„ Tehát vízszolgáltatót kellene játszani”
Nem feltétlenül. HA (!) értékesítheti, akkor azt teheti egyszerű kétoldalú szerződéssel, aztán annak be nem tartása esetén a szokásos Ptk. szerinti eljárással, végső esetben végrehajtással. Akár fel is mondhatja, és akkor nincs víz.
Köszönöm a tippet!
100m3-es hidroglóbusz is van, tehát egy kissebb falut megszégyenítő a kapacitás.
Biztos rengeteg engedély kellene hogy legyen, de mivel ezeréves TSZ óta üzemel, így valószínűleg semmiféle engedély, vízóra stb nincs.
Legalábbis pár éve semmi nem volt, most nem tudom az új tulaj rendberakta-e jogilag.
Olyan régi az egész, hogy mikor elkészült, akkoriban nem kellett rá engedély.
"zabályosan, engedéllyel továbbértékesíthetik a vizet."
Ez még semmi ,be is kellene hajtani a nemfizetőkön az árát. Tehát vízszolgáltatót kellene játszani úgy hogy nem azok vagyunk.
Ráadásul több ingatlannak közösen kellene építeni és üzemeltetni a csőhálózatot.
A legjobb lenne átadni az államnak üzemeltetésre, melyre mindkét fél hajlandó lenne.
De ha még lennének anyagiak, jogilag is megfoghatatlan az egész. :-(
Hatóságot semmiféleképp nem akar senki, abból max az lenne hogy "nem iható = zárd el":
Esetleg egy ötlet.
Ha nem találsz csak úgy egy vízjogi szakértőt, van egy csomó civil szervezet, amelyik vízvédelemmel (is) foglalkozik, ott biztos vannak szakértők, akár jogászok is. Ők biztos ismerik a szabályozást, és talán tudnak tanácsot adni.
Például :
Egy ilyen kúr már nem a kertvárosi házak locsolós kútjai, szóval biztos komoly engedélyek kellenek hozzá.
Abban biztosan benne van, hogy hogyan és mire használhatják. Én nem értek hozzá, de meglepődnék, ha szabályosan, engedéllyel továbbértékesíthetik a vizet.
De persze a volt TSZ miatt ez egy speciális eset. Nincs jó ötletem. Ha jól olvasom. 50 méternél mélyebbhez a katasztrófavédelmi hatóság engedélye kell, talán tőlük lehetne kérdezni. Bár ha nem szabályos ez így, és megkapargatjátok, akkor abból lehet hogy csak az lesz, hogy a cég beint, és nem ad több vizet.Oldd meg magad alapon.
Simán van egy kútja,,, de a lakók környékén meg nem lehetséges a fúrás, nem találtak vizet.
Meg a cég kútja majd 300m mély, a lakók meg jó ha 20-30 métert kiköhögnek aminek teljesen más a minősége és kitudja mikor szárad ki.
300 méteres kút meg egy pesti lakás ára.
Ha nincs vízmű, akkor honnan veszi a cég a vizet?
Simán csak van egy fúrt kútja, és onnan?
Ha igen, akkor a lakók is fúrhatnak egyet maguknak, és meg is szűnt a probléma (részben).
Nincs vízmű, a cég ad vizet, de oldja meg mindenki a csövezést ahogy akarja,
A telken kívüli csőtörést is mi állnánk, mert a "szolgáltató" nem kér belőle.
De ha telken kívül visszük, akkor hogyan lehet jogilag behajtani a csőtörés árát a "fogyasztókon"?
Ha nem fizet, nem kapcsoljuk vissza?
Nem egyszerű az biztos.
Tarajosgeci
„De a régi vezeték eleve csereérett, az újat meg a lakóknak kell fizetnie, tehát ha újat építünk az nem a szolgáltató tulajdona lesz, így nyílvánvalóan a levágási jog sem illeti meg.”
Az egy dolog, hogy a vezeték a tiétek lesz, de a víz sohasem lesz a tiéd, ami rajta halad át, kivéve ha vízórával mért vízmennyiség és fizetsz érte. Legtisztább volna a telkeken kívül építeni az új vezetéket, hogy mindenki teljesen szabályosan egyénileg legyen rácsatlakoztatható és leválasztható, ha később esetleg nem fizet és így a többieknek sem okozhat így hátrányt.
Egyébként nem árt azt sem tudnod, hogy egy lakóterületen lévő, telken belüli vízvezeték is magánúton kerül általában kivitelezésre, de ahogy azt a vízmű elfogadta a tervezt, üzembe lett helyezve hivatalosan, az bizony azonnal átszáll a vízmű tulajdonába. Tehát ez sem biztos, hogy az általatok kiépített új vezeték magántulajdon lesz. Viszont ha a telkeden belül a vízóra után csőtörés van, azt továbbra is neked kell elhárítanod saját költségen.
Meg jó lenne, ha a lakosok most saját pénzem kiépítik a vezetéket a cégig, akkor a cég fél év múlva, vagy a következő tulajdonos nem zárja csak úgy el, vagy nem diktál lehetetlen feltételeket...
Tehát erre is jó lenne valami jogi ötlet, hogyan lehetne ezt megoldani..
Nekem nem a számlázással van a bajom ( jelenleg még számlát se adnak... ), de vannak olyan lakók akik támadni fognak amint levágják őket, aminek a vége lehet az hogy senkinek nincs víz.
Hiába van ingyen a víz a cégnek ( ezt ugye nem tudjuk..) , a szivattyú, csőfűtés, toronytisztítás stb is rengeteg pénz.
De ez egy támadási felület, amit jó lenne előre lezárni jogilag.
Egy 100m3-es hidroglóbuszról beszélünk, ami egy kis falut is ellátna, tehát ingyen víz esetén is sok pénz az üzemeltetés. ANnyira, hogy a cég át is adná egy vízműnek, mint ahogy annó az állam átvette a vízműveket.
Erre is lehetne valami jó kis jogi okoskodás, átadni az államnak, üzemeltesse és tartsa karban Ő, majd a cég is akkor nem villanyszámlát hanem vízdíjjat fizet...
Lehet jogutódlással megszerezte a vezetékeket is, fogalmam sincs. Sőt több tulaj is volt azóta a telepnek, kitudja milyen szerződésekkel adták át, illetve volt olyan tulaj aki ingyen adta a vizet mert jogilag sehogy sem érte meg foglalkozni vele. Nade tervben van új vezeték építése kalákában. Az kinek a tulajdona lesz?
A jövőbeli csőtörés, karbantartás, kizárások miatt nem mindegy.
Meg ha én magánkölcsönt (pénzt) adok valakinek, nem mehetek oda magánúton visszavenni a pénzem. Vízvezetékkel ugyanez, nem mehetünk verőemberekkel meg markolókkal a szomszédba levágni mert nem fizet....
Szóval tényleg ott tartunk, hogy egy vízjogi prof kellene aki ezeket kigubancolja, és utánna aszerint fektetni az új vezetéket. Meg ugye ha tudnánk hogy a nemfizetőre rálehet-e kényszeríteni??
Mert volt mikor bedöglött a rendszer, akkor hónapokig a javításig az önkormányzat küldött lajtoskocsit, mert se közkút, se más vízforrás nincs a közelben. Saját kút fúrása bizonyos telkeken lehetetlen, nem találtak alatta vizet.
De mindenki széttárta a karját.
@Tarajosgeci
„a legelső tulajdonosok már magánszemélyek voltak, de akkor már a vízvezeték ottvolt.”
Ha a TSZ-esítés óta telekalakítás történt, akkor ez feltehetően így van, de előfordulhat, hogy a tulajdoni lapon látható "legelső" tulajdonosok tulajdonszerzésének előzménye (a kommunizmus TSZ-esítési, telekkönyvi nyilvántartási időszakából) elveszett, azért nem látszik a teljes tulajdoni lapon.
Ez azért fontos, mert pusztán a tulajdoni lap "első tulajdonosi" tényéből még nem következik egyértelműen, hogy az ingatlanok tulajdonosai tulajdonolják a vezetéket is.
Mert mi van akkor, ha a Kft. jogutódlással megszerezte a TSZ-től a vezetéket?
A kft. vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos üzleti adatai (nyilván ide nem értve a céges beszámolókat) biztosan nem publikusak; az talán némi nyomozással kideríthető (agrárkamarától vagy a vízügiy hatóságtól), hogy rendekezik-e öntözési célú vízkivételi engedéllyel.
Az meg, hogy van-e vízórája, meg tejel-e az államnak, biztosan nem a felhasználók gondja, baja.
Hacsak nem az van a kérdésed mögött, hogy a kormány aszályvédelmi intézkedései okán elengedett járulékok mellett miért számláz x Ft-ot köbméterenként; de még egyszer: a kft. üzleti döntései biztosan nem a szerződött felhasználókra tartoznak.
Annó a TSZ fektette le a vezetékeket, és mint az ingatlan is, TSZ szolgálati lakások voltak.
De:
A tulajdoni lapon nem látszik a TSZ, a legelső tulajdonosok már magánszemélyek voltak, de akkor már a vízvezeték ottvolt.
De a régi vezeték eleve csereérett, az újat meg a lakóknak kell fizetnie, tehát ha újat építünk az nem a szolgáltató tulajdona lesz, így nyílvánvalóan a levágási jog sem illeti meg.
Tehát akkor a sztori jobban: régi elavult magánvízszolgáltató, aki papíron nem lehet ívóvízszolgáltató, illetve a víz sem ivóvíz minőségű, persze mindenki úgy használja mintha normál vezetékes víz lenne,
Több ingatlan van, a több ingatlanon belül is osztatlan közös, de kizárólagos használatú lakások vonnak, a vízvezeték meg sok telken és közös vagy nem közös tulajdonon megy át, illetve 3. személy ingatlanán is, aki nem is használja a szolgáltatást, sőt akár nem is tud róla.
Se szerződés, se semmi idáig. Jogilag és műszakilag szeretné rendezni mind a cég, mind a lakók.
De én is azt mondom, hogy a 22-es csapdája. Pláne úgy hogy valaki nem akar vagy nem tudja kifizetni a felújítás költségeit, vagy magának a szolgáltatásnak a költségeit.
Vízjogot is tudni kell keményen, mert ugye a jelenlegi mezőgazdasági kft-nek is elvileg - a saját kútján - vízórának kellene lennie és az állam felé vízdíjjat fizetnie.
Amit most locsolási célra átvállal az állam most, tehát a víz továbbértékesítése eleve kérdéses.
Amúgy évi 500m3 felett vízkészlet-használati járulékot kell fizetnie a cégnek ( vagy kellene)... tehát azért nem olyan egyszerű ez jogilag.
Úgy kellene megoldani, hogy mindkét fél le legyen védve a későbbi pereskedések ellen.
Soha nem volt közműves ivóvíz itt, tehát az e-közműben sem látszik, az esetleges új sem fog, mert teljesen magán és kalákában lesz ha lesz.
@Tarajosgeci
@Szomorú örökös
„Tehát vezetékszolgalmi jog hogyan működik ha nem közműves hanem magánszolgáltatás megy a vezetéken stb?”"
”Szerintem a vezetékszolgalom akkor működik csak, ha be van jegyezve.
A szolgalmat/közérdekű használat jogát nem annak bejegyzése, hanem maga a vezeték keletkezteti (Ptk. 5:160.-164.§). E-közműben látszik az ingatlanon áthúzott vezeték?
Teljesen mindegy, hogy közműves ivóvíz, vagy magántulajdonban lévő öntözővíz vezetéke fut a föld alatt.
Az igaz, hogy a földhivatali bejegyzése tisztább és egyértelműbb helyzetet teremtene.
Több topicban is az a körülmény körvonalazódott (feltételezhetően így van ez most is), hogy az ingatlan jelenlegi tulajdonosának lövése sincs, hogyan került annak idején a vezeték a földbe. De ha már ott van, akkor védi Ptk. szerinti szolgalom, és akkor a vezeték tulajdonosa bizony jogosult odamenni, s akár ki is zárnia a szolgáltatásból az adott ingatlant (bárhogy, ahogy tudja).
Tarajosgeci
„Tehát aki alatt átmegy a vízcső, és nem fizet, hogyan lehet kikapcsolni úgy, hogyha elvileg 3. személy nem mehet be az ingatlanára,
de kívülről nem lehet levágni mert akkor a többi fizető lakó se kap vizet?”
Így jár az, aki nem a teljes tényállást előadva kérdez. Az elején ezt elfelejtetted közölni.
De ha eleve nem kifejezetten ivóvíz szolgáltatásról van szó, akkor alapból nem is értem a kérdést.
„Vagy papíron "locsolásra" adhat számlára vizet, annyiért amennyiért akarja és annak akinek akarja, bárkit kizárhat?”
Ha a magántulajdonban lévő kútról öntöző vizet szolgáltatnak, akkor simán lehet érte juttatást kérni, hiszen az egy szolgáltatás.
Viszont elviekben a fentiek alapján nehéz szerintem megoldani, hogy bárkit is kizárjon, akinek a telkén áthalad a vezeték,
és vizet vételez a vezetékből, de nem hajlandó fizetni érte. Sajna ez egy 22-es csapdája az én véleményem szerint.
„Tehát vezetékszolgalmi jog hogyan működik ha nem közműves hanem magánszolgáltatás megy a vezetéken stb?”
Szerintem a vezetékszolgalom akkor működik csak, ha be van jegyezve. Meg kell próbálni bejegyeztetni.
Jogosan szolgáltat, de le kellene fektetni a feltételeket, behajtás, kikapcsolás terén is.
Tehát aki alatt átmegy a vízcső, és nem fizet, hogyan lehet kikapcsolni úgy, hogyha elvileg 3. személy nem mehet be az ingatlanára, de kívülről nem lehet levágni mert akkor a többi fizető lakó se kap vizet?
Tehát vezetékszolgalmi jog hogyan működik ha nem közműves hanem magánszolgáltatás megy a vezetéken stb?
Rengeteg nyitott kérdés lenne, ami nagyon necces.
Tarajosgeci
„Tudomásom szerint ivóvíz-szolgáltatást csak állami vagy önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató nyújthat.Kérdés, jogilag hogyan és milyen feltételekkel kérhet pénzt a TSZ vízért, ami nem ivóvíz minőségű, nem is vizsgálják, a TSZ locsolásra meg állatitatásra használja.”
Most akkor ívóvíz vagy nem ivóvíz? Ha nem, akkor lehet mégis jogosan szolgáltat a TSZ?
„Jogilag rendezni szeretnénk a témát, egy profi vízjogi ügyvédet nem tudtok ajánlani?”
Vízjogi ügyvéd? Gyanítom, hogy olyan nem létezik.
Sziasztok!
Tudomásom szerint ivóvíz-szolgáltatást csak állami vagy önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató nyújthat.
Adott egy külterületi rész ahol nincs közműves víz, TSZ szolgálati lakások voltak amelyeket a mellette lévő TSZ látott el vízzel.
TSZ magántulajdon lett, a lakások szintén.
Kérdés, jogilag hogyan és milyen feltételekkel kérhet pénzt a TSZ vízért, ami nem ivóvíz minőségű, nem is vizsgálják, a TSZ locsolásra meg állatitatásra használja.
Vagy papíron \"locsolásra\" adhat számlára vizet, annyiért amennyiért akarja és annak akinek akarja, bárkit kizárhat?
Jogilag rendezni szeretnénk a témát, egy profi vízjogi ügyvédet nem tudtok ajánlani?
Köszönöm!