Meglehet, bohóckodás, - de a részvényesek kárára.
Részleteiben:
a közgyűlés összehívása: ezt az igazgatóság végzi (amelynek most egyetlen tagja sem volt jelen, - ők tehát nem interpellálhatók, sem a helyszinen, sem azóta a cég székhelyén nincsenek)
a közgy.vezetése:
az alapszabály szerint a közgyűlés választja meg a levezető elnököt.
Ez igy folyik:
Bejön az ál-igazgató, üdvözli a megjelenteket és bejelenti: "javaslatot teszek magamra, mint a közgyűlés elnökére" Mire a részvényesek: ki maga? Hogy jött ide? Hol a megbizása az igazgatóságtól?!
Az ál-igazgató szemrebbenés nélkül folytatja: akkor szavazásra bocsátom a jelen közgyűlés elnökére javaslatomat!
És a fiktiv többségi részvényes persze egyetért, - háttérben az őrző-védő keménylegények (akik nyilván nem a Cégbiróság törvényességet felügyelő emberei).
Ismétlem: a helyszinen senki rt-vezetőségi embert nem lehet megkérdezni, apellálni, mert senki sincs jelen közülük, a felügyelőbizottsági tagok úgyszintén távol. Az ál-igazgató pedig "semmiről sem tud", az előterjesztett beszámolóra, az rt-nek kft-vé alakulására (milyen fontos kérdés pedig!) vonatkozó kérdések egyikére sem "tud" válaszolni, - ez legfeljebb a Gt.27.§(2) bekezdésében körülirt tájékoztatási kötelezettség megsértésének minősül.
Vagyis akkor, BÁRKI összehivhatja és levezetheti egy rt közgyűlését egy őrző-védő társaság felbérlésével és a fiktiv többségi tulaj támogatásával törvénytelen döntéseket hozhat?
„"itt csak az egyik fél olvasatát ismertük meg”"
rendben, auditur et altera pars! - ha kéred, szivesen megadom a cég telefonját, faxát, e-mailjét. Nekem sem a közgyűlés előtt, sem azóta egyetlen kérdésemre sem válaszolnak, hátha neked sikerül.
