Egy másik fórumon volt téma, hogy mely bűncselekmény esetében mit rendel el a bíróság. Irtátok, hogy gyakori pl. közokirat hamisítás, súlyos testi sértés bűntetténél a pénzbüntetés. Hogy működik a büntetés enyhítés?
Bemásolom a jogszabályt:
A büntetés enyhítése
87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb fõbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú.
(2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke:
- tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztést,
- ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést,
- kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést,
- egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, közérdekû munkát, vagy ha – az elkövetõ különös méltánylást érdemlõ személyi körülményeire figyelemmel – ez is túl szigorú, pénzbüntetést,
- egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett közérdekû munkát vagy pénzbüntetést
lehet kiszabni.
(3) Kísérlet és bûnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a) d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következõ pontja alapján kell kiszabni.
(4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.
Honnan lehet tudni hogy egy BTK törvényhez korlátlan enyhítés lehetősége jár?
Van pl. ez a btk 87-es paragrafus 2 B és C. Itt irnak az enyhítésekről. Hogy lehet az, hogy a bíróság mégis sokszor pénzbüntetést adhat olyan bűncselekményekre, ahol a bűntetés felső határa amúgy 3 év? (mint pl. közokirat ham.)
Vagy ezek a nagy enyhítések a 88 as paragrafusnak köszönhetőek, ahol ezt írják, hogy "88. § Mellékbüntetés fõbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bûncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhetõ. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. "
Várom a hozzászólásokat, hogy hogyan is működik ez az enyhítés dolog.