Még nincs BH de rajzolok egyet. :)
A társtettességel kapcs.-ban azt gondolom, hogy nem volt szándékegység. Az I. r. tűrte hogy lefogják a rendőrök. A II. r. később ért oda és önállóan kezdte el lefogni a rendőrt miközben arra nincs adat, hogy I. r. bármit tett volna.
De persze értem az álláspontodat, hezitálok én is.
A rendőr lefogása miért nem csak akadályozás?
Rendben. Van BH a hivatalos személy elleni erőszak - testi sértés relációban is? Ott ugyanis az a kizáró feltétel, hogy az egyik bűncselekmény büntetési tétele súlyosabb, fennáll.
A tettestársi minőséghez elég, hogy az elkövetők egymás cselekményéről tudva, közösen valósítják meg a bűncselekményt. (Pl. a rablásnak tettestársa az is, aki lefogja a sértettet, meg az is, aki kizsebeli.) Tehát nem szükséges, hogy valamennyien valamennyi mozzanatát tanúsítsák a tényállásnak, és az sem, hogy ugyanazzal a magatartással kövessék el a bűncselekményt. (Megjegyzem: szvsz a rendőr lefogása is bántalmazás, nem pusztán akadályozás - de ez itt mindegy.)
Ja, és nem értek egyet a BK-val. :)
akarom mondani BK 93
Na, valami konkrétum:
K 93 bűnhalmazat létesül ha az elkövető a cselekményével a garázdaság valamint a testi sértés törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve ha a testi sértés büntetési tétele nem súlyosabb mint a garázdaságé.
Én úgy tudom hogy a k.t.sértés és a hiv.sz.elleni erőszak állhat halmazatban. A háttere az, hogy a védett jogi tárgy más az egyiknél és más a másiknál, és ha a sértett tesz magánindítványt, akkor kt.sértés miatt is elítélik az illetőt.
A garázdaság / könnyű testi sértés halmazat kérdésben bizonytalan vagyok. Habár azt hiszem a k.testi sértés nem feltételez mindenképpen garázdaságot (otthon elcsattanó pofon) ezért gondolom nem kizárt a halmazat. Vagy mégis?
A két "alakzaton" azt értem, hogy az egyik úriember a hiv.sz.elleni erőszak egyik (aakdályozás), míg a másik a bántalmazás formáját követte el.
Szvsz az I.r. esetében a súlyosabb bűncslekmény magába olvasztja az enyhébbet. (Ne bis idem.) Tehát a hivatalos személy elleni erőszak nem képez halmazatot az ugyanazon személy elleni testi sértéssel; a garázdaság pedig a könnyű testi sértéssel. Tehát őt garázdaság és hivatalos személy elleni erőszakkal lehet gyanúsítani, vádolni.
Nem tiszta számomra, mit értesz a "két alakzaton". Ezek az urak közösen valósították meg a Btk. 229. § (1) szerinti tényállást. Szerencséjük, hogy nem voltak eggyel többen.
.
Van itt egy jogeset, tudtok segíteni? Hogy minősítenétek ezt:
I. rendű vádlottlefogj éppen kanyarodna be a háza udvarára, amikor M.B. hátulról belekoccan. I. r. kiugrik a kocsiból, elkezd kiabálni, majd pofon ütni párszor M.B.-t.
Eközben két rendőr, név szerint J.Z. és K.T. érkezik meg, akik látják a kiabálást + pofont, ezért I. r. -t lefogja J.Z. rendőr.
Végül az eseményeket hallva a helyszínre futva megérkezik I. r. vádlott testvére, a II. r. vádlott is, aki azonnal lefogja J.Z. rendőr karját. Ezt látva I. r. vádlott ki tudja rántani a kezét J. Z. fogádából, és azon nyomban ököllel az arcába üt.
M.B. és J.Z. sérülései 8 napon belül gyógyulnak, és mindketten előterjesztenek hatályos magánindítványt is.
------A II. r vádlott cselekménye sztem 1 rb hivatalos személy elleni erőszak, melyet a jogszerűen intézkedő járór kezének lefogásával (=akadályozás) valósított meg.
Amiben nem vagyok biztos: mivel I. és II. r. nem ugyanazt a cselekményt valósították meg hanem a hiv.sz.elleni erőszak két alakzatát, vajon társtettesek v. önálló tettesek?
De egyébként ha szerintetek a fenti elgondolásom hamis, nyugodtan írjátok meg.