ENSZ határozat kötőereje

Fórum → alkotmányjog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
kispali2 # 2006.12.21. 17:12

Kedves Mindenki, aki válaszolgatott itten!

Külügy leírta, hogy ... adott ENSZ Határozat, - mivel azok ajánlás jellegűek (ENSZ ~Alapszabály szerint) - nem része a magyar jognak.
(Legalább is pusztán az ENSZ határozati mivoltból ez nem következik.)
Tehát a Külügy az itt dominánsan reflektált válaszadókkal azonos véleményen van.

Gondolom ez után 'áttörési pont' max. az lehet, ha ... esetleg a szokásjog útján "szervült" (ha szervülhetett) a magyar jog részévé.

Köszönet az akkori válaszokért.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.03. 14:47

??

péterapó # 2006.07.03. 13:26

T. kbs !
A "magyar" Alkotmány 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az "általánosan elismert szabályok" külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem "vállalt kötelezettségek". Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. Ez az általános belső joggá tétel egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes "általánosan elismert szabályokat" külön egyezmények (is) meghatározzanak és azok tekintetében külön transzformáció történjék. Az ENSZ Alapokmánya és a genfi egyezmények tartalmaznak például ilyen szabályokat. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.
53/1993. ( X.13.) AB. határozat III. a)

Polgár légy, ne alattvaló!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.02. 20:48

A 60 nap jogvesztő határidő.
Csak a határozat kézbesítése után, tehát az eljárás lezárultával lehet panaszt benyújtani. Az ejárás felfüggesztésére akkor van mód, ha a bíró szerint alkotmánysértő az a jogszabály, amelyet alkalmaznia kellene.
Az alkotmánybíróság előtt nem kötelező a jogi képviselő.

kispali2 # 2006.07.01. 12:23

Kösz.

Ha a 60 nap eltelt, mizu? Akkor is van lehetőség?

Másik, ... ha alkotmányjogi panasszal él az arra jogosult, peres eljárás során, és kapcsán, :

  • az felfüggeszti-é az eljárást?
  • alkotmányjogi panaszt előterjeszthet-e jogi végzettség nélküli egyén? (érdemben befogadja-e azt az Alk.Bíróság?)
Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.24. 13:22

Jogszabály alkotmányellenessége megállapítása iránt mindaddig megindítható az eljárás, amíg az adott jogszabály hatályban van.
Alkotmányjogi panasznak a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül van helye.

kispali2 # 2006.06.24. 11:42

mennyi időn belül?
Vagy az bmikor nyitható, előterjeszthető?
Egyébként a fölvetést kösz.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.23. 17:52

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai semmiképpen nem olyan normák, amelyekre magyar bíróság előtt közvetlenül lehet hivatkozni. Alkotmányossági panaszt viszont lehet rájuk alapozni.

kispali2 # 2006.06.23. 16:10

Légyszíves válaszoljatok az alábbi fölvetésre:

"Az Alkotmány Magyarázata" c. KJK könyvben ('2003.) az van írva az Alkotmány 7.§ (1) magyarázata részeként, a végén, hogy
„"(...) a nemzetek közössége által elismert általános elvek, a magyar Alkotmány szóhasználata szerint "a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai" közé számítanak (...)”" (172.o., fentről 10. sor).

Amire a topic elején próbáltam kérdezni, az egy bizonyos ügykörön belül, ENSZ Közgyűlés által (közfelkiáltással?) elfogadott (dokumentumban szereplő) bizonyos "Principle" -ek kötelező volta.

1.) Elvben elképzelhető, hogy egy ENSZ Közgyűlés által elfogadott dokumentum egyes részeiben "a nemzetek közössége által elismert általános" elveket fogalmaz meg, s akkor az (annyiban) kötelező erejű?

2.) Az elismert elveken belül hol van az "általános elvek" fogalmi határa, annak mik az ismérvei? (Esetleg a közfelkiáltásos elfogadási mód nem éppen erre utal?)

Köszönöm, előre is.

kispali2 # 2006.04.10. 08:31

A mailt megkaptam, s nagyon köszönöm.
...asszem az első része ugyanakkor nem jött át, ... ha szabad, az is igen-igen érdekelne.

A napokban jelentkezem,
őszinte köszönet.

Ja, igen. ... Azé akkor annyit még kérhetek, hogy - az értékes adalékok (, s azok tartalma) mellett - tömören kifejeznéd véleményed, meglátásod atekintetben, hogy akkor a kérdezett ENSZ Határozat - mindezek figyelembe vételével - kötelező erejű-e vagy sem a hazai viszonyok között, folyó pörben, ... sd érdemben - a siker reális reményével - hivatkozható-é?

Generális köszönet.

péterapó # 2006.04.04. 17:41

T.kispali2 !
Küldök a címedre egy saját válogatást a források megjelölésével, ha még hiányzik valami kérdezhetsz nyugodtan .
Sok sikert a műhöz!

Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2006.04.04. 10:39

E-mail előtt, hogy pontosabban fogalmazhassak, szeretném megkérdezni, hogy - esetleg név szerint - melyik az a kettő ABh., melyere (melyekre) hivatkozik, ill. amelyeket idéz az alábbi (bővebb péterapói) írás.
(Péterapó, 2006. 03. 26; 4-5. passzus, 13. passzus)

Köszönet.

péterapó # 2006.03.30. 22:37

Természetesen!

Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2006.03.30. 12:09

Köszönöm az írottakat.
Könyvtárból íropk, és nem tudok e-mailt megnyitni, és írni külön.
Ha máshonnan sikerülne, tehetem?
(ezetleg ha megadná(d), esetleg itt,e helyen)
Az írásot nagyon köszönöm.

péterapó # 2006.03.26. 00:27

A Jat. szerint az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni.

A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

A Magyar Alkotmánybíróság töretlen,következetes véleménye az:

"A belső jog és a nemzetközi jog viszonya az Alkotmány 7. § (1) bekezdése értelmében

  1. A 7. § (1) bekezdés első fordulata, amely szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, azt mondja ki, hogy ezek az általánosan elismert szabályok

külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei.

A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül - maga az Alkotmány hajtotta végre.

Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei,

hanem vállalt kötelezettségek. Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját.

Ez az általános belső joggá tétel egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes általánosan elismert szabályokat külön egyezmények (is) meghatározzanak és azok tekintetében külön transzformáció történjék.

Az ENSZ Alapokmánya és a genfi egyezmények tartalmaznak például ilyen szabályokat.
Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében;

ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek.

  1. A 7. § (1) bekezdés második fordulata - a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítása - minden vállalt nemzetközi kötelezettségre vonatkozik, az általánosan elismert szabályokra is.

Másrészt az összhangot az egész belső joggal biztosítani kell, az Alkotmánnyal is. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése tehát az Alkotmány, a nemzetközi jogból származó szerződéssel, vagy közvetlenül az Alkotmánnyal vállalt kötelezettségek, valamint a belső jog összhangját követeli meg; az összhang biztosításában figyelemmel kell lenni mindegyikük sajátosságaira."

Az AB. arról is véleményt nyílvánított:

"A demokratikus jogállam azonban - sok egyéb mellett - abban is különbözik a diktatúrától, hogy nem él vissza azzal a lehetőséggel, amelyet a jog megismerésének általános érvényű követelménye és az erre alapított felelősségre vonás az állam számára nyújt, hanem kellő törvényi garanciákkal megteremti annak a reális lehetőségét, hogy a jogalanyok valóban megismerhessék a reájuk irányadó jogszabályi rendelkezéseket,.......... . Ilyen garancia a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §(3) bekezdésében foglalt ama szabály, amelynek értelmében a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan hangsúlyozza:

ha a jogalkotásról szóló törvény nem tartalmazná az idézett szabályt, az akkor is levezethető lenne az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből.
E törvényi rendelkezés az alábbi részkötelezettségeket hárítja a jogalkotó szervekre: a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon

  1. a jogszabály szövegének megszerzésére (akár úgy, hogy az érintett előfizet a hivatalos lapra, akár úgy, hogy annak egyes számait a szükséghez képest megvásárolja) és áttanulmányozására (ideértve bonyolultabb jogszabályok esetében az illetékes hatóságtól történő felvilágosításkérést is)"

Egyébként kérdésedre választ ad
az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény is (kihirdetve az 1993.XXXI.tv-el)
A 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jogról szól...

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában,.....

Az Emberi Jogi Bíróság figyelemmel van a fegyveregyenlőség biztosítására.
Több részes államot elmarasztalt olyan ügyben,amikor a vádlott/peres fél részére kirendeltek ugyan ügyvédet, de az tényleges érdemi tevékenységet nem fejtett ki ügyfele érdekében.

Ismereteim szerint a magyar bíróságok cselekvőképességigel kapcsolatos perekben kirendelnek ügygondnokot v pártfogó ügyvédet....az,hogy ez ténylegesen segítse az alperest......már ügyvédi, bírói tisztesség és megfelelő civil kontroll kérdése.

Sok sikert
Üdv.

Polgár légy, ne alattvaló!

kispali2 # 2005.09.08. 09:15

Köszönöm a választ.

the big cat # 2005.09.07. 18:15

A vonatkozó alkotmányos rendelkezés a nemzetközi szokásjogra (consuetudo) vonatkozik, és nem az ENSZ határozatokra. Már világosan és részletesen kifejetettük az ENSZ határozatok kötőerejét.

kispali2 # 2005.09.07. 12:14

Értve, köszönve és nagyon tanulságosnak tartva az eredeti fölvetésre írottakat, szertném kérni, hogy a következő fölvetésre válaszoljatok, ill. véleményezzétek.

Fölvetés a következő:
Adott ENSZ határozat (A/46/119.szám, 1991. december 17.) szavazás nélkül jóváhagy egy dokumentumot a ~pszichiátriai betegek védelme, és gyógykezelésük fejlesztése alapelvei kérdéskörben.
Ez, mint - fölteszem - nagyontriviálisan elfogadott elveket rögzítő dokumentum szerintetek „"a nemzetközi jog általkánosan elfogadott szabályai”" közé sorolódik? (Hiszen ENSZ határozat közfelkiálltással, vagy nem tudokm hogyan, de elfogadta/jóváhagyta.)
Azért kérdezem, mert ha igen, akkor az Alkotmány 7.§ (1) bek alapján „("A Magyar Közt. jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait (...)")” szeretném megkérdezni, hogy az - érdemben - hivatkozható-e, vagy fölemlítése figyelembe veendővé teszi-e, konkrét ügyben.
Gondolom a kérdést lehet úgy tekinteni, hogy ... az Alkotmány hivatkozott részét szabad-e úgy értelmezni, hogy az ott említett körbe tartozó nemzetközi szabályok mintegy ~zsinórmértékül kell (kéne) hogy szolgáljanak, és azok - noha mint külön jogszabály nem léteznek - egyes mérlegeléssel eldöntendő esetekben (mintegy tartós ~irányvonal) ... legalább is illdomos figyelembe venni, annak keretei között maradni.

((Az egészet én pl. azért firtatom, mert ír olyanokat, hogy ha vkivel szemben felmerülnek cselekvőképességi aggályok, akkor a e kérdésben való döntésig biztosítani kell részére az ingyenes jogi képviseletet. Célom ennek elérése.))

Tehát az Alk. 7.§ (1) első fordulatában meghatározott körbe való tartozás adhat -e mégis érdemi ~figyelembe veendőségi alapot? Akár, mint szoros kivétel.

ObudaFan # 2005.09.05. 17:09

Amennyiben a tagállami bíróság előtt olyan kérdés merül fel, amelyhez a közösségi jog értelmezése, vagy közösségi jogi aktus érvényessége-érvénytelensége megállapítása szükséges, a bíróság e kérdésben az Európai Bírósághoz fordulhat, illetve ha a tagállami bírói rendszerben rendes jogorvoslati lehetőség az adott bíróság határozata ellen már nincs, köteles fordulni. Ez az eljárás az előzetes döntéshozatali eljárás (preliminary ruling). Az adott esetben a magyar bíróság úgy vélte, nem kell értelmezni a közösségi jogot, mert azt egy korábbi esetben az Európai Bíróság megtette.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.03. 21:29

Köszi Obuda Fan !
Az mit jelent, hogy "előzetes döntés kérése nélkül"?

ObudaFan # 2005.09.03. 08:19

Nem kell feltételes módban beszélni. Az Európai Bíróság egy ilyen döntése alapján magyar munkaügyi bíróság - előzetes döntés kérése nélkül - első fokon megítélte a felperes orvosnak a bérkülönbözetet. A vita azon volt, hogy a készenlét teljes ideje munkaidő-e orvosoknál. A magyar munkajog szerint ugye nem, csakhogy EU norma szerint meg igen.

dr Zákányi Csaba # 2005.09.02. 20:03

Hallottam egy olyan perről, amiben - ha jól emélkszem német - orvosok kifogásolták, hogy a munkáltató ügyeleti idejüknek csak bizonyos részét ismerte el munkaidőnek, ée ez után fizettek nekik. A bíróság (alighanem valamelyik nemzetközi) igazat adott nekik és visszamenőleg jól megítélte nekik a jövedelemkülönbözetet.
Ha én utánajárok ennek a pernek és beperelem a kórházat, ahol a hatályos jogszabályoknak megfelelően nekem sem fizetnek úgy, mintha az egész ügyeltem munkaidő lenne, szerintetek mit fog lépni a bíróság ? El tudjátok képzelni, hogy precedensként figyelembe veszik az említett ítéletet ?

ObudaFan # 2005.09.02. 12:19

Azért a közvetlen hatály kialakulása nem annyira egyszerű, hogy a Van Gend & Loos-ra lehetne szorítani. A rendeletek közvetlen hatályát (tulajdonképpen mind a horizontális, mind a vertikális közv. hatályt) maga a Szerződés deklarálja. A Van G. & L. annyival ment tovább, hogy magának a Szerződésnek a vertikális közvetlen hatályát mondta ki. A Szerződés horizontális közvetlen hatályát aztán a Defrenne v. Sabena deklarálta. Az irányelvek vonatkozásában a vertikális közvetlen hatályig jutott a bíróság (van Duyn ügy), míg "horizontális vonatkozásban" egyrészt az állam fogalmának kiterjesztő értelmezése (pl. Marshall ügy), valamint a közvetett hatály maradt (vagyis a magánfelek között nem közvetlenül hatályos az irányelv, viszont a tagállam jogát a közösségi jognak megfelelően kell értelmezni.) A határozatok közvetlen hatályának irányába a Grad ügy ment el.
A Walrave ügy (valamint a Bosman ügy) valóban lényeges fejlemény volt a horizontális közvetlen hatály felé, de azért nem azokat tekintik elsődleges precedenseknek.
Elsőbbség ügyben meg azért a jövőre tekintettel nem árt megemlékezni a Simmenthal esetről, amely értelmében nem a tagállami Alkotmánybíróság dönt - nemzetközi jogba ütközés címén - a tagállami jogszabály megsemmisítéséről, hanem ez kizárólag az EB dolga.

the big cat # 2005.09.02. 07:19

Csaba,

Az EU joga ugyan erősen precedensalapú, de más oldalról az EU bírósága döntéseit mindig normatív jogra alapítja. Ez azt jelenti, hogy inkább oylan alkotmánybíróságféle döntéseket vagy még inkább "jogegységi határozatokat" hoznak az EU bíróságai, tehát értelmezik, de nem alkotják a jogot formailag. Gyakorlatilag persze igen, de ezt aztán nagyon gyakran az Eu jogalakotó szervei kodifikálják is. Továbbá a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az EU bíróságainak döntésit fogadják el, nem más nezeti bíróság döntéseit, így a tagállamok bíróságaira csak az EU bíróságainak döntései kötelezőek, más nemzeti bíróságoké nem, még abban az esetben sem, ha az EU jogát alkalmazzák. Persze a jogalaklamazás egysége érdekében nyilván figyelnek egymásra.

the big cat # 2005.09.02. 07:13

Létezik az Oziris kiadó gondozásában egy könyv, az Európai Közjog és Politika. Sokkal érthetőbb átekintést ad az EU jogrendjéről (és működési alapjairól), mintha pusztán a döntéseket vadászgatnád valami jogszabálygyüjteményben.

Egyébként az EU jogszabályai, bírósági döntései megtalálhatók itt: http://europa.eu.int/…hu/index.htm

Nem tudom, hogy magyarul megvan-e minden, az angol verzió teljes. Ez az EU hivatalos oldala.

  • 1
  • 2