Ál - igazgató, - hogyan nevesitsük?

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
kismukk # 2006.05.11. 19:51

Az ismeretlen ál-igazgató betelepszik az elnöki székbe és őrző-védő emberek biztositásával levezényli a közgyűlést. (Az eset a Cégügyek topikban: "Ál-igazgató 2.")

Most itt is felvetem, hátha a Btk alapján beazonositható ez az abszurd helyzet, mivel a Gt nem pontos.

Az ál-igazgató nem tud felmutatni megbizást a törvényesen megválasztott rt-igazgatóságtól, az igazgatóság egyetlen tagja sincs jelen különben.
Mi ez tehát? Funkció kisajátitása? Hatalommal való visszaélés? Megtévesztés? A részvényesek becsapása? Szinlelés? Becsapás? Erőszakos cselekmény? A részvényesek jogának korlátozása?

Tudnátok mondani néhány paragrafust, amellyel ki lehet lőni ezt az ál-igazgatót?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.12. 05:53

Bohóckodás.
Ha valóban nincs jogalapja a közgyűlés összehívására, vezetésére, akkor minden ezirányú cselekménye hatálytalan.

De attól tartok, valójában nem ilyen egyértelmű az eset, mi itt csak az egyik fél olvasatát ismertük meg.

kismukk # 2006.05.13. 12:46

Meglehet, bohóckodás, - de a részvényesek kárára.
Részleteiben:
a közgyűlés összehívása: ezt az igazgatóság végzi (amelynek most egyetlen tagja sem volt jelen, - ők tehát nem interpellálhatók, sem a helyszinen, sem azóta a cég székhelyén nincsenek)

a közgy.vezetése:
az alapszabály szerint a közgyűlés választja meg a levezető elnököt.
Ez igy folyik:
Bejön az ál-igazgató, üdvözli a megjelenteket és bejelenti: "javaslatot teszek magamra, mint a közgyűlés elnökére" Mire a részvényesek: ki maga? Hogy jött ide? Hol a megbizása az igazgatóságtól?!

Az ál-igazgató szemrebbenés nélkül folytatja: akkor szavazásra bocsátom a jelen közgyűlés elnökére javaslatomat!
És a fiktiv többségi részvényes persze egyetért, - háttérben az őrző-védő keménylegények (akik nyilván nem a Cégbiróság törvényességet felügyelő emberei).

Ismétlem: a helyszinen senki rt-vezetőségi embert nem lehet megkérdezni, apellálni, mert senki sincs jelen közülük, a felügyelőbizottsági tagok úgyszintén távol. Az ál-igazgató pedig "semmiről sem tud", az előterjesztett beszámolóra, az rt-nek kft-vé alakulására (milyen fontos kérdés pedig!) vonatkozó kérdések egyikére sem "tud" válaszolni, - ez legfeljebb a Gt.27.§(2) bekezdésében körülirt tájékoztatási kötelezettség megsértésének minősül.

Vagyis akkor, BÁRKI összehivhatja és levezetheti egy rt közgyűlését egy őrző-védő társaság felbérlésével és a fiktiv többségi tulaj támogatásával törvénytelen döntéseket hozhat?

„"itt csak az egyik fél olvasatát ismertük meg”"
rendben, auditur et altera pars! - ha kéred, szivesen megadom a cég telefonját, faxát, e-mailjét. Nekem sem a közgyűlés előtt, sem azóta egyetlen kérdésemre sem válaszolnak, hátha neked sikerül.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.13. 16:04

Ez a „fiktiv többségi részvényes” némi kifejtésre szorulna.

Hogy érted azt, hogy „bárki” hívta össze a közgyűlést? Nem az arra jogosult igazgatóságtól kaptátok a meghívókat?

kismukk # 2006.05.13. 23:16

„fiktiv többségi részvényes”
Az rt alapitáskor kibocsátott ún. szavazatelsőbbségi részvényeket: 1 részvény 136 szavazattal vesz részt (mig a normál részvények 1 szavazattal), miáltal ha az összes részvényes jelen is lenne, ő birtokolja a szavazatok több mint 51%-át. A kibocsátó először magának tartotta ezeket az elsőbbségi részvényeket, aztán "átjátszotta" egy bizonyos kft-nek, azóta a kft hallgatag meghatalmazottja van jelen a közgyűléseken. Hogy miért fiktiv? Előszöris: nem bizonyitott hogy ő készpénzért vagy a többi részvényessel azonos módon (kárpótlási jegyért) jegyezte a részvényeket. Másodszor: egyetlen napirendhez nem szól hozzá, őt nem zavarja hogy az rt 10 éve egy fillér osztalékot sem fizet és hogy a vagyont kiürítik, ha gondolván hogy ő mégiscsak érdekelt és felajánlod neki megvételre részvényeidet, nem válaszol (nota bene, a bejegyzett székhelyét névtábla sem jelzi), szerepe csupán a kézfelemelés a szavazáskor. Szerinted mi lenne a "fiktiv többségi" szükséges ismérve?

Közgyűlés összehivása:
Meghivót sem kell kapnod, az igazgatóságnak csupán közzé kell tennie a Magyar Tőkepiacban. (A Gt. nem is szankcionálja a részvényesek értesitését, noha ők a demat után már névszerint be vannak jegyezve lakcimeikkel együtt az rt részvénykönyvébe. De, mivel a részvény szabadon átruházható, csupán a közgyűlési közlemény közzététele a kötelező.) A MT szerkesztőségében vajon leellenőrzik, hogy valóban az igazgatósági elnök vagy valamely cégjegyzékben bejegyzett vezetőségi tag küldte a közlemény közlésének kérését? Ad absurdum: ha maga az igazgatósági elnök saját kézirásával ellátott ilyen kérést kapna a MT, akkor azonnal hatósági irásszakértővel ellenőrizteti-e az aláirás hitelességét?

De tételezzük fel, valóban az igazgatóság hivta össze, a közgyűlést bárki levezetheti az elmondott módon? (Persze tudható, hogy a bárki az nem "bárki", hanem az igazgatóság küldte oda, hogy elkerüljék a részvényesekkel a konfrontálódást.)

Sajnos, a Gt-vel nem megyünk sokra: az nem irja elő, hogy az igazgatósági elnöknek, vezető tisztségviselőknek JELEN kell lenniük. Eleinte a közgyűléseket az igazgatósági elnök nyitotta meg és bemutatta a jelenlévő vezető tisztségviselőket, - a részvényesek legalább ekkor láthatták, hogy van igazgatóság. Ha azonban ez nem törvényes előirás, akkor nem is kötelező, mint most volt. A Gt nem ir elő intézkedést arra, ha valaki illetéktelen kisajátitja magának az elnöki funkciót (különben is értelmetlen lenne, ha mint most az őrző-védő keménylegények az ál-igazgatónak engedelmeskednek és nem a részvényeseknek)

Az elnök megválasztásánál is érvényes a többségi tulaj szavazatelsőbbsége (elég nagy hiányossága a Gt.-nek, hogy ebben nem irja elő az elsőbbségi jog lefokozását csupán 1 szavazatra), ergó-morgó-vigyorgó: "ki szavaz rám hogy én legyek az elnök?" és mondhat az összes részvényes bármit, ha ő felemeli a kezét.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.14. 05:10

Értem. Nos, akkor hívhatod azt a többséget bármiyennek, a lényeg a lényeg: az a többség. Vagyis módjában áll meghozni az összes olyan határozatot, amelyhez elegendő az összes szavazat többsége. Ezek között igazán apróság a közgyűlés levezető elnökének megválasztása.

Egyébiránt a GT. 47. § biztosítja a jogot, hogy a megehozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kérd, ha úgy véled, jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.14. 05:25

Egyébiránt a működési forma megváltoztatásához egyrészt háromnegyedes többség kell, másrészt a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többségének - az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon - előzetes hozzájárulása. Ez is adott?

ObudaFan # 2006.05.14. 09:03

136 szavazata a Gt. szerint nem lehet, mert a szavazatelsőbbségi részvény vagy vétójogot biztosít, vagy legfeljebb 10X-es szavazati jogot a törzsrészvényhez képest. Ez viszont a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozik, ugyanakkor az így elfogadott határozatok bármelyike pusztán ezért véleményem szerint bíróságon sikerrel megtámadható.

kismukk # 2006.05.14. 10:14

KBS-nek:
igy igaz: a Gt 243.§(2) bekezdésének értelmében: "A közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek LEGALÁBB HÁROMNEGYEDES többsége ELÕZETESEN hozzájárult."

Csakhogy az ördög a részletekben van!
Hogyan értendő az "egy százalékát képviselő részvényesek"? - azok-e, akik az átalakulást elhatározandó közgyűlésen megjelennek, vagy azok-e, akik lejegyezték a részvényeket, azaz az összes LÉTEZÕ részvényes-e? És mit jelent az "előzetesen"? a közgyűlés előtt? Ha jól érzékelem, két lépésben kell megtenni, az első közgyűlésen megkérdezik a részvényeseket, akarják-e az átalakulást, ha igen akkor az igazgatóság kidolgozza a hozzá szükséges iratokat, aztán a következőn jóváhagyják.

Továbbá, közbejött a Tpt, amelynek értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt a közgyűlésen, akik letéti igazolást visznek az értékpapir-számla kezelőtől. Ezért az rt azt csinálta, hogy az őrző-védő keménylegényeivel nem engedte be a letéti igazolást felmutatni nem tudókat, - emiatt a bejárat előtt hatalmas felzúdulás tört ki (lásd a Magyar Nemzet beszámolóját: "Botrány a City Rt közgyűlésen", a május 9-i számban).

Bejutott 5 fő részvényes, egyikük a fiktiv többségi volt, aki a Gt paragrafusa szerint nem is kérdezendő meg, hiszen az ő részaránya jóval az egy százalék fölött van. Marad tehát négy fő. Négynek a háromnegyede három. Azt biztosan tudom, hogy a négy közül egy NEM-et mondott.

A többi majd kiderül a jegyzőkönyvből. Ha kiderül egyáltalán. Mert, a közgyűlés után a részvényesek látni akarták, mi került be abból, amit a törvénysértő eljárásról belevetettek, de - az ál-igazgató nem engedte meg nekik! Dehát ez is smafu, legfeljebb a részvényeseknek a Gt-ben rögzitett iratbetekintési jogának megsértése, ugyebár. És ha meghamisitják a jegyzőkönyvet? Hogyan bizonyitom be, hiszen én nem csináltam hangfelvételt? Dehát, ez is apróság, ugyebár.

Bepanaszolhatom a dolgot a Cégbiróságon, - az is végeláthatatlan. (A tavaly decemberben beadott törvényességi felügyeleti eljárást inditványozó beadványra két és fél hónap elteltével mozdult a CB és még mindig nincs döntése.) Mire a CB döntene, addigra a hamisitott jegyzőkönyv és törvénytelen határozatok alapján az rt-ből rég kft lesz, sőt már a kft is megszűnik majd, mostanra eltűnt a cég egész igazgatósága, addigra meg az ál-igazgatónak is hűlt helye lesz...

Mármost, ilyenkor nem tudom elhessegetni a gondolatot: a CB tehetetlen időhúzása esetleg mégiscsak kimeritené a "hivatali bűnpártolás" Btk-ban körülhatárolt fogalmát?

ObudaFan # 2006.05.14. 10:38

Mert nem ezt kell csinálni. Ebben az esetben magát a határozatot kell(ett volna) megtámadni a megyei bíróságon.

kismukk # 2006.05.14. 10:46

ObudaFan

Az rt-t 1995-ben alapitották, ezért:

301. §(3) A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

ObudaFan # 2006.05.14. 10:49

Akkor a kisrészvényesek 3/4-ének előzetes hozzájárulása hiányára tekintettel kell(ett volna) az egyes határozatokat megtámadni. A törvényességi felügyeleti eljárás valóban kínkeserves lesz, ezért lett volna az jobb megoldás.

kismukk # 2006.05.14. 10:56

ObudaFan

„a határozatot kell(ett volna) megtámadni a megyei bíróságon. ”
Hogyan? Hiszen ahhoz előszöris a határozat jogszerűtlenségét, alátámasztva a jegyzőkönyvvel (amely szintén nem a valóságot tükrözi) kellene bizonyitani.
Aztán: a megyei biróság mennyivel gyorsabb a CB-nél?
És ha a megyei biróság netalántán érvényteleniti a határozatot, akkor mi van?
Azzal kilőhető az ál-igazgató?
Vagy a háttérben meglapuló igazgatóság?

ObudaFan # 2006.05.14. 11:00

Sokkal gyorsabb, emellett a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

Az igazgatóságot "kilőni" nem lehet, mert a többségi tulajdonos olyan igazgatóságot választ, amilyet akar.

kismukk # 2006.05.14. 11:06

Mi a valószinűsége annak, hogy a megyei biróság ezt a közgyűlési ügyet nem utalja illetékességből mégis a CB-nek?
Tudsz konkrétan ilyen esetről, hogy a megyei a CB feje fölött döntött?

ObudaFan # 2006.05.14. 11:55

Nem feje fölött, ez egy külön hatáskör. Nem lehet átteni a cégbírósághoz, mert peres eljárás. Más kérdés, hogy a jogsértô társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstôl számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztô határidô elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

kismukk # 2006.05.14. 13:02

„Más kérdés, hogy a jogsértô társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstôl számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani.”

Miért, különben mi ellen lehetne vagy kellene, ha nem az rt ellen?
Szerinted hogyan bizonyitsam a jegyzőkönyv hamisitott voltát?
Tudsz-e hasonló cég-ügyről, amelyet a megyei biróság eredményesen megoldott?
Mi van, ha a m.biróság felfüggeszti a közgyűlési határozatot? Akkor nem alakulhat át kft-vé? Hiszen akkorra az átalakulási okmányokra már a Cégbiróság rá fogja ütni a pecsétet, - ezt a m.biróság felülirja?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.14. 16:33
  1. Nem a keresetben kell bizonyítani, hanem a perben.
  2. Amennyiben a megyei bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti, úgy a cégbíróság a változást a polgári per jogerős lezárultáig nem fogja bejegyezni.
kismukk # 2006.05.15. 08:00
  1. a perben bizonyítani, ok, - de hogyan? Hány tanút idéztessek be? Honnan vegyem a hangfelvételt? stb?
  2. és ha közben a CB már ráütötte a pecsétet? Akkor a megyei biróság überelheti a CB-t? Vagy, nehogy ráüsse a pecsétet, a m.biróság automatikusan a perinditványom benyújtásakor máris fordul a CB-hez: ebben az ügyben várjál, amig jogerősen itélkezem? Vagy nekem kell mondanom a CB-nek, hogy várjon?

Közben megnéztem a közgyűlésen leadott szavazatokat az rt-nek kft-vé alakulására.
Erre ugye a Gt-nek a következő helye vonatkozik: "A közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok EGYENKÉNT LEGFELJEBB EGY SZÁZALÉKÁT képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége előzetesen hozzájárult." Vagyis: azok a megjelentek szavazhatnak, akiknek egyenkénti részük az összes szavazatok számában nem több mint EGY százalék. Továbbá, az ilyen részvényesek háromnegyede kell hogy hozzájáruljon.

A közölt adatok szerint: 353.104 szavazat lett leadva, ezek közül 1 db ellenszavazat csupán.
A szavazatok 1%-a 3531 db, ugye? Az a részvényes tehát, akinek ennél több szavazata van, nem nyilvánithat véleményt az átalakulásról! - jól értem?

Jelen volt 5 fő részvényes, egyikük nemmel szavazott. Ha most az igennel szavazó 4 főnek egyenként nem több mint 3531 db szavazata volt, akkor az összesen 4x3531 azaz legfeljebb 14.124 db szavazat lenne. Ha az 5 fő közül egy a fiktiv többségi részvényes és az ő része 1%-nál több, akkor eleve kiesik, a maradék három igennel szavazó összesen 3x3531 db , azaz legfeljebb 10.593 db szavazatot adhatna le.

SEGITSETEK: eddig jól értem-e?
Illetve, ha jól, akkor hogyan szerepelhet 353.103 db igen szavazat?! (...csak azt ne mondjátok, hogy kérdezzem meg az rt-t , mert azok semmire nem válaszolnak)
Szerintem, ne törjétek fejeteket, mert az átalakuláshoz az igent nem a szavazatszám, hanem az igent mondó részvényesek LÉTSZÁMA dönti el! Mert ugyanis,

TOVÁBBÁ:
ha sikerült tisztáznunk, hogy hányan is vannak azok, akiknek szavazati részük nem nagyobb 1%-nál, ezután meg kell néznünk, hogy ezen részvényeseknek HÁROMNEGYEDE egyetértett-e, ugye? NEM a szavazatok háromnegyede kell tehát e második lépcsőben, hanem azon RÉSZVÉNYESEKNEK a száma, emberfőben számolva, akik az átalakulással egyetértenek.
Amikor a határozat azt irja, hogy a közgyűlés 353.103 igen szavazattal elhatározta a társaságnak kft-vé alakulását, akkor elrugaszkodik a Gt vonatkozó jogszabályhelyétől, hiszen az a LÉTSZÁM HÁROMNEGYEDÉT köti ki egyetértésként!
Vagyis, a közleményben olyasmit lehetne várni, hogy: az átalakuláshoz hozzájárult az egyenként 1%-os szavazati résznél nem többel rendelkező 4 fő részvényes közül 3 fő, ami a szükséges 75%-nak megfelel, igy a közgyűlés elhatározta az átalakulást.

VÁROM HOZZÁSZÓLÁSOTOKAT!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.15. 08:13

Cégjogban kevéssé vagyok otthon. De.:

  1. Szerintem a citált törvényhely nem a közgyűlésen megjelent kisrészvényesek háromnegyedének hozzájárulását követeli meg, hanem az összeségükét.
  2. Az 1 %-os küszöböt is ennek megfelelően kell kiszámítani.
  3. A részvényesek szavazatairól illetve létszámáról szóló fejtegetésed alapvetően téves.
  • Mindazonáltal a megkívánt előzetes hozzájárulás nem tekinthető megadottnak azzal, ha az átalakulásról való szavazáskor a kisrészvényesek előírt hányada igennel szavazott. (Itt meg még erről sem nagyon lehet szó.)

A jegyzőkönyvet a cégbíróságon is megnézheted; de a 30 nap ketyeg.

kismukk # 2006.05.15. 10:40

Köszönöm az észrevételeket!
Számok tekintetében: pardon, pardon!
Egy oldallal arrébb néztem, és mivel a szöveg ott is teljesen azonos volt, onnan vettem a számokat (azok egy másik rt-re vonatkoztak).
A helyes számok:
709.786 db igen szavazat
2872 db ellenszavazat
338 db tartózkodás
összesen: 712.996 db leadott szavazat.

Kérdezed a létező szavazatokat, ezt is ideirom:
"A" sorozatú normál részvényből 678.176 db került kibocsátásra, egyenként 1 szavazattal, vagyis a kisrészvényeseknél van 678.176 db szavazat.
"B" sorozatú elsőbbségi részvényekből kibocsátásra került 5.000 db, egyenként 136-szoros szavazattal, - ez összesen: 680.000 db szavazatot jelent. A többségi részvényes tehát az elvileg létező, 1,358.176 db szavazatnak az 50,1%-ával rendelkezik.

Mármost, mennyi az 1%?
Az elvileg létező összesnek 1%-a: 13.581 db szavazat.
Ha a közgyűlésen megjelentek szavazatszámának 1%-át veszem, az: 7.130 db.

A többségi részvényes által birtokolt 680.000 db szavazat messze meghaladja akár az egyik, akár a másik 1%-ot, - tehát az ő egyetértése NEM kérhető ki az átalakuláshoz.
EDDIG HELYES SZERINTED?

A további fejtegetéseimet alapvetően tévesnek tartod, - megköszönném a saját értelmezésedet!
Vagyis, milyen részvényeseknek a milyen HÁROMNEGYEDE szükséges? A szavazatszámuk? Azaz, az össz-szavazatok 1%-ánál nem nagyobb szavazatrészt birtokló részvényesek által az átalakitásra leadott SZAVAZATOK háromnegyede? Avagy az ilyen részvényesek létszámának a háromnegyede? - ami nem szavazatszám, hanem emberfő (de ugyanúgy, százalékosan kifejezhető)? Szerinted?

Jegyzőkönyv: nem egyszerű!
Már a közgyűlés végén sem nézhettek bele a részvényesek, - az ál-igazgató megtiltotta! (a Gt szerint minden részvényesnek van iratbetekintési joga, csakhát az őrző-védő fiúk nem a részvényesi jogokat védték...)
Megpróbálhatjuk megnézni a cég irodájában, de ezekután nem sok az esély.
A Cégbiróságra a közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtania a cégnek, - biztos nem fogja elsietni.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.15. 11:06

Ha így se, úgy se volt meg a kisrészvényesek előzetes hozzájárulása, akkor nincs jelentősége, hogy hogyan kell a háromnegyedüket számítani.

Azzel együtt, szerintem: az egyeként legfeljebb 1% szavazattal rendelkező részvényeseket megillető összes szavazatnak a háromnegyede szükséges.

kismukk # 2006.05.15. 12:41

Akkor most az a tisztázandó: mi az előzetes hozzájárulás?
Sorrendben úgy lenne,hogy először kell az előzetes hozzájárulás, ennek birtokában hozható meg az átalakulási határozat (feltehetőleg a többségi részvényes szavazati részvételével, ahogy szokott lenni)

A közleményben csak az átalakulási határozat van, a végén pedig: a részvényesek irásban közöljék, hogy a kft-nek tagjai akarnak-e lenni. (ez tehát nem az előzetes hozzájárulás kérése, az átalakulást már elhatározottnak tekinti).

Mikor kell megkérni az előzetes hozzájárulást? Az átalakulást elhatározó közgyűlés előtt? A közgyűlésen, az átalakulási határozat szavazásra bocsátása előtt?

Lássuk a Gt mit mond erről!

62. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szerve első ízben a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.

(3) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra - elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét stb.

Vagyis: KÉT ALKALOMMAL, azaz KÉT KÖZGYÛLÉS ALKALMÁVAL?
Az elsőn megkéri a részvényesek előzetes hozzájárulását, - gondolhatnánk.
De, az első izben (2) homályos, mert: itt már dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.

Hogyan értendő a dönt?! Már első izben HATÁROZ? Vagy, csak felméri a részvényesek hozzájárulását és azt mondja, na akkor legyünk kft, - de erről legközelebb határozunk?

A napvilágot látott közlemény határozottan fogalmaz: "a közgyűlés elhatározta... a kft-vé alakulást" Punktum!

kismukk # 2006.05.15. 12:55

Talán ez lesz a megoldás:
első alkalommal (az első közgyűlésen) kikérni az előzetes hozzájárulást és elhatározni hogy kft-vé alakuljon az rt

a következő közgyűlésen megtörténik maga az átalakulás és létrejön a kft.

Igy?

Hogy volt-e háromnegyedes előzetes hozzájárulás, az csak a jegyzőkönyvből lenne kiderithető.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.15. 14:53

Stimmel. „"Az elhatározta a kft-vé alakulást”" szöveg jelentheti azt, hogy döntöttek arról, milyen formájú társasággá alakuljanak át. Ugyanakkor maga a tényleges átalakulásról egy újabb közgyűlési határozat dönt majd. Ahogy elnézem, ahhoz szükséges a kisrészvényesek (hadd mondjam így az egyszerűség kedvéért) háromnegyedének előzetes hozzájárulása. Nem ismerem a gyakorlatot, de el tudom képzelni, hogy ez a "kíván-e az új formájú társaságban tag lenni" érdeklődés a hozzájárulás kikérésének számít.

Jut eszembe: mondtad már, hogy te mit is szeretnél tulajdonképpen?

  • 1
  • 2