Tisztelt Fórumozók!
A közszolgálatban dolgozók úgynevezett többletjogainak megvonásával kapcsolatban többen vélik úgy, hogy ezek egyszerűen nem oldhatóak meg. Ugyanis felmerült a szerzett jog fogalma, amely alkotmányossági kérdéseket vet fel.
A kérdésem arra irányul, hogy valójában mi minősül szerzett jognak? Hol található ennek a fogalma, esetlegesen melyik jogszabály rendelkezik róla.
Köszönettel:
julius
Többletjog... Hehe.
Tisztelt "julius"!
Szerzett jog
(jus quaesitum), meghatározott személyt valamely jogalapon tényleg immár megillető, vagy valamely dologgal kapcsolatos, tehát összerüen létező jog, ellentétben a jog megszerzésének elvont lehetőségétől egyrészt, s másrészt az u. n. várandóságtól (jus virtuale). Az, hogy valamely jog feltételtől v. időhatározástól függ, a Sz.-nak e minőségét meg nem szünteti. A Sz. fogalma kiváló fontossággal bir a törvény időrendben való hatálya, vagyis annak a kérdésnek tekintetében, hogy a törvény mely időtől fogva alkalmazható, amit másként röviden a törvény visszaható erejének neveznek.
Pallas Nagylexikonból.
Ezzel kapcsolatban az AB 32/2005. (IX.15.) határozatában találsz fejtegetést a közszolgálatra vonatkozóan.
Köszönöm a választ!
Habár meg kell, hogy mondjam őszintén, ez nekem túl elméleti ahhoz, hogy megértsem!
Tehát, ha mondjuk egy olyan jogviszonyba kerülök saját elhatározásomból, melyet törvény szabályoz, és ez általában véve többletjogosultságokat ad, és ez a törvény hosszú idők óta ilyen szabályozással bír, akkor hátrányosnak a későbbiekben rám nézve nem módosíthatják?
Természetesen azért kerültem abba a jogviszonyba, mert a többletjogosultságok léteztek; ellenben nem érdekelt volna.
Köszönöm,
julius
Megmondom őszintén nem olvastam el sem a lexikon meghatározását, sem az AB határozatot. Amit hirtelen összeszedtem a témában és ami neked fontos lehet, hogy az EU jogában komoly gyakorlata van a szerzett jognak. Érdemes lenne ezekben kutakodni, mert azt nálunk is alkalmazni kell. Volt valami eset egy oszták professzorral, aki ha jól emlékszem Olaszországban professzoroskodott, több, mint 10 évet. Hazament Ausztriába és nem akarták neki folyósítani a 10 éves közalkalmazotti szolgálatért járó alappézt. (Állítólag a sógoroknál, ha valaki 10 évet letölt a közszolgálatban, akkor élete végéig kap valami alapjuttatást) És ebben az ügyben rémlik valami olyan, hogy az EU tagállamában bárhol megszerzett jogot minden tagállamban el kell ismerni. EU Bíróság ítéletei között kellene szétnézned. Egyébként, ha a www.mkab.hu-n a szókeresőbe beütöd a szerzett jogot kiad több határozatot, ami ezzel foglalkozik.
Köszönöm, megnézem.
Nagyon szívesen.
Sziasztok!
Bocs hogy ide írok, de nem találtam olyan témát, amihez jobban kapcsolódna.
A kérdés a következő, amiben a segítségetek szeretném kérni: törvényalkotási eljárás.
Azon belül pedig a törvényjavaslat benyújtását követően hogyan zajlik az eljárás. Igazából a tárgysorozatba vételt nem értem hogy hogyan történik. Hiába olvastam el a Házszabályt, meg a Kukorelli könyvet nem találtam sehol olyan leírást, ahol időben pontosan le lenne írva hogyan zajlik ez. Az általános és részletes vitát értem. Csak ami előtte van nem.
Köszi.
Ide tényleg nem illik. Megértem maximálisan azokat, akik amiatt ágálnak, hogy sokan össze-vissza írogatak topicocba. Normális ember nem megy kenyeret venni illatszer boltba.
Vannak -e szerzett jogaik a már huzamosabb időn keresztül állattartással foglalkozóknak a gomba módra szaporodó lakópark épitőkkel és az ott lakókkal szemben?
Alkotmányosnak tekinthető -e egy olyan rendelet, amely egy újonnan épitett lakópark 500 méteres körzetéből eltávolitani rendeli az állattartókat?
Tudomásom szerint az angol jogban a 20 éves működés az az időhatár, amelytől a szomszédok türni kötelesek a tevékenységgel együttjáró elhárithatatlan kellemetlenségeket.
Természetesen vannak. Az állattartás az ember létfentartásának alapja. Amelyik önkormányzat ezt rendeletében korlátozza az az ember ősi jogát sérti. Nagyon sok ök. rendeletében van ilyen korlátozó rendelet. Nagyon helyénvaló a felvetés. A "macskajancsik" akik ilyen rendeletet hoznak azok ezeket az alapjogokat nem is értik.
A települési önkormányzatnak joga van rendeletet alkotni az állattartás szabályairól. Ebben a település egyes részeia, de akár az egész településen is korlátozhatka, megtilthatja az állattartást. Mivel az önkormányzati rendelet jogszabály, ezért aki jogsértőnek véli, egyedül az alkotmánybíróság előtt támadhatja meg.
Még valamit: az angol jog magyarországon közjogi kérdésekben egyáltalán nem játszik.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Én inkább úgy pontositanám a kijelentését, hogy az angol jog mint jogforrás kozjogi kérdésekben, hivatalosan egyáltalán nem játszik.
Ugyanakkor kár lenne lebecsülnünk az jogalkotók kreativitását.
A méltányosság mind két rendszerben szerepet játszik igy a két rendszer összehasonlitása pozitivan befolyásolhatja a magyar jog fejlődését.
A kérdésem tehát továbbra is az, hogy létezik -e olyan hazai jogszabály, vagy EU jogszabály, amelyik a szerzett jogok tekintetében irányadó lehet.
Mint a jog iránt érdeklődő laikus kérdem ezt.
Remélem Dr. Attika mindannyiunk érdekében elvégzi nekünk ezeknek a jogforrásoknak a feltárását. :-)
Bizonyára nem voltam elég világos. Az én hibám...
A "szerzett jog" fogalmával első sorban az angolszász, azon belül is az amerikai jogtudomány operál. (De ők sem abban az értelemben, ahogyan Ön használja.) A kontinentális jogban nincs hagyománya és elfogadottsága. Egyes magyar alkotmánybírósági határozatok indoklásában megjelent, de nem túl világosan, és ott sem abban az Ön által kívánt jelentésben.
Summa summarum: az, hogy valaki hosszú időn keresztül is folytatott egy tevékenységet, nem zárhatja ki, hogy a jogalkotó a jövőre nézvést megtiltsa.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Nem arra gondoltam amire Ön gondol, de a hosszas fejtegetésemet elnyelte az forum editora.
Feladtam.
Melyek azok az alkotmánybirósági határozatok, amelyeknek az indoklásában szerepel a szerzett jogokra való hivatkozás?
A www.mkab.hu keresője elég vacak.
Mindent felad amiben a szerzett szó szerepel.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Vágyaimnak megfelelően értelmeztem a STURGES v BRIDGEMAN eset magyarázatát , ez vezetett a félreolvasáshoz.
Kösz a figyelmeztetést.
Ha jól értem, akkor ön hosszabb ideje, foglalkozásszerűen foglalkozik állattartással egy bizonyos területen, amelyen most az önkormányzat rendelettel megtiltotta ezt a jövőre nézve. Ez valóban méltánytalannak tűnik Önre nézve, de kétségtelenül igaz amit KBS leírt. Ezzel a rendelettel viszont korlátozhatják az Ön foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos jogát, melyre tekintettel valamilyen jóvátételre az ök-al szemben szerintem igényt tarthat. Utána kellene nézni esetleg annak, hogy az ök minden korlátozástól mentesen szabályozhatja e ezt a jogterületet.
No most KBS! Hogy is jön ide az angol jog?
Nem foglalkozom hivatás-foglalkozásszerűen állattartással bár van 3 mások által bértartott lovam.
Kedvtelésemből kifolyólag sorozatosan olyan emberekbe botlok, akik állattartó hivatásuk folytatásában veszélyeztetve érzik magukat.
Ezért kezdtem el foglalkozni a témával hasonló reagálási gyorsasággal, mint a veszett csiga és hasonló elszántsággal, mint a sündisznó, amelyik lemászott a súrolókeféről.
Nem volt ez mindig igy.
„"Tudomásom szerint az angol jogban a 20 éves működés az az időhatár..." ”- írta kérdésében Muchtar. Szóval így jött ide...