerint a vádat legalább 8 nappal, a sima idézést legalább 5 nappal korábban kell megkapnod.

Ügyészi meghallgatás a vádirat benyújtása előtt, ún. (bírói) előkészítő ülés pedig az elsőfokú eljárásban, a vádirat közlése után 30 napon belül lehetséges, de a gyakorlatban nagyon ritka.