Vikoka,
„Mit tehetünk?”
Például elolvashatjátok a Ptk-ban a túlépítés definícióját és a kapcsolódó szabályozást, 5:28-29. § itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Ha a túlépítés 2014.03.15. előtt megtörtént, akkor még a régi Ptk-t kell alkalmazni, 109-111. §:
https://njt.hu/…1959-4-00-00
Mindkettőben fontos, hogy a bíróság nincs a szomszéd kérelméhez kötve, a törvényszabta lehetőségek közül a saját belátása alapján választ.
És hogyan árverezték el a ti telekeiteket?
Mi köze ennek a szolgalmi joghoz?
Üdvözlök mindenkit
Az alábbi esetem van;
2002-ben vásároltunk egy házat, es egyben megvettük a két mellette, és fölötte lévő telket is. Egy tulajdonosé bolt sz egész.
2 éve elárvereztèk a telkeket. Ugyanaz a személy vette meg. Azóta sem törődik a telekkel, nem tartja rendben, mi kaszáljuk ,mert nem akarunk a környezetünkben gazban élni. Az új tulaj ki akarta méretni Kiderült, hogy két melléképületünk fele átlóg a megvásárolt telekre.
Mit tehetünk?
A leírásod alapján nem veszítheted el.
Legfeljebb kártalanításod mellett alapíthat a bíróság szolgalmat a szomszédnak., de ebből a szempontból is ő lesz a pervesztes.
@potaj88
83. § [A perköltségviselés általános szabályai]
(1)" Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.
(2) Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére."
Úgy tűnik az ellenérdekelt fél mindenképpen pert szeretne. Ha nyer és bejegyzik a szolgalmat akkor minden felmerült költséget ügyvéd, utazás stb a bíróság ki fog velem fizettetni?
Ptk. 5:161. § (3) vagy a Ptk. 168. § (2) sem bírálja ezt felül? Bocsánat nem kukacoskodás, szeretnék felkészülten tárgyalni a szomszéddal és korrekt megállapodásra jutni.
5:161. § [A telki szolgalom létrejötte szerződéssel és elbirtoklással]
(1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
5:168. § * [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]
(1) A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.
@KBS, @drbjozsef
köszönöm, utólag már okosabb lettem én is...
És még ezt is ide:
Ptk. 5:169. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]
(1) "Az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra vonatkozóan dologi jogot szerző a szerzett jogát nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy őt a bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot vagy tényt annak jogosultja a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző bejegyzett jogosulttal, valamint a be nem jegyzett jog vagy tény jogosultját bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben nem érvényesítheti."
potaj88,
„Ptk.
5:146.§ (1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
...
5:161. § (1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Kovács_Béla_Sándor:
Tudna esetleg valami jogszabályt megjelölni amire hivatkozhatnék?
eulimen,
"Milyen jogodat korlátozza a kerítés?
Vagy ha úgy tetszik: milyen jogodat szeretnéd gyakorolni az átjárási szolgalommal érintett részen, amit a kerítés miatt nem tudsz?"
A telek birtoklását korlátozza, ha már tűrnöm kell az átjárást legalább én is használhassam a saját telekrészem például én is ott járjak be, ezzel a telek kihasználhatóságát növelve.
A szolgalmi jog a nyilvántartásba vétellel jön létre. Vagy elbirtoklással. De az elbirtoklásra nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a nyilvántartás adataiban bízva, visszterhesen szerzett tulajdonjogot. Az árverési vevővel szemben különösen nem.
„A zárvány telek tulajdonosa szerint Ő a szolgalmat elbirtokolta, abban egyetértettünk hogy a tulajdonjogot nem.”
Majdnem: a szolgalmat nem elbirtokolta, hanem a szerződés biztosította neki. Nem mindegy!
Lásd még Kúria Pfv.21772/2016/12. ("a szerződéssel létrehozott átjárási szolgalom megszüntetésének nincs helye, ha a létesítését követően a körülményekben nem következett be olyan változás, amelynek folytán az uralkodó ingatlan rendeltetésszerű használatához a szolgalom nem szükséges.")
„továbbá nem értünk egyet abban, hogy szerintem nem kerítheti el attól függetlenül, hogy a szolgalmat elbirtokolta vagy nem”
Akkor szerinted az eredeti szerződés szerint hogyan kellene elképzelni a "műszakilag leválasztásra kerülő" bejáró út kialakítását?
„az elkerítést el kell e bontania, ugyanis tudtommal az én jogaimat a szolgalom nem korlátozhatja. ”
Milyen jogodat korlátozza a kerítés?
Vagy ha úgy tetszik: milyen jogodat szeretnéd gyakorolni az átjárási szolgalommal érintett részen, amit a kerítés miatt nem tudsz?
Kedves Ügyvéd Urak/Hölgyek!
Vásároltam árverésen egy (1/1 tulajdonú) belterületi telket. (tehermentesen, pár m2 ELMŰ vezetékjogot leszámítva), nincsen semmi egyéb szolgalom a tulajdoni lapon.
Mellettem van egy zárvány telek, aminek nincsen közvetlen közút kapcsolata, az általam megvásárolt telek sarkát használja bejárásra (és el is kerítette ezt a kis részt) Felkerestem a zárvány telek tulajdonosát, hogy vagy vásárolja meg a használt részt vagy az övéből ugyanennyi m2-el kártalanitson, így az össz méret nem, csak a telkek alakja változna. Nem igazán tetszik Neki, a szülei ezt a zárvány telket a 80-as években vásárolták, az akkori adásvételi szerződésben van ez a rész: "Eladó XY kötelezi magát, hogy a tulajdonában visszamaradó XX helyrajzi számú ingatlan terhére bejáró utat biztosít a vevők illetve a mindenkori tulajdonosok részére, oly módon, hogy a bejáró út műszakilag leválasztásra kerüljön és hozzájárul ennek az útszolgalomnak a XX hrsz ingatlanra való bejegyzéséhez". Az akkori eladó leszármazottjától árverezték most el az általam megvásárolt telket. A zárvány telek tulajdonosa szerint Ő a szolgalmat elbirtokolta, abban egyetértettünk hogy a tulajdonjogot nem. (továbbá nem értünk egyet abban, hogy szerintem nem kerítheti el attól függetlenül, hogy a szolgalmat elbirtokolta vagy nem) Vásárlás előtt megnéztem a telket, de mivel nem minden oldala kerített így ez a dolog ott nem jött át.
Ügyvédektől is ellentétes véleményeket kaptam eddig, volt aki azt mondta, hogy árverési vétel az eredeti szerzésmód és a tulajdoni lapon meg nem jelenő dolgok elenyésznek, volt aki szerint a szolgalom elbirtoklása valószínűleg megtörtént és így kártalanítás nem illet.
Az világos, hogy egy perben kapna szolgalmi jogot, viszont ha a szolgalom elbirtoklás nem áll akkor csak kártalanítás mellett. Illetve további kérdés, hogy az elkerítést el kell e bontania, ugyanis tudtommal az én jogaimat a szolgalom nem korlátozhatja. Válaszukat előre is nagyon köszönöm!