Irreális számla névátírás után

@osztap - Köszönöm a válaszokat.

Az igazság az, hogy próbáltam a nagy gubancból kipreparálni valami ki önállóan értelmezhető dolgot. A polgári per 3 szálon fut, de a bíró leállította, ugyanis 9 hónapja nyomozás folyik az önkormányzat ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt és a nyomozás során vizsgált dolgok nagy átfedést mutatnak a polgári perrel. A polgári ügy bonyolultságát mutatja, hogy eddig 4(!) perfelvételi tárgyalás volt és a 3(!) bíró foglalkozik az üggyel.

entropia,

Szerintem nem biztos nyerő egy per a bérlőnek. Az önkorminak lehetnek erős érvei:

1. A bérlő hozzájárult ahhoz, hogy a mérőt az önkormi nevére átírják. Kellő gondossággal eljárva tudnia kellett, hogy a lakossági ár a lakossági fogyasztóknak jár, az önkormányzatnak nem.
2. A bérlőnek volt tartozása, amikor azt kérte, hogy az önkormi járuljon hozzá ahhoz, hogy az órát ismét a bérlő nevére írják. Azaz nem teljesített az átíráskor kötött megállapodásnak megfelelően. A leírásod alapján a tartozás csak nőtt azóta. Ez a hibás számlázástól és a bérletidíj-emeléstől független, a lakossági és a közületi áramár különbségéből adódik.

Keress ehhez ügyvédet, aki átnézi az iratokat, mert abban lehetnek még meglepetések. Ha nincsenek, én alapelvekre alapítanám a bérlő álláspontját:

1. Az átírási megállapodás érvénytelen akarati hiba (konkrétan: tévedés) miatt, mert a vevő abban a tudatban volt, hogy ez egy rövidtávú, technikai dolog, és visszakapja az órát a nevére,
2. Az önkormi nem járt el jóhiszeműen és tisztességesen, amikor a hibás számlákat évekig nem javította akkor sem, amikor a bérlő a hibát jelezte, a kijavítást kérte. Ha megteszi, akkor a bérlő tartozása kisebb, amit már a bérlő ki tudott (?)/akart (?) volna fizetni
3. Az önkormi joggal élt vissza, amikor megtagadta a visszaírást, pedig ha engedi, attól még követelhette volna a szerinte a korábbi időszakra neki járó áramdíjat a bérlőtől.

Szerintem a legvalószínűbb, hogy a bíró részben megítéli az önkormi követelését. Nem az összeset, de egy részét.

Ja, és COVID időszak, moratóriummal!

Azt mondta az önkori, hogy előbb fizesse ki az eddig felhalmozott tartozást a bérlő. A kibocsájtott számlák formailag és tartalmilag hibásak voltak, ezt később az önkormányzat is elismerte. Miért akarta azt az önkormányzat, hogy a bérlők tartozása tovább emelkedjék, ha egy egyszerű tollvonással véget vethetett volna a követelés növekedésének?

Ugyanezzel párhuzamosan háromszorosára emelték a bérleti díjat is. 30 hónapig számlázták a többszörös rezsi és lakbérszámlákat, majd miután a bérlők kiköltöztek a bérleti díj számlákat sztornózták, azokat perbe nem vitték (azok is jogalap nélküliek voltak ugyanis)!

(Tanítói szolgálati lakásról van szó.)

entropia,

A bíró nyilván meg fogja kérdezni az önkormit egy perben, hogy miért nem íratták vissza az órát a bérlő nevére, hiszen a szerződés is azt mondja, hogy a bérlő nevén kell annak lennie, és a bérlő kérte is. Ezért fontos, hogy mire alapozta az önkormi, amikor a bérlő kérte az átírást, és az önkormi azt megtagadta.

Jó értelmezted. Az új albetétben maradt a lakás funkció.

Az önkormányzati hivatkozás szerintem irreleváns mert:

• a szerződés a bérlőkhöz rendeli a szolgáltatást;

Egyébként is ésszerű, ha a bérlő nevén vannak az órák, mert nemfizetés esetén a bérlő áll szemben a szolgáltatóval, az önkormányzatnak nincs adminisztratív terhe. A közmű díj csak átfolyik az önkormányzaton, tehát anyagilag sem érdekelt. Az egyetlen következmény, hogy a bérlők sokkal többet fizetnek a villanyáramért. Tehát, ha az önkormányzat el akarta volna kerülni azt, hogy a bérlők tartozása növekedjen és ezzel párhuzamosan az ő adminisztratív tennivalói is csökkenjenek, akkor nincs olyan indok, ami alapján az órák visszaadásának megtagadás ésszerű. Ha előbb választotta volna szét jogilag az ingatlant, minthogy az amperbővítést megrendeli, akkor át sem kellett volna adni az órát még ideiglenesen sem.

entropia,

Tehát, ha jól értem, volt egy, a tullapon "lakás" megnevezésű albetét, aminek két mérőóra volt. Az albetét egy részében üzlethelyiséget alakított ki a tulajdonos önkormi, majd az albetétet megosztotta egy "lakás" és egy valami más megnevezésű albetétre. Mindegyik albetétben továbbra is külön mérőóra volt. Az fontos, hogy a bérlők által bérelt albetét a megosztás után is "lakás" volt-e a tullapon, mert ha nem az, akkor nem jár a rezsicsökkentett tarifa, hiába a bérlő a fogyasztó.

És mire hivatkozott az önkormi, amikor a bérlők kérése ellenére nem engedte, hogy a megosztás után újra a bérlők legyenek a fogyasztók?

Nem volt gond a bérlői köz,műfizetéssel a szolgáltatók felé közvetlenül. Időben megfizettek mindent.

Az indok az volt, hogy ugyanabban az épületben, amelyben a bérlakás is volt kialakítottak egy üzlethelyiséget. Fontos, hogy az üzlethelyiség és a bérlakás árammérés szempontjából szét volt választva. Feltehetőleg az volt az alapok, hogy az ingatlannyilvántartásban az üzlethelyiség nem szerepelt önálló jogi egységként. Azonban az órák átvétele után nagyjából 1 hónappal a jogi szétválasztás is megtörtént, úgyhogy az alapok megszűnt. Tehát sem műszaki, sem jogi akadály nem volt a továbbiakban, erről az áramszolgáltató nyilatkozott is.

Az önkormányzat az információkat eltakarta a bérlők elől, azokhoz csak hosszas nyomozás és több fordulós közérdekű adatkikérés nyomán fért hozzá. Ekkor derültek ki azok a szerződések, amelyeket az önkormányzat kötött a szolgáltatóval: például az egyik szerződést akkor kötötték, amikor az órák még a bérlő nevén voltak, és ugyanebben és egy másik szerződésben is 0 kWh vételezésről írtak alá megállapodást úgy, hogy a többletvételezést a szerződés szankcionálta (két szerződés: külön energia és külön szállítási szolgáltatás).

entropia,

Köszönöm. Nem értem az önkormányzat logikáját:

1. Az amperbővítés pénzbe kerül, nem is kevésbe. Egyszer csak az önkormi úgy döntött, hogy olyan sok pénze van, hogy elkezd a bérlőinek csak úgy ampert bővíteni, hátha örülni fognak neki?
2. Mire hivatkozott az önkormi, amikor a bérlők kérése ellenére nem engedte, hogy újra a bérlők legyenek a fogyasztók? Miért jó az önkorminak, ha ő a fogyasztó, nem a bérlő? A bérlők addig rendesen fizették a közműveket és a bérleti díjat, semmi gond nem volt velük?

@osztatp

A (3) pint kibontva:

Az önkormányzat amperbővítést szeretett volna. Ahhoz, hogy ezt kezdeményezhesse a nevén kellett lenni az óráknak. A bérlők jóhiszeműen átadták az órákat, majd miután látták, hogy ennek milyen vonzata van, visszakérték. Nem kapták vissza.

@osztatp

A (3) pint kibontva:

Az önkormányzat amperbővítést szeretett volna. Ahhoz, hogy ezt kezdeményezhesse a nevén kellett lenni az óráknak. A bérlők jóhiszeműen átadták az órákat, majd miután látták, hogy ennek milyen vonzata van, visszakérték. Nem kapták vissza.

entropia,

Tudnád részletezni a 3) pontot?

Másik ügy, de a topikcímhez illik:

(1) Az önkormányzat bérbe ad egy lakást egy magánszemélynek.
(2) A szerződés úgy rendelkezik, hogy a bérlő vegye saját névre a közműveket. Ez meg is történik.
(3) Több, mint egy évtized után a bérbeadó műszaki okokra hivatkozva visszakéri a villanyórákat, ezt a bérlők jóhiszeműen át is adják.
Fontos, hogy ezt a mozzanatot szerződésmódosítással nem követik le.
(4) A műszaki változtatás után a bérlők visszakérik az órákat, az önkormányzat ezt megtagadja.
(5) Az önkormányzat önkormányzati tarifával számolja az energiadíjakat és ezeket leszámlázza a bérlőknek.
(6) A bérlők a lakossági tarifa szerinti díjakat megfizetik az önkormányzatnak, a havi számlákat (sok tízezer forint) rendre megkifogásolják.
(7) A bérlők kiköltöznek.
(8) Az önkormányzat a különbözetre beperli a bérlőket.

Kérnék rövid jogi megítélést. Előre is köszönöm.

Rendben, köszönöm a segítséget! Megkeresem a Fogyasztóvédelmet, mert úgy érzem, az eddig felsorolt argumentumokkal nincs értelme az MVM-hez visszamenni.

„Itt még egy súlyozási kulcsról is olvasok: ”
Üzletszabályzatot ne internetes újsából akarj megtudni (egyébként bizonyra azt is megtaláltad, hogy "Az ügyfél a saját súlyozási kulcsát az elosztó társasággal megkötött szerződésében találja meg.")
https://www.mvmnext.hu/…20250101.pdf
PDF fájl 115. oldal.
Az üzletszabályzat azt is leírja, hogyan kell alkalmazni.

3104,3 fűtési tényező "alatt" 835 m3 fogyott -> 319,9 fűtési tényező "alatt" 101 m3 fogyhatott.""
Helytelen, akkor nem érted. A neked írt szolgáltató ilevélben írták: "A 2023.03.18 – 2024.03.19. időszakra a fűtési hőmérsékleti tényező: (az akkor érvényes fűtési felhasználási jelleg figyelembevételével) 3.104,3." Azaz, ebben az időszakban figyelembe vett fűtési hőmérsékleti tényező 3104,3. Továbbá a "2023.03.17-én leolvasott mérőállás 835 m3. A 2024.03.19-én leolvasott mérőállás 1.817 m3." Azaz, ebben az egy éves időszakban a 3104,3 egységnyi tényezőre 982 m3 fogyott!
Tehát nagyságrendileg 1000 m3 gáz fogyott egy évben (nem 1100 ahogy korábban becsültem), és a leolvasási számok (elvileg) nem hazudhatnak: ennek a mennyiségnek a negyede fogyott 2024.03.19-07.22 közt akkor, amikor a jellegörbe szerint az éves mennyiség 14-15%-a fogy.

Bocs, de én már mindent alaposan körberágtam, uff-olok.

Én a becslést és a képletet így értelmezem:

3104,3 fűtési tényező "alatt" 835 m3 fogyott -> 319,9 fűtési tényező "alatt" 101 m3 fogyhatott.

Viszont, ha jó táblázatot nézek, és jól használom (ez az? https://www.mvmnext.hu/…0241231.xlsx?…) akkor ott 3/20/2024 és 6/10/2024 között kijelölve az E oszlop (Vegyes használat) értékeit, 454,5 jön ki. 3/18/2023 és 3/19/2024 között kijelölve az értékeket pedig 3307,4.

Eszerint a képlet: 454,5 x 982 / 3307,4 = 134,94. Ami 1817+135= 1952-es becsült óraállást jelentene június 10-re. Ez még mindig magasabb lenne, mint amit reálisnak gondolok, de valamivel már közelebb jár.

Nem tudom, te ebből számoltad-e a százalékokat, és jól értelmezem-e a táblázatot, nem használtam még soha. Itt még egy súlyozási kulcsról is olvasok: https://24.hu/…ntett-ar-mvm, az MVM üzletszabályzatában arról nem találok semmit. Gáztűzhelyünk és gázbojlerünk van, ami inkább a vegyes felhasználás.

a napi hőmérsékleti tényezővel való számolás is jelleggörbe alapján történő elszámolást jelent, feltéve, ha az üzletszabályzatban benne van.
A levezetés alapján ők azt mondták, hogy a 2024.03.20 – 2024.06.10. közti időszakra az éves fogyasztás 319,9 / 3104,3 = 0,103 része, tehát durván egytizede jut (más kérdés, hogy a nevezőben szereplő 3104,3 fűtési tényezőt az előző időszakból veszik, nem pedig az aktuális, elszámolási időszakból, ha már egyszer megtörtént az elszámolás...)
Eszerint 2024.03.20.-06.10 között fogyott szerintük 101 m3 gázmennyiség.
Viszont ugye 2024.07.31-gyel meg már 2071 volt a becsült állás. Ezt is tudjuk, honnan jött ki: te diktáltál 2024. 07.22.-én 2069-et.
És akkor az jön ki, hogy 06.10- és 07.31 közt fogyott 2071-1918=153 m3.
De mivel erre az időszakra (a fűtési tényező alapján számított) jelleggörbe szerint arányosítva igen kevés a fogyasztás, a nyári hónapokban irgalmatlanul kevés a kedvezményes áron értékesíthető gáz.
Azonban tudjuk, hogy 2024.03.19-07.22 között 252m3 gáz fogyott. Legalábbis ennyi a két leolvasott mérőállás különbsége. A jogszabályi jelleggörbe szerint ez idő alatt az éves fogyasztás 18,3%-a fogy. Az MVM által közzétett hőmérsékleti tényező táblázat szerint pedig ebben az időszakban csak fűtési használatra 14%-a (vegyes használatra 15,6%-a). Neked pedig az éves gázfogyasztásod kb. 1100 m3 körül lehet. No, hát ennek a 252 m3 egészen pontosan 22,85%-a. Gyakorlatilag a különbözetet kérik rajtad nyárra elszámolva, amikor az üzletszabályzat szerinti jelleggörbe alapján minimális a kedvezményesen vételezhető gáz.
Tehát az továbbra sem tisztázott, hogy 06.10-07.31 között mi alapján fogyott 1918

fűtőértéke (=5342 MJ)

Kaptam választ (több mint két hónap elteltével), bemásolom. Ez a válasz a jelleggörbét figyelmen kívül hagyja, és a fűtési hőmérsékleti tényezővel kalkulál. A korábban belinkelt jogszabály szerint: "6.4. ... Ha a felhasználó adatot az egyetemes szolgáltató által megjelölt határidőn belül nem közöl, az egyetemes szolgáltató a felhasználást jogosult a 13. számú mellékletben vagy az üzletszabályzatában foglalt jelleggörbe szerint megosztani és a megosztás szerint elszámolni a felhasználóval." A 7.1 pont pedig azt írja: "Ha az elszámolási időszak mértékében változás következik be, az azonos időszakra vetített mennyiséget a 13. számú mellékletben vagy az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott jelleggörbe szerinti megosztással kell kiszámítani."

Ön korábbi levelében a 2024.06.11-ei napra becsült átíráskori 1.918 m3-es mérőállást kifogásolta. A mérőállás felülvizsgálata megtörtént az alábbiak szerint. A felhasználási helyen lévő ... gyáriszámú gázmérőn 2023.03.17-én leolvasott mérőállás 835 m3. A 2024.03.19-én leolvasott mérőállás 1.817 m3.
A fenti időszak évi fogyasztása (a két turnusleolvasás közötti év különbözete a mérőállás adatok alapján: (1.817 - 835 =) 982 m3 gázmennyiség volt. A 2023.03.18 – 2024.03.19. időszakra a fűtési hőmérsékleti tényező: (az akkor érvényes
fűtési felhasználási jelleg figyelembevételével) 3.104,3.
A felhasználási hely átírása 2024.06.11-ei dátummal történt meg az Ön nevére. Ezért az elhalálozás dátumára, 2024.06.10-ei napra volt szükséges mérőállás becslése. A becslés időszakára, a 2024.03.20 – 2024.06.10. időszakra a fűtési hőmérsékleti tényező: 319,9.
Mindezek alapján a 2024.03.20 – 2024.06.10. időszaki becsült felhasználás:
319,9 x 982 / 3.104,3 = 101,195.
Azaz 101 m3 jut a 2024.03.20 - 2024.06.10-ei időszakra.
A 2024.03.19-én leolvasott 1.817 m3-es mérőálláshoz hozzáadva a 101 m3-es gázmennyiséget, lett a becsült mérőállás 1.918 m3.
Fentiek alapján, az Ön által hivatkozott becsült mérőállás adat megállapítása megfelelően történt, annak módosítása nem indokolt.
A 2025.03.31-én készült 104252374956 számú elszámoló számlában a 2024.06.11-ei időszaktól és 1.918 m3-es mérőállástól a 2025.03.17-ei napra rögzített 2.861 m3-es mérőállásig szólóan 943 m3 fogyasztás lett elszámolva.
A fentiek figyelembevételével, a kifogásolt ... számú 108.685 Ft fizetendő
összegű elszámoló számla helyes.

@eulimen

Rendben és köszönöm a választ!

@Bogi78
Egy témában egy topic legyen!
A földgáztörvény végrehajtási rendelete (19/2009 korm.r.) szerinti Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat (2. melléklet) 7.1 pontjára hivatkozva írásban, lehetőleg mérőóra-fotóval nyújts be az MVM ügyfélszolgálatára számlakifogást, és egyúttal kérd a fizetési kötelezettséged halasztását a számlakorrekcióig.

Kedves Fórumozók,

ma kiszámlázott nekem az MVM a júniusi hónapra egy brutális gázszámlát, amennyit szerintem én 5 év alatt nem fogyasztok. Pedig nem is fűtöttem ebben a hónapban, a tűzhelyem se gáz, hanem villany. De rájöttem, mi okozta ezt: sajnos rosszul diktáltam be a mérőóra állását, mert az utolsó három számot adtam meg, ami a tizedesvessző után van a piros keretben, így jött ki az irreális fogyasztási érték.

Mit tehetek? Tudom, jelezni kell ezt az MVM-nek, de csak hétfőtől lehet őket hívni munkaidőben. De volt már esetleg valakinek ilyen esete? Hogyan oldódott meg? Mi van ilyenkor, ha a saját hibámból rosszul adtam meg a fogyasztást, és annak alapján már számla is készült, viszont már látom a mostani óraállást nézve, hogy mi lett volna a helyes köbméterszám...

Köszönöm, ha valaki ad tanácsot.

igen, ezek a részarányok a 19/2009. korm. r. 13. számú mellékletéből vannak, és az éves fogyasztott mennyiség adott hónapra eső részét jelentik. Törthónapra a számított napok számával arányos a jellegörve alapján számolt mennyiség.

https://njt.hu/…009-19-20-22

A jogszabály lehetőséget ad az üzletszabályzatban foglalt jelleggörbe alkalmazására is, amely a jogszabályi alapértelmezettől eltérhet (nyilván nem szignifikánsan).

Az óraállás ugyanazokkal a százalékokkal számolható, amit lentebb használtál, vagyis ha van egy márciusi és júliusi leolvasás, akkor a kettő közötti 252 m3 az alábbiak alapján bontható szét, hogy egy június 11-i jelleggörbe alapú becsült óraállást megkapjunk? Jól gondolom?

márc: 14,0081%
ápr: 8,0834%
máj: 2,8712%
jún: 0,9973%

„ ha 07.31-gyel ér véget a gázév, akkor miért áprilisban küldenek elszámoló számlát, amiben szerepel a következő gázév 8 és fél hónapja”
Mert márciusban volt elosztói leolvasás, és nyilván az alapján záros időn belül elkészítik az elszámolást... Az elosztó az év egészére elosztva szervezi a leolvasásokat-elszámolásokat, miért kellene ennek bármi köze lennie ahhoz, hogy mikor ér véget a kvótaszámítási gázév?
A következő gázév 8,5 hónapja pedig azért szerepel, mert a 259/2022 korm. r. 9.§ (1a) bekezdés szerint nekik így kell a részszámlákat kiállítaniuk és a kedvezményt elszámolniuk. Ha nem részszámlás lennél, hanem diktálós vagy jelleggörbe szerinti számlázós, akkor nem tekintettek volna előre, és nem számolgattak volna.

„Ha a kvótákra jelleggörbe van, akkor az óraállás becslésekre is ugyanazt lehetne alkalmazni.”
Nemcsak lehetne, kell is.
Azt azért ne felejtsd, hogy a kvóta elszámolására, valamint az óraállás becslésére külön jogszabály vonatkozik, de legalább ugyanazt a szabályt fújja mindegyik.

Így érhető, köszönöm. Az a rész még mindig nem világos, hogy ha 07.31-gyel ér véget a gázév, akkor miért áprilisban küldenek elszámoló számlát, amiben szerepel a következő gázév 8 és fél hónapja. Ember legyen aki elmegy ezen... de az ügy szempontjából nincs jelentősége.

A 1918 m3-es becsült óraállást megreklamálom, mert az még időarányosan sem jön ki sehogy, ha pedig a tavaszi és nyári fogyasztás közötti különbséget figyelembe vennénk, akkor főleg nem. Ha a kvótákra jelleggörbe van, akkor az óraállás becslésekre is ugyanazt lehetne alkalmazni.