Perköltség


ObudaFan # 2007.01.11. 19:20

Lízingelt tárgy esetén a szerződés lejártáig maga a lízingcég a tulajdonos, így a kocsit magát valószínűleg nem örökölte meg senki. A szerződésbe persze az elhalálozott jogutódja belép, de valóban tartozása csak a hagyaték értékéig terjedhet.

guba # 2007.01.12. 08:36

Ott érzem aggályosnak ezt a gondolatot, hogy a lízingbevevő halálával, az örökös a lízingbeadóval szemben - álláspontom szerint – túlnyomóan jogok örököse. Zárt végű lízing esetén a lízingbevevő a használatért is fizet, ill a tárgy majdani tulajdonjogának megszerzéséének ellenértékét is fizeti a díjban. A díj kettős természetéből adódóan, a szerződés idő előtti megszűnése a l-vevőt sokkal hátrányosabban érinti, mint a l-adót, akinek nagyon erős jogosítványai vannak a díjnemfizetés esetére.
Azonnali hatállyal felmondhatja szerződést, tulajdonosként értékesítheti a dolgot, és az erő pozíciójából egyezkedhet a szerencsétlen l-vevővel.
Tehát, ha az örökös nem kíván a szerződésbe belépni, azzal a l-adónak kára nem keletkezik (sőt), és azért, mert ő a tulajdonosi minőségéből eredő jogait nem gyakorolta, és ez később a lízingtárgy megsemmisülésével járt, az örökössel szemben követelést nem támaszthat
Mivel a l-vevő személyének a megváltozásához a l-adónak és az új l-vevőnek a megállapodása is szükséges, véleményem szerint nem automatikus az alanyváltozás, és mivel a haláleset folytán a szerződés megszűnt, a későbbiekben elpusztult dologért a kárfelelősség, már a tulajdonosé.

Dr.Attika # 2007.01.12. 16:09

Kedves "guba"!
Nem jól gondolja. Obudafan véleménye a helytálló.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.12. 16:26

Úgy van. Ptk. 323. §

guba # 2007.01.12. 16:28

Kedves Dr. Attika!
Köszönöm, hogy eldöntötte a kérdést. Méginkább értékeltem volna, ha a saját véleményét is hozzáteszi!

guba # 2007.01.12. 16:38

Béla!
A szerződés nem a l-vevő halálának tényétől szűnt meg, hanem azért mert a bank díjnem fizetés miatt felmondta, és felszólította Sz-nét a kocsi átadására.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.12. 16:46

Meglehet, félreértettelek, de abban te alaposan közrehatottál.
Tehát, ha az örökös nem kíván a szerződésbe belépni,” - írtad. Ami azt sejtteti, mintha a szerződés jogfolytonossága az örökös elhatározásán múlna. Holott nem. Így aztán a lízingbeadó cég mindazt követelheti az örököstől, amit eredetileg az örökhagyótól követelhetett volna.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.12. 16:47

Ja. És ezt hogy kellett volna érteni akkor:
mivel a haláleset folytán a szerződés megszűnt,” - merthogy ezt is te írtad.

guba # 2007.01.12. 18:19

A lízingbevevő meghalt, ennek folytán a lízingdíjat nem fizette tovább senki, és a lízingbeadó a szerződést felmondta, és kérte kocsi átadását. Mivel ugyanazt a jogesetet olvastuk, induljunk ki abból ami abban van, még ha nem a legpontosabban fogalmaztam is.
Alapesetben a legrosszabb döntése a lízingbevevőnek, hogy nem fizeti tovább a díjat, mert tuti biztos hogy az értékesítést követő „méltányos rendezésben” neki lesz követelése a lízingcéggel szemben. Tehát nem követel ő semmit az esetleges örökösökön, hanem eladja a lízingtárgyat, és a befolyt összegből kielégíti magát.

guba # 2007.01.13. 07:37

"Tehát, ha az örökös nem kíván a szerződésbe belépni," - írtad. Ami azt sejtteti, mintha a szerződés jogfolytonossága az örökös elhatározásán múlna. Holott nem. Így aztán a lízingbeadó cég mindazt követelheti az örököstől, amit eredetileg az örökhagyótól követelhetett volna."

Béla!
Azon túl, hogy – mint a korábbiakban leírtam – az örökös az örökhagyó tartozásaiért felel, és a szóbanforgó autó a hagyatékban aktívumot és nem passzívumot jelent, egyéb okból sem értek egyet a fenti megállapításoddal.

A lízing atipikus bérlet, és a bérleti jogviszony elemei a döntően jellemzőek. A határozott időre kötött dologbérletnél, éppen az örökösre való tekintettel a tv. lehetőséget ad a szerződés egyoldalú megszüntetésére az örökösnek. Éppen azért, mert nagyon méltánytalan lenne vele szemben, hogy még akár évekig kelljen egy olyan szerződést fenntartania, amely az ő érdekeit adott esetben egyáltalán nem szolgálná.

Így tehát a szerződés fenntartása, ha úgytetszik, éppen az ő elhatározásán múlik.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.13. 09:38

Ha a megszüntetésre egyoldalúan módja van, az már önmagában is azt jelenti, hogy az örökhagyó helyéte lépett - hiszen szerződést csak fél szüntethet meg.

Az örökös az örtökhagyó jogutódja, átszállnak rá mindazok a kötelmek, amelyeket a Ptk. 323. § nem sorol kivételként.

guba # 2007.01.13. 17:15

Szerintem nem a lényeges momentumot ragadtad ki, ui. az örököst nem az érdekli, hogy milyen minőségében van joga megszüntetni a szerződést, hanem az, hogy joga van hozzá és nem kell a futamidő végéig fizetnie a részleteket. Emlékeztetnélek egyébként, hogy azt írtad, hogy a lízingcégnek joga van mindazt követelni az örököstől, amit eredetileg az örökhagyótól követelhetett volna.
Nos, ez biztos, hogy nem igaz, mert határozott időre kötött bérleti szerződést nem lehet egyoldalúan felmondani, tehát az örökösök az örökhagyó halálának ténye miatt válnak jogosulttá a szerződés egyoldalú felmondására.
Csak a pontosság kedvéért egyébként: szerződést nem csak a fél szüntetheti meg.

Szecsike # 2007.01.19. 14:17

Sziasztok!

Hát köszönöm szépen ezt a sok hozzászólást, igaz kihámozni nem nagyon tudom.
Ráadásul nagyon elterelődött a szó.
Hogy kimondhatja fel a szerződést és ki nem, ebből a szempontból már teljesen lényegtelen, hiszen a bank megtette azt és most követeli a teljes összeget az örököstől.
Az autó viszont ugye eltünt és örökös nem kerestetheti azt a rendőrséggel, mert a rendőrség szerint ehhez csak a banknak van joga.
Nekem pedig az eredeti kérdésem az volt, hogy kifizettetheti-e a bank az Örökössel a vételárat?
Ráadásul már akkor felmondta a bank a szerződést, amikor még a hagyatéki tárgyalásra sor sem került, a közjegyzőnek viszont beleegyezett a hagyatékolásba.

Dr. Lee # 2008.04.24. 12:14

Sziasztok!

Abban az esetben, ha az 1. fokú ítélet ellen csak a perköltség viselése tekintetében fellebbezést nyújtok be, akkor kell-e illetéket fizetni, és ha igen mennyit?Általános szabályt kell alkalmazni?(tehát a vitássá tett perköltség 6%-a?)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.04.24. 12:51

Igen, ilyenkor a "vitássá tett követelésrész" a perköltség.

Dr. Lee # 2008.04.24. 12:56

Köszönöm,hogy megerősítettél

Dr Bébé # 2012.04.25. 12:57

sziasztok

a perköltség kapcsán jutottam el ide.

azt szeretném kérdezni, hogy ha a bíróság már megállapította ítéletében a perköltséget, akkor utólag mit lehet tenni?

gondolom fellebbezni, de erre milyen jogszabályhely utal?

előre is köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2012.04.25. 20:15

A perköltséget az arról döntő határozattal (ítélet vagy végzés) szembeni fellebbezésben lehet vitatni. Ha a határozat jogerős, akkor sehogy.

demoni # 2012.05.12. 13:12

Közlekedési szabályértésért megbüntettek ami nem fedi a valóságot,40000 ft büntetést és 3 hó jogsibevonást kaptam,de ez lehetett volna 100000ft és 1 év jogsielvétel,de nem kaptam maximumot,ha fellebbezek bíróságra megy az ügy de nem polgári peres,ilyenkor van perköltség?

véső (törölt felhasználó) # 2012.05.12. 13:35

miért fellebbeznél, kevesled a büntit ?
egész olcsón megúsztad, beledőrrentettél egy álló
autóba, valószínű azért állt meg, hogy elkerülje a
balesetet,...
/alaposan kevered a parkolás és a megállás fogalmát/

demoni # 2012.05.12. 14:04

véső,leírom egészben!

arról van szó,hogy a szabálytalanul az egész forgalmi sávra leparkoló autó vezetője nem hibás semmibe,nem volt elakadás jelzője sem hogy bajban van,nekem nem volt korlátozásom,nem volt záróvonal,semmilyen kreszt nem szegtem meg,utánna néztem az uttesten való megállás lakot területen kívül szabályszegés,ami 100000ft pénzbirságot von maga után,jó mehettem volna 60 helyett 30al is,csak akkor lehet ha nem tudok visszasorolni vagy lassú menetbe gyorsan reagálni frontálisan belém jön a szembe lévő autó,és azt aki szabálytalanul leparkolt ,1%-ba sem hibás,hát ezt senki nem érti,de én sem,és ha most nem fogadom el és fellebbezek,lehet olyan hogy nagyobb bűntetést fogok kapni mint amit most kihoztak? vagy van ilyenkor valami perküöltség ha elbukom,mert ez nem polgári per! amugy itt van a kresz szabály h hol nem lehet leállni:

Tilos megállni:

be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;

demoni # 2012.05.12. 14:05

az első határozatot már nem emelheti följebb vagy igen,ugy tudom ezt vagy csökkenti a bíróság vagy helyben hagyja,de emelni?

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.12. 14:10

Annak, hogy a másik vezető is szabályt szegett, a kártérítésben lehet szerepe, a szabálysértési felelősségedet nem csökkenti.

demoni # 2012.05.12. 14:11

amugy csak gondolkodni állt meg mert soha nem volt azon az utszakaszon nem ismerte,ezt a rendőröknek is elmondta,akkor?nem értem az egészet,de nem csak én sokan,amugy olyan útszakaszon állt pár percig gondolkodni mert vissza akart tolatni ugy 150-200 m-re lévő földútra

demoni # 2012.05.12. 14:16

annyiban lehetek hibás hogy mehettem volna 30-40el 60 helyett,de hogy aki megállt azt nem szegett szabályt ezt nem értem,ő nem hibázott? ha fellebbezek ilyenkor van perköltség ha bíróságra megy az ügy? vagy perköltség csak polgári pereknél van,és ha nem sikerül a fellebbezés lehet súlyosbítani a büntetést vagy ezt már nem,helyben hagyják az elsőt vagy esetleg csökkentik!