Apeh tartozás elévülése.

Bár egy kicsit már túltárgyaltuk az ügyet, annyit még hozzátennék az utolsó bejegyzéshez, hogy laikus gondolkodásom szerint nem kezdődhetett a végrehajtási jog 2011-ben, ha már 2008-ban ingatlant és gépjárművet terheltek meg az érintett (2006-os) tartozás miatt.

Ez így nem igaz. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mikor kezdődött a végrehajtáshoz való jog. Ez esetben szerintem a megállapítással, tehát 2011-ben. De lehet, hogy tévedek.

Természetesen az egyértelmű, hogy a NAV-nak 2011-ben joga volt a 2006-os év ellenőrzéséhez. De a kérdés továbbra is az, hogy jogos-e a NAV állítása, hogy ez a (jogos) revízió megszakította az elévülést az eredeti, 2006-os tartozásra vonatkozóan? Ha esetleg nincs igaza a NAV-nak, akkor pedig mit tehet az adós?

A 2006-os tartozás megállapításának joga 2011. december 31-én évült volna el. Vagyis 2011-ben még simán meg lehetett állapítani a hiányt.

Kimaradt, hogy a tartozás eredetileg 2006-os.

Tisztelt Kovács Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát. Az elévülés megszakításának ezen okát a NAV ügyintézője ma mondta személyesen. A tartozás (nyugdíjjárulék), amelyre a nav revíziót indított 2011-ben. A revíziónak eredményeként 85 ezer forint újabb hátralékot mutattak ki, melyre még rátettek 60 ezer forint bírságot. Az is tény, hogy az egészségügyi hozzájárulás esetében viszont 45 ezer forint túlfizetést állapítottak meg, ezt át is vezették a tartozásra...Lehet, hogy ennek okán mondják, hogy megszakadt az elévülés, bár a vizsgálati anyagon is az szerepel, hogy revízió, a megbízó meg a NAV.

Miért szakítaná meg?

Itt a teljes szabályozás:

Art. 164. § (1)852 Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

(1a)853 A bíróság által jogerősen megállapított

a)854 csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),

b)855 a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás,

3. a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy
4. a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése

esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(1b)856 Az (1a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

1. az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy

b)857 az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg.

(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.

(4)858 A pénzügyi tranzakciós illeték kivételével az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.

(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(6)859 Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

(8)860 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére (6)-(7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9)861 Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.

(10)862

(11)863 A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.

(12)864 Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, úgy az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig nyugszik.

(13)865 Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik,

1. egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy
2. a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve
3. az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság

új eljárás lefolytatását rendeli el.

164/A. §866 (1)867 Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 99. §-a alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.

(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.

(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.

Az adótartozás elévülés eltér a Ptk. szerinti elévülési szabályoktól. Pl. csak kivételesen lehet megszakítani, bár bizonyos esetekben nyugszik illetve meghosszabbodik.
(Még az önellenőrzés is csak akkor szakítja meg az elévülést, ha az adózónak javára mutatkozik adókülönbözet.)

Valamit félreérthettél.

Tisztelt Fórumozók!

Valaki tud-e biztosat mondani arról, hogy az nav revízió az elévülést megszakítja-e? Eddig úgy tudtam, hogy csak az önellenőrzés a megszakító tényező, de a nav szerint a saját revíziójuk is ideértendő. Magyarul, az 5 év letelte előtt indítanak egy revíziót, és onnantól újraindul az 5 év, azaz soha nincs vége...
Az sem világos számomra, hogy ha a revízió csak bizonyos adónemet vizsgált, miért szakadt meg az elévülés a többi adónem esetében is.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelt fórumozók!

Az MKK Zrt. egy kb. 10 éve nem működő Bt. adó- és járuléktartozását szeretné rajtam, mint volt beltagon behajtani. Elvileg meg is egyeztünk részletfizetésben, ám sajnos menet közben úgy alakult, hogy a részleteket sem tudtam fizetni, s most a szerződés megszüntetését követően végrehajtással fenyegetnek. Mit tehetek? Nem egy menetközben elévült ügyről van szó? Vagy "várjam" a kilakoltatást? Üdv.: Suncers

Tisztelt Jogi Fórum!
A konkrét ügyben kérném valaki véleményét, segítségét!
Tíz évvel ezelőtt kényszerből lettem vállalkozó, azaz akkor így tudtak "alkalmazni". Mivel munkámból kifolyólag hol volt bevételem, hol nem, kiadásaim pedig igen, adótartozásom halmozódott fel.
2005 tavaszán (márc-ápr) megszüntettem az egyéni vállalkozást, utolsó vállalkozói adóbevallásomat 2006-ban adtam le.
Innetől GYES-en voltam egy ideig. Ezalatt nem tudtam fizetni adótartozásomat. 2007 júniusában kezdtem újra dolgozni, a következő hónapban az APEH és fizetés-levonást kezdeményezett a munkabéremből. Innentől 2011 április-ig vonták a havi 33%-ot, amikor is munkanélküli lettem.
Most sikerült munkát találnom, várhatóan december elején jelentenek be, első fizetésemet tehát januárban kaphatom.
Kérdésem, hogy ez esetben beszélhetünk-e és mikortól elévülésről? Esetleg tovább vonják majd a fizetésemből a 33%-ot?
Köszönöm!

k.szonja:
A teljes tartozás és az egyéb körülmények ismerete nélkül nem lehet megválaszolni a kérdést.
Tudni kellene a tartozások eredeti esedékességét, összegét, az időközbeni, a vh-hoz fűződő jog elévülését befolyásoló esetleges körülményeket (volt-e szünetelés, felfüggesztés, jelzálogjog-bejegyzés, stb.). A legjobb, ha a NAV-val tisztázódik a történet - kérelem alapján. Hivatalból is figyelik az elévülést, de ott is emberek dolgoznak. Ha elévült vmi, de eddig nem vették volna észre, a kérelemre biztosan átszámolják és megállapítják a még fennálló tartozást.
Ha elévülés miatt még nem törölt, de elévült tartozásra önkéntesen fizet, nem évültetik el a tartozást, hanem elszámolják rá a befizetést.

Tisztelt hozzáértők!
A segítségüket kérném. Adósságom van a NAV felé és sajnos nem tudom megfizetni mivel munkanélküli vagyok. Azt hallottam, létezik ilyen méltányossági kérelem az Apeh felé. Hol lehet ehhez hozzájutni? Le lehet tölteni valahonnan vagy hogy megy ez?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Nem mindig veszik automatikusan figyelembe az elévülést. Kérjétek írásban a folyószámla felülvizsgálatát.

Az alábbiakra értettem azt hogy elszámoltak:
Hogy egy példát irjak az Apeh által küldött folyószámla kivonatból:
104.Áfa
2009.01.01.nyitó 735.000,- elévülés miatt 2009.07.01 levonva -238.000,- 2009 évi záró 497.000,-
2010.01.01.nyitó 497.000,- 2010 évi záró 497.000,-
vagy:
152.Egészségügyi hozzájárulás:
2009.01.01.nyitó 118.420,- elévülés miatt -13.530,- saját befizetés 60.000,- 2009 évi záró 44.835,-
2010.01.01 nyitó 44.835,- 2010 évi záró 44.835,-

Tehát addig amíg 2009-ben levonták az esedékes elévülést, 2010 évre nem vontak le semmit, holott 2005.02.hóban megszünt a vállalkozás.

Mit jelent az, hogy számoltak el elévülést???

Kedves Fórumozók!

Az után szertnék érdeklődni, hogy tudja-e valaki, hogy az adótartozás elévülésének mik a feltételei.

Konkrétan: 2005. 02. hóban megszünt vállalkozás 2009-es folyószámla kivonata szerint még számoltak el elévülést, de a 2010-es évre egyáltalán nem számoltak el. Mi a teendő ilyenkor kérni kell az APEH-ot hogy számolja el? Mi havonta törlesztjünk az adótartozást, mi van ha már elévült összeget is törlesztettük?

Ahhoz látni kell a folyószámlán lévő esedékességeket.Egyébként az elévülést hivatalból figyelni kellene nekik.

Tisztelt Válaszadók!
A fiamnak 2005.02.hóban megszünt a vállalkozása. Fennmaradt adó és járuléktartozása. Az APEH 2009.09 hóban lefoglalta a gépkocsiját, úgy hogy nem vonták be a forgalmit, tehát használhatta. Most 2011.04 hóban kaptunk a Polgármesteri hivataltól egy levelet, hogy az apeh kezdeményezte a gépkocsinak a forgalomból való kivonását. Azt szeretném megkérdezni, hogy Önök szerint lehet-e kérni elévülésre hivatkozva, hogy töröljék a fennáló tartozást?

Tisztelt Fórumozók!
2005 májusában kaptam egy levelet az APEH-tól, hogy 2005. január 1-től Behajthatatlanság címén törölték a fenálló tartozásomat, pár hónappal később, hogy a kamatait is törölték (2003. novemberében adtam vissza egyéni vállalkozói igazolványomat). Azóta az APEH-tól semmilyen levelet nem kaptam. Azóta nics munkaviszonyom, a nevemre semmi nem került. 2006, 2007 nyarán és utoljára tavaly évvégén voltak környezettanulmányt készíteni.
A kérdésem az lenne, hogy ez a tartozás elévül e, ill. törlik e? Ha igen mikor és erről küldenek valami értesítést?
Jövő hónapban szeretnék Angliában munkát keresni.
Előre is köszönöm a választ.

...

Szia!
Mindenképpen próbáld meg a méltányosságit.
De arra számíts, hogy a nyugdíjjárulékot és az eg.bizt. járulékot akkor sem fogják elengedni (mert azért cserébe eü. szolgáltatást, és nyugdíjat kaphatsz).
A többit talán igen.

tényleg nincs más mód: próbálkozni kell. Ha van rá mód, akkor adótanácsadó vagy könyvelő segítségét kell kérni. Hátha ők sikeresebbek lesznek.

Köszi nandy, hogy próbálsz tanácsokat adni. Dolgozni nem tudok mert kismama vagyok.
A folyószámlámon nem volt soha pénz, a magam utáni járulék halmozódott fel. Nem tudom, lehet bemegyek személyesen ahhoz a nőhöz aki eldöntötte a méltányossági kérelmemet, hátha segít valamit az is ha beszélek vele. Na mindegy köszönöm a tanácsodat.

Jaj, most látom, hogy már adtál be méltányosságit és elutasították.:(

Lehet, az volt a gond, hogy semmilyen biztosítékot nem láttak arra, hogy fizetni tudnád a részleteket.
Valamit fel kellene mutatni nekik.
Pl. ha lenne munkahelyed, az jó lenne. Mert akkor lenne jövedelmed is, amiből tudnál fizetni.

Sőt, vissza az egész... Most látom, hogy majd' egy évig nem is volt könyvelőd.
(Ráadásul tőle max. a késedelmi pótlékot, bírságot lehetne kérni - ha bizonyíthatóan az ő hibájából ered)

Szóval én a helyedben méltányossági kérelmet adnék be, kérném, hogy az egész tartozást engedjék el, vagy legalább egy részét. A maradékra pedig kamatmentes részletfizetést kell kérni - akár 36-48 hónapra is megadják, tekintettel arra, hogy magánszemélyről van szó.
Sokat nem veszíthetsz, és hátha bejön.
De add be mielőbb, nehogy a végrehajtó jöjjön.