Gyámügy

Kérj engedélyt a gyámügyi bírótol,hogy mint hallgatóság vagy kísérő bent tartózkodhass!

Köszi a gyors választ! Ha már bent lehetnék is más lenne a helyzet,annyi elég lenne!
Sajnos a páromat az apja eléggé legyalulta gyermekkorában, és nem biztos hogy támogatás nélkül bírná az apja megnyilvánulásait.
Másrészt tudom hogy van láthatási joga, csak az a baj hogy ezzel visszaél , mert a gyereket akarja manipulálni, és így a feleségét visszaszerezni a kedves papa . Mert mi soha nem tiltottuk őt a gyerektől, csak az nem tetszik neki hogy a gyerek a nagymamájával is tartja a kapcsolatot, nemcsak vele... Korrekt...
Sajnos az a baj, hogy mindenkinek van joga, csak annak nem, aki tényleg rá is szolgál...
Családtámogató korrekt jogrendszerben élünk...
Köszi még egyszer a választ!

Egyébként nem sok jelentősége van ha itt vagy is.
Nem vagy ügyfél az ügyben,tehát nem szólhatsz hozzá.

A nagypapa elemi joga a láthatás szerintem.

Nem

Tisztelt Szakértők!
Párommal összeházasodtunk, neki volt egy gyermeke egy korábbi kapcsolatáról. Most a gyermek anyai nagyapja láthatási követel, de ezt nem részletezném.
A kérdésem az lenne, hogy én részt vehetek-e a gyámügyi tárgyaláson, vagy sem? Több ellenkező információt kaptunk erről...
Vagy mit kell tenni azért hogy én is részt vehessek?
Előre is köszönöm a segítséget
Üdv
Jani

Kedves Drbjozsef!

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! :)

Kiki1101,

Esetetekben ez valóban viszonylag alacsony kockázat.

Ha valaki személyes kapcsolat alapján követel, rokona, ismerőse, szomszédja, barátja az adósa, akinek valamennyire ismerheti a körülményeit, ott könnyű belefutni abba, hogy tudomására jut, hogy örököl/örökölnie kellett volna az illetőnek, és akkor ha utánamegy, szinte biztosan nyeri a fedezetelvonást ilyen esetben.

Ha a hitelező egy bank, vagy mondjuk közműszoláltatónak tartozik valaki, akkor nyilván egy ilyen ügylet kibukására sokkal kisebb az esély, nyilván a rokonságnak az ilyen cégek nem mennek utána, nyilvántartásból ez nem olvasható ki.

Ha banknak tartozol, megpróbálhatod. Saját kockázatra, Btk. 405.§ alapján bűncselekményt követnél el, akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel. És az örökség elúszásával, és egyéb költségekkel persze.

Nagyjából a Réka által felvetett kérdés is érdekelne.
Honnan tudja meg a bank,hogy örököltem volna?

Jelen esetben a lányom dédapja az örökhagyó,mi nem élünk együtt és a tartozásom 20 évvel ezelőtti.

drbjozsef

Nem nézem ennyire hülyének a jogot,hanem magamat a jogban,ezért kérdeztem!

Miután a tartozás az enyém,úgy gondoltam ha visszautasítom az örökséget,akkor a gyermekemé lesz.

Erről a fedezetelvonásról ilyen formában nem hallottam,de köszönöm a felvilágosítást.

Rosszul írtam, nem én vagyok az adós, nekem tartoznak. Honnan tudom meg, hogy az adósom örökölt, és mondjuk sunyi módon kötött egy fedezetelvonó öröklési szerződést?

OK!

Jogos!
(Egyébiránt..az adós honnan tudja meg, hogy valaki örökölt? Adósként én is érintett vagyok.)

Kiki1101,

Ugyan, ugyan, tényleg ennyire hülyének nézed a jogot?
Réka szerint meg minden megoldható. Hát, nem.

Természetesen ezen esetben a hagyatékról való lemondás fedezetelvonó ügyletnek fog minősülni, és ha meg is lépitek, a lányod tűrni lesz köteles, hogy a hitelezők kielégítsék magukat az ingatlanból.

Igen, a tartozás az ilyen : elúszik az örökség.

Kiki1101!

Minden megoldható, a lényeg, hogy a pénz/föld/ingatlan a leány nevén maradjon és bármit is akarsz ezekkel tenni, vizsgálni fogják, hogy a gyermek érdekét szolgálja-e. Ingatlanvásárlásba bele szoktak egyezni.
(Ha szeretnéd kiadni, az is a kiskorú bevétele lesz, el kell vele számolnod)

Tisztelt Fórumtagok!
Az alábbi ügy kapcsán szeretnék segítséget kérni.
Sajnos egy nagyobb összegű tartozás miatt behajtás volt kiadva ellenem,majd átmenetileg a behajthatatlanság miatt maradt a fizetés letiltása.
Most örököltem (folyamatban van) földtulajdont,de valószínűleg ez is elúszna emiatt.
Visszautasítva a kiskorú lányomra száll.
A kérdésem arra irányul,hogy a gyámügy közreműködésével ez eladható?
Az érte kapott összegből ha veszünk egy házat a lányomnak,ezt is a gyámügy intézi?
Nem gond,ha megmarad neki a pénz mire nagykorú lesz,de lakásvásárlás miatt jól jönne.
Köszönöm!

Noaemy,

Szerintem érvényes arra is. Hiába van benne, hogy az "érvényessége 180 nap", ha egyszer a törvény 3 hónapnál nem régebbit ír elő, akkor olyan kell. Vagy ezt, vagy azt, de mindkettő 3 hónapon belüli legyen, szerintem ez így értelmezendő. Kivéve az illetékhivatalt.

Bár logikailag miért jó annak a 6 hónapos is, másfajta meg miért nem, azt én sem értem. Nem logikus, de a jogszabályok nem erről híresek.

Kedves Drbjozsef!

Köszönöm a válaszod! :)

A kérdésem lényege, hogy a "3 hónapnál nem régebbi" időmeghatározás az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslésére is érvényes vagy sem, továbbá, ha az értékbecslés tartalmazza az érvényességét az irányadó?
Az értékbecslés időpontjának elfogadhatóságán van a hangsúly.

Megkérdeztem, és amennyiben egyértelmű választ kaptam volna, nem tettem volna fel itt a kérdésemet. :)

„Ezek alapján elfogadható a mellékelt értékbecslés?”

Ezek alapján ki tudhatja.
Meg mondom őszintén, én nem tudom, pontosan melyik "szerv" lehetfeljogosítva ingatlanközvetítésre, de ebből úgy hangzik, hogy a Duna House, vagy bármilyen ingatlanos nem lesz megfelelő.

A „A jogi képviselő által benyújtott ingatlan forgalmi értékbecslés” pedig nem egy egzakt kategória. Neked, vagy neki kellene ezt tudnia, mi ez. Sőt, neki tudnia kellene, hogy jó-e.

Miért nem kérdezed meg tőle?

Kedves Fórumozók!

Az alábbi esetre vonatkozóan szeretném a véleményetek kikérni:
Adásvétel jogügylet gyámhatósági jóváhagyásáról van szó, melyben eladó kiskorú, vevő önkormányzat.
A jogi képviselő által benyújtott ingatlan forgalmi értékbecslés 2020. 09. 01. napján készült, és azt tartalmazza, hogy az érvényessége 180. nap.
A szerződést febr. 24-én írták alá. A jóváhagyás iránti kérelem márc. 3-án érkezett.
A Gyer. szerint:
153. § (1) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell

1. az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát,
2. 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,

Ezek alapján elfogadható a mellékelt értékbecslés?

Előre is köszönöm a segítséget!

• Végrehajtást a végrehajtható határozat meghozatalára irányuló eljárásban elsőfokon eljárt bíróságtól, illetve az ilyen határozatot hozó közjegyzőtől lehet kérni. A kérelmet rendszeresített formanyomtatványon (kérelem végrehajtási lap kibocsátása iránt/kérelem fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére) kell előterjeszteni.

Végrehajtást a végrehajtható határozat meghozatalára irányuló eljárás

Meghatározott cselekmény végrehajtásánál a végrehajtó alapvetően teljesítési bírságot szabhat ki folytatólagosan emelkedő összegben egészen addig, amíg a teljesítés meg nem történik.

Bizonyos eljárásokban pedig rendőri közreműködéssel van helye a cselekmény foganatba vételének (lakás kiürítése nemperes eljárásban, lakás kiürítése ítélet alapján, gyermek átadása (ha erre felszólítás ellenére nem került sor).

Jelen esetben utóbbi feltétele szerintem nem áll meg, legalábbis a rendelkezésre álló adatok alapján.

Ha egyszer joga van az iletőnek használni a lakást, Én erre a megállapításra jutottam és nincs a jóváhagyott egyezségben ez kifejezetten megtiltva, nem tilos és így nem is kényszeríthető sehogy sem abban, hogy használja-e valaki vele együtt a lakás.

Ha egyszer oda lett neki ajándékozva vagy használati jogot szerzett rajta, akkor ez van.

A végrehajtási eljárás - ha az eredménnyel zárul - jegyzőkönyvvel zárul, mely ennek tényét megállapítja. Egyúttal a végrehajtó díjjegyzéket állít ki, melyben meghatározza és levezeti a felmerült költségeket és a még meg nem fizetett költségek viselését előírja. A meg nem fizetett költség körében a végrehajtást folytathatja a végrehajtó, míg azok meg nem térülnek, illetve utóbbi elévüléséig.

Új kérdéselem a használat körében keletkezett rezsiszámlák kérdése, melyrőlkorábban nem tett említést.

Azt jogilag annak kell megfizenti

Ha az a gondja, hogy ezt Ön fizeti, de a kedves illető nem téríti meg, ebből származó kárát külön perben

A perbe be kell vonni törvényes képviselőként a gondnokot is.

Ha a követelés összege a 3 millió forintot nem éri el, mindenekelőtt kérnie kell fizetési meghagyás kibocsátását is.

A kérelmet a lakáshasználó ellen kell előterjeszteni, de hivatkozni kell arra, hogy gondnoka van és a gondnok ismert elérhetőségét is rögzíteni kell. A közjegyző valószínűleg kérni fogja a gondnokrendelő határozat
és a jogerős gondnokság alá helyező ítélet csatolását is.

Mélyen tisztelt rigoz fórumtárs.

kérni kell a végrehajtását?

Végrehajtónál tudja majd gondolom ezt megtenni, ugye?
Mit tud tenni, amennyiben, 1-2 alkalommal, tettenérés, el fogják, küldeni a végrehajtók az illetéktelen személyt, és vagy személyeket, mint ezidáig ezt, a Rendőrök is megtettek. Viszont az illetéktelent, édesapja újra, és újra beengedi, ezzel fiának a nevére átíratott, közműfogyasztások költségét, jogtalanul jelentősen megemelkedve fogyasztanak, melyet fia már így nem is akar, és is nem győz fizetni, ugyanis, nem hogy a havi 40.000 Ft felett fogyasztanak, hanem még a polgári megállapodás okirat, áttanulmányozása szerint, ezen összeg ezen esetben már, nem is járna édesapjának, ameddíg édesapja ezt a megállapodást megszegi. Illetőleg édesapjának az adott hónapban keletkezett többletet, ki kellene fizetnie el kellene kettőjük között számolniuk. Amit persze sem a gondnoka, nem kíván megtenni.
A végrehajtó szolgálata igénybevételét követően, gondolom a végrehajtó kiállít egy hivatalos papírt, a munkájuk elvégeztét követően, és ezen papírból kap Fiú is, és ezzel újabb polgári perben tudja majd érvényesíteni esetlegesen jogait? Tehát ismét egy hosszan tartó pereskedés lenne a vége?

Erre pofon egyszerű a válasz: ha ezt az egyezséget jóváhagyta a bíróság vagy közjegyző jogerős végzéssel, kérni kell a végrehajtását annak, akinek a javára abban kötelezettség megállapításra került!

Ha nem hagyta jóvá, akkor a gondnokhoz kell fordulni és vele és a gondnokolttal közösen kérni a jóváhagyást!

Ilyen egyszerű a megoldás, ha erről van leírt és aláírt egyezségi megállapodás.

Ha nincs, akkor sajnos perelni kell, bár Én arra következtettem az elég hosszadalmas és kissé zavaros elírásból, hogy jóváhagyott egyezségük van az úrral.

Azzal, hogy kit enged be apuka, kit nem az általa használt lakásba, amire van jogcíme, nem nagyon befolyásolhatja.

Főleg nem büntetőjogi úton.

Ugyanis egyrészt ez nem egy bérleti szerződés - tehát erre tekintettel nem keletkezik felmondási jog -, másrészt az ajándékozás jellegénél fogva az ajándékozó rendelkezési joga megszűnik az ajándékozással. Bár, mivel rendszeres ellenszolgáltatást kért cserébe az "ajándékozó", szerintem ez ajándékozásnak nem is lehet tekinteni.

Az ajándékozás lényege ugyanis, hogy ellenszolgáltatás nélkül ad valaki valamit valakinek.

A valótlan tényállításokkal megint csak nem lehet mit kezdeni. Amennyiben azok nem becsület csorbítására alkalmasok objektíve persze.

A leirt tényállásból következik, hogy ajándékozás címen került fia tulajdonába az ingatlan, de ténylegesen ezért az ingatlanért, a fia kifizetett egy összegben 4 mFt és vállalta, hogy édesapja élete végéig megfizet havi 40.000 Ft teljesítését, a független megállapodás okiratban leirtaknak megfelelőképp. Édesapja vállalása ellenére idegen személyeket enged be, részben valós, részben pedig valótlan dolgokat állít.
Ez utóbbi megállapodást szeretné fia betartatni édesapjával. Erre keresne fia egy törvényes végleges, megoldást.

Egy újabb megállapodást a gondnok a gondnokolttal együtt kell ellenjegyezzen, annak érvényessége nem függ a gondok személyének időközbeni változásától. A gondnok a gondnokolt törvényes képviselője és mint ilyen a gondnokolt nevében nyilatkozik, nem a sajátjában és nem is a gyámhivatal nevében.

Ingatlannal kapcsolatos ügyekhez egyébként alapvetően a gyámhivatal hozzájárulása is kell az érvényes nyilatkozattételhez.

@Dzsino3: Tehát nagyon sommásan mert ez iszonyat hosszú és rizsás: kötött egy később gondnokság alá helyezettel egy eltartási szerződést, amit Ő nem tartott be, bíróság előtt megegyeztek, de nem tartja az egyezséget.

A gondnokság alá helyezés tényére is figyelemmel a szerződés és a megállapodás érvénytelenségének megállapítását szeretné kérni, arra hivatkozva, hogy a gondnokolt a szerződést és az egyezséget belátási képessége (pillanatnyi) hiányában kötötte meg?

Ez lenn a szándék, a kérdés lényege, ugye?

Ha igen, meg lehet próbálni, de mivel maga írja azt, hogy az ellenfél manipulál és kijátszik nagyon jól, így éppenséggel ez nem épp abba az irányba mutat, hogy ez sikeres lesz.

De a Ptk. 2:9. § (1) bek.-ére hivatkozva persze meg lehet próbálni.

Mivel ez egy polgári jogi jogvita, így a rendőrségnek semmi köze hozzá. Az, hogy az egyezség ellenére ki van a házba beengedve. Azt peres eljárásban lehet vitatni. Illetve a jogerős egyezség végrehajtását lehet kérni.

A gondnok személyét mindig a gyámhatóság határozza meg.

Bár szerintem a leírtak alapján a gondnok a gondnokolt érdekével összhangban járt el. Neki az a dolga, az, hogy ez másra nézve sérelmes, nem ok a gondnok felmentésére. Bár megtörtént, úgyhogy ezen nincs mit ragozni.

Ha a gondnokkal baj van, azt elsősorban a gondnokolt jelezheti a gyámhivatalnak, amúgy bárki más, aki a felmentésre irányuló eljárást hivatalból folytatja le.

Egy jó tanács: Ennek az egésznek a lényegét három bővített mondatban is le lehetett volna írni, mert az összes többi irreleváns, amit írt ebből.