Bányaszolgalmi jog kérdés

Nem értem teljes egészében.
Mi köze van ehhez a kiskoru gyereknek ? Az örökös kiskoru, akkor nevében a szülei járnak el.
Az örökséget az örökös jogosult -visszautasitani.
Ha ezt minden örökös megteszi akkor az államra száll a tulajdonjog, az özvegy meg élvezhet rajta séta közben.

Miért értéktelen ? 120 ezer ft nem akkora összeg,hogy ne érné meg a teket összevonni egy hrsz alá,ugy mindjárt könnyebben eladható, s az értékkülönbözet fedezi a földhivatali dijat.

Örököltük a harmadik elhúnyt testvér utáni örökrészt, amely 20 helyrajzi számon van, értéktelen, ráadásul az özvegye haszonélvezete rajta van. A sok hrsz. miatt 120 ezer csak a földhivatali munkadíj, 15 % az örökösödési illeték mivel nem egyenesági leszármazott az örökös, és mert zártkertnek van nyilvánítva. Megpróbáltuk a visszautasítást, erre jöttek hogy a leszármazottak, két felnőtt visszautasította, mire jöttek a kiskorúak. 500 ezer - a kjzői értékbecslés alapján - a 3 leszármazottra eső rész összesen, amelyből 2 kiskorú. Ahogy számoltuk az adósság-nyereség viszonyulást marad 21 ezer forint olyan érték maradna a kiskorú leszármazottnál, amely azonban forintosíthatatlan, mert a haszonélvezet ott van, és mert nem eladható. Viszont a fizetnivaló - ha a gyámügy nem egyezik bele a visszautasításba - a szülőket terheli? Mi történik ha sem a gyerek, sem a szülő nem fizeti meg a földhivatali díjat? Ráadásul kártérítéskor kapott földekről lévén szó, van egy csomó egymás melletti hrsz. amit azonnal egy hrsz-ra vonhattak volna össze és mondjuk nem 120 ezret, hanem 20 ezret kéne fizetni a földhivatalnak. Mi a kiút ebből a kutyaszorítóból?

mikojo!

Sok esetben a föld tulajdonosa nem érti a bányajog lényegét. A föld méhének kincsei : kő, szén, kőolaj , víz stb. az állam tulajdonában van. Az állam ezek kitermelését gazdálkodóknak - jelesül bányavállalkozóknak átengedheti, akik koncessziós díjat vagy bányajáradékot fizetnek. A föld tulajdonosának ehhez semmi köze. A törvény viszont ad egy lehetőséget, hogy és ha és amennyiben a bányászat a telek használatát is ellehenetleníti, akkor a telek tulajdonosa igényelheti, hogy a telket tőle vegyék meg. Ha a bányavállalkozóval ebben nem tudnak megegyezni, akkor a bányavállalkozó jogosan kérheti a kisajátítást. A bányászati jog és a telek tulajdonjoga teljesen külön jogintézmény. Azt csak a fentebb hivatkozott szabály köti egybe.

Azért nem olyan ördöngőség volt levetetni, csak a MOL részéről időhúzás az volt bőven.
Először is írni kell egy a-mailt a ingatlanok@mol.hu címre, amire egy árva betűt sem írnak vissza az átvevők.
majd 1 hónap várakozás után jó ha írsz egy "keményebb" felszólító levelet, és arra reagál Rák Magdolna, aki továbbítja az e-mailedet a felelős osztályra Szolnokra.
majd kb.:3 hónap múlva megkaptam a levelet a Földhivataltól hogy levették a Bányaszolgalmi jogot, ami még 1972-ben került rá a környéken lévő telkekre, de azóta is rajta van. Tudnak a dologról hogy több száz telken van ok nélkül (a vezetékek 5-600 m-re futnak az ingatlanoktól, csak valamikor 1 TSZ terület volt), de csak akkor veszik le ha megkeresed őket, és te indítod el a levételt!

A tulajdoni lap másolatát bárki kikérheti a földhivatalnál.

Azon meg nagyon csodálkozol, hogy a nyári szabadságolási időszakban egy hét alatt még nem válaszoltak? Az lett volna a csoda, ha válaszolnak...

greenpeace

biztos nem élnek vissza a személyes adataiddal ez elég paranioásan hangzik.
Ezek szerint nem szüntetted meg az adásvételit, pedig:

"Ptk. 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.Jogi tévedés címén megtámadása szerzodésnek|3Megtévesztés címen szerzodés megtámadása|3Ingyenes szerzodés megtámadása tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén|3
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást."

Ez alapján bármikor kezdeményezhetted volna. De gondolom ez már veszett fejsze nyele.
A Mol-al kapcsolatban ne azon aggódj h visszaélnek e az adataiddal, hanem h lépnek e egyáltalán.

Hello mindenkinek!

Lehet nevetséges amit kérdezek, de kicsit fusztrál egy dolog. A napokban írtam e-mailt a MOL részére egy bányaszolgalmi jog eltörlése miatt. Azt mondták küldjem el a tulajdoni lap másolatát, és egy térképmásolatot, így indul a dolog…

1 hete semmi válasz, és most azon aggódom, hogy lehet nem szabadott volna elküldeni a tulajdoni lap hivatalos másolatát, mert azon minden személyes adat rajta van, és talán visszaélhetnek vele?
Vagy teljesen alaptalan az aggodalmam? Valaki nyugtasson már meg, hogy nem tudnak visszaélni vele…, vagy az ellenkezője is megtörténhet?

Köszönettel

Köszönöm az eddigi válaszokat

A földhivatalnál meg lehet nézni, hogy a bányakapitányság milyen határozatot hozott, vagyis a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak ott ekll lennie az okirattárban. A határozatból nyilván kiderül sok minden.

Javaslom a Google keresőbe beírni a "bányaszolgalmi jog" kifejezést, és a megjelenő x számú találatot átböngészve bizonyára megtalálható a felvetett problémára a kérdés.

Addig is amíg valaki hozzáértő érdemben nem tud itt külön is válaszolni.

Monalisa
laikus hozzászóló

A helyzetem a következő: 2000-be a Geofor Salgótarjáni kft ajánlatot tett a bányaszolgalmi jog bejegyzésére. Ez a bejegyzés alapítója a Dégáz volt. Az ajánlatot én nem fogadtam el, mivel a felkínált kártalanítási összeg nagyon kicsi volt.
A GEOFOR ekkor az ügyet a Közigazgatási hívatalnak adta át. Ott gyakorlatilag semmi sem történt. Az idei évben az önkormányzat hirdető tábláján azt olvastam, hogy a bányaszolgalmi jogot területemre bejegyezte a földhivatal állítólag a Bányakapitányság határozata alapján.
A kártalanítás elmaradt.
Állítólag egy 2008-as törvény erre lehetőséget ad.
Mit lehet tenni a bejegyzés megsemmisítése illetve a kártalanítás megfizetése érdekében?
A Közigazgatási Hivatal, az egyeztetés a tulajdonossal kimaradhat?
Egyáltalán melyik törvény ez? Nekem a 2008-as 40. törvényt mondták, de ebből én nem tudom kiolvasni ezt a bejegyeztetési lehetőséget.

Ki tud róla valamit?

Köszönöm a válaszokat!

Mindenképpen intézzétek el a levételt az építési engedélyezési eljárás előtt. Az ingatlannyilvántartás közhiteles nyilvántartás, így az építésügyi hatóság nem teheti meg (elvileg), hogy figyelmen kívül hagyja a tulajdoni lap bejegyzéseit.

Meg azért megnyugtatóbb is, hogy nincs rajta az tul. lapon a szolgalmi jog, mert pl. lehet, hogy majd ti is el akarjátok adni egyszer az ingatlant, és a ti vevőtök kekecebb lesz, mint ti. (Én például biztos ragaszkodtam volna ahhoz, hogy az eladó töröltesse a szolgalmi jogot, ha azt állítja, hogy nincs is ott vezeték, vagy ha ezt nem teszi meg, engedjen a vételárból legalább 6-8%-ot a teher miatt.)

Az valóban érdekes, hogy miért van bejegyezve bányaszolgalmi jog, ha nincs is ott vezeték.

Nos, újra itt..., köszönöm az eddigi válaszokat!
Most felhívtam a MOL Nyrt ingatlangazdálkodási osztályát, és ott azt a tájékoztatást kaptam, hogy valóban van a közelben egy nagy gázvezeték, de az 400m-re van az általam kiválasztott telektől (ami egyébként külterület, és jelenleg szántó).
Ami tiltja az építkezést az az ő elmondásuk szerint 50-m-ig terjed ki, és ez a terület már nem esik bele. Az ügyintéző szerint a földhivatal nem jól járt el az évek alatt, (amikor a volt TSZ területét több darabra osztogatták fel, majd eladták), mert nem vette le a szolgalmi jogot a távolabb eső ingatlanokról.
Ezt állitólag én kérvényezhetem a a MOL Nyrt-nek írt levelemben, amihez a helyrajzot és a földhivatal által kiadott lapokkal elküldöm nekik (nem tulajdoni lap). Ők felülvizsgálják, majd itt még nincs vége..., én írok tovább kérvényt a MOL Nyrt-nek még egyet, és a Földgáz szolg.-nak, és majd ők ellenjegyzik...
Már felhívtam a helyi önkormányzatot is, ott azt mondta az építési osztályvezető hogy kb.: 4-500m-re fut a Délmagyarországi gázvezeték, de ez a telek nem esik bele a tiltott zónába. (egyébként már van 2 új családi ház is az én most megvásárolt telkem, és a gázvezeték közötti szakaszon.)
Ráadásul az a furcsa, hogy erre a telekre még bevan jegyezve, de a vele szemben lévő kiskertekre, amik 5 méterrel távolabb helyezkednek el, de a vezetékhez közelebb, ott semmi bejegyzés nincs a szolgalmi jogokról..., legalábbis 3 tulajnak biztos nincs mert ismerjük őket. Ez azért érdekes, mert ők még közelebb esnek a vezetékhez...

Most megpróbálom elintézni a földhivatalnál, hogy pótolják a hiányosságaikat, és ha ott nem megy akkor elkezdek levelezni a MOL Nyrt-vel, ami gondolom aranyos kis procedúra lesz! Ui.: azzal nyugtatgatták most a férjemet a földhivatalban, hogy ne idegeskedjen, mert azon a részen falvakon, községeken át rajta van a szolgalmi jog, de ez csak az ő szavaikkal élve: formalitás!
Persze ez nekem nem gyere be..., mert szerintem ez tény nem formalitás kérdése. Főleg, ha ráhúzom a több milliós ingatlanomat, és pár év múlva ledúrja a MOL, mert ők éppen itt fektetgetnek..., és nekem akkor már nem jár kártérítés mert így vettem az ingatlant.

Persze lehet ez nem így megy, nem vagyok jogász..., sajnos.

Ui.: egyébként ez Szegedtől 20 km-re van, szándékosan nem írtam ki a városka nevét, nehogy kidobja a Google motorja hogy miket írogatok a területről ;)

Remélem nem reménytelen a helyzet..., de nem hiszem hogy a földhivatal csak úgy leveszeget szolgalmi jogokat...

Valóban helyénvaló a kérdés.
A kérdező nem mondott el mindent. Nem mondta el, hogy külterületi ingatlanról van-e szó. Az sem világos, hogy az ügyvéd valójában mit mondott és ki bízta meg a szerződés szerkesztésével.

Kedves Mohos doktor,

és mi készteti arra az eladót, hogy a "közös okiratot" aláírja, és a vételárat visszafizesse?

Azt, hogy visszafizeti a vételárat az eladó önnek. Írnak egy szerződéstől ellást tartalmazó közös okiratot, amelyet ügyvéd jegyez ellen. Ha még nem nyújtották be a földhivatalba a tul. jog bejegyzési kérelmet, akkor visszavonási kérelmet nem kell benyújtani.
Általában a vevő a vásárlást megelőzően megnézi a tulajdoni lapot. Azt nehéz bizonyítania, hogy az ügyvéd tájékoztása mennyiben volt hibás. Azt még nem tudja ön egészen bizonyosan, hogy erre az ingatlanra nem lehet építeni.

Köszönöm!
Elvagyok keseredve, mert tudta az ügyvédnő is hogy építeni szeretnénk oda, de azt mondta semmi akadálya!
Tegnap írtuk az adsvételit, gondolom itt nem érvényes a 3 nap-os garancia visstafizetés :(
Mit tehet ilyenkor az ember?

Az, hogy hol megy a vezeték, az a vázrajzon van feltüntetve. A földhivatalban lehet vázrajzot kérni.

Ha az ingatlanra már be van jegyezve a bányaszolgalmi jog, akkor azért te új tulajdonosként a MOL-tól már nem igényelhetsz pénzt, a bányaszolgalmi jog értékcsökkentő tényező, erre figyelemmel az ingatlan vételárát lehetett volna csökkenteni. (Mert pl. olaj-, gázvezeték környzeteében nem lehet építményt elhelyezni, bizonyos tevékenységeket folytatni, így korlátozva vagy a telked használatában.)

Ha az ingatlanon új vezetéket kívánnak elhelyezni, arra vonatkozóan új szolgalmi jogot kell bejegyezni.

A bányaszolgalmi jog jogosultját keresd meg a kérdésben, hogy indokolt-a a bányaszolgalmi joguk fenntartása, ill. ténylegesen megy-e vezeték az ingatlanon.

Ezek konkrét kérdések. Azaz ezekre a választ az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat tudja megadni.

Szép napot!

Egy hozzáértő személy válaszát várom bányaszolgalmi jog ügyében. A napokban vettem egy telket, mely jelenleg szántóként van nyilvántartva, de építeni szeretnék rá. Az eladóval többszöri egyeztetés után nyélbeütöttük a vásárlást, és amikor az ügyvédnő olvasta fel az adásvételi szerződést, akkor feltünt egy mondat: az ingatlant terheli a MOL Magyar Olaj... bányaszolgalmi joga. Bejegyző határozat:.../1972.07.24.
(Ez a terület amit megvettem egy régi TSZ területének egy része, amit kb.: 10 fele osztottak fel.)
Amikor megkérdeztem az ügyvédnőt, hogy mi ez a bányaszolgalmi jog, akkor az eladó azt a választ adta hogy semmi komoly, mert nem ott megy a vezeték, hanem 500 m-es távolságban, és nem érinti ezt a telket. Persze ezt a pénzátadás előtt soha nem említette az eladó, mivel akkor utánajártam volna. Nyugtatgattak, hogy semmi vész, csak ha gázcsőfektetés van, akkor fizet a MOL. Viszont annyi rosszat olvastam már, hogy egy egyenes beszédre vagyok kiváncsi, hogy valójában ezzel mennyit számít az ingatlanom értékében a Bányaszolgalmi jog? Mikor lehet ennek negatív visszaütése számomra? Mennyire dobja vissza az ingatlan értékét? Kaphatok-e rá építési engedélyt? Mit lehet, és mit nem lehet az építkezés során alkalmazni?
Van-e mód arra, hogy levetessem a bányaszolgalmi jogot, mivel állitólag nem az én telkemen fut a gázvezeték?
Hol tudom meg pontosan, hogy valójában hol van a vezeték? ...és így utólag mit tudok tenni, ha számomra nem kedvezőek a feltételek?

Lehet későn kérdezek, mert a szerződést aláírtam :(

Köszönöm előre a válaszokat!

Én a földterületemet tagi részarány visszaadása során kaptam vissza. A terület alatti gázvezetéket még a korábbi kezelő MgTsz idején fektették le. A bányaszolgalmi jog nincs bejegyezve. Mi van akkior, ha én erre a területre házat akarok építeni, esetleg házhelyekké alakítani? Kb. 5 telek. Mindegyiken át vezet a gázcső.

Nem vagy köteles aláírni, ebben az esetben a bányavállalkozó hatósági határozatot kérhet, aminek viszont te viseled a költségeit, ha a bányaszolgalmat elrendelik.

Helló Mindenki!

Van egy olyan ügyem, hogy adott egy földterület, ami az enyém. Felhívott egy cég, hogy mivel átmegy alatta egy gázvezeték, vagy ilyesmi, ezért bányaszolgalmi jogot kell rá bejegyezni. A kérdésem az lenne, hogy én ezt köteles vagyok aláírni, vagy nem vagyok köteles, és jogomban áll érte kártérítést kérni, mivel tudtommal a bányaszolgalmi jog valami hasonlót jelent. Nem vagyok jogász, ezért nem tudom biztosan. Minden esetre jó lenne érte valami plusz juttatást leakasztani. Kérném, hogy akinek van valami ötlete, vagy tud segíteni, az írjon nekem egy emailt legyen szíves a következő email címre:

dweed@freemail.hu

Előre is köszönöm!