Adó bérbeadás után

osztap,

Ha jól értem, semmiről nem született papír, se a megállapodásról az elváltak között, se a fizetett pénzek átvételéről.
Senki sem tudja bizonyítani, hogy miben állapodtak meg, és abból mennyi lett betartva.
Ugyanakkor az anya 28 évvel ezelőtt elköltözött, és soha nem is nézett az ingatlanra, nem fizetett vele kapcsolatban semmit.
Szerintem ez így egyben igen jó alap az elbirtoklásra, aminek majdnem a dupla ideje eltelt...

Nem mondom, hogy 100%, de inkább igen, mint nem...

„drbjozsef”
Köszönöm a választ.Papír van, hogy apu az elköltözéskor adott anyunak pénzt, illetve a csekkek is megvannak (az OTP-ben is, valószínű) amit apu fizetett. Ne haragudjon, ha helyesbíteni merem: nem 28, hanem 38 év :)
Most ment vissza kinyitni a hagyatéki leltározóknak a házat (én adtam neki kulcsot, mivel én 200 km-re lakom, és nem voltam abban az időpontban a helyszínen), tehát most járt ott.

„osztap”
Köszönöm, majd olvasgatok.

38 éve elköltözött, 28 éve nem kap már több pénzt a része után, és ez ellen 28 évig soha sehol nem szólalt fel. Mi ez, ha nem annak elismerése, hogy a bent lakó a sajátjaként kezelhette, akár abban az - esetleg téves - tudatban is, hogy ő teljesítette a kifizetést, az egész ingatlan az övé.
Persze, az is igaz, hogy ha 38 év alatt a kisujját sem mozdította azért, hogy a tényleges tulajdonviszonyok kerüljenek a nyilvántartásba, megérdemli - most sajnos te, mint örökös - hogy bukjad azt a felét.

Szóval itt az ésszerű kompromisszumon kívül minden más csak rengeteg idő, költség, és vita lesz, pláne pereskedés.

„drbjozsef”
Természetesen igaza van, elnézést kérek! (Nyugtató szedése mellett sokszor sajnos nem megfelelő az agyműködés.)
Apu azt hangoztatta, hogy minek intézkedjen, ő jól el van a házban, kutya se zavarja, minek járkáljon a dolgok után, minek fizetgessen, minek felkavarni az állóvizet...
Majd az örökösök... hát ja... :(

Közben már beszéltem ügyvéddel, talál lesz ajándékozási szerződés, anyámmal még beszélek.
Viszont itt képbe jön a húgom is, nyilatkoznia kell, hogy lemond a köteles részéről.

drbjozsef,

„Nem mondom, hogy 100%, de inkább igen, mint nem...”
Azért vagyok óvatos az igen/nem-mel, mert a bíróság a másik felet is meg fogja hallgatni... :)

Újabb variáció:
(Közben megkaptam a jegyzőtől apám hagyatéki ügyében adó- és értékbizonyítvány kiállítását az ingatlanról.
Apám hagyatéka az ingatlan 1/2 része.
"E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ... címzett, de hivatalomnál benyújtandó, fellebbezéssel lehet élni.")

osztap írta régebben:
Anyád most neked ajándékozza az ő fél tulajdoni hányadának 60%-át (3/10 az egészből). Te meg cserébe nem veteted fel az apád által anyádnak kifizetett pénzt a hagyatéki leltárba mint apád anyáddal szembeni követelését.

Írhatom-e, hogy várjanak csak, eszembe jutott, hogy anyu tartozik apunak régebbről pénzzel, vegyék ezt is fel a leltárba!?
És ami 1985-ben 500e ft volt, az most mennyit ér?
És a 15 nap az naptári nap, vagy munkanap?

„Írhatom-e, hogy várjanak csak, eszembe jutott, hogy anyu tartozik apunak régebbről pénzzel, vegyék ezt is fel a leltárba!?”
Kérheted, hogy vegyék fel a leltárba. De ennek semmi köze az adó- és értékbizonyítványhoz. Ha azt ezzel fellebbezed, el fogják utasítani a fellebbezést.

„És ami 1985-ben 500e ft volt, az most mennyit ér?”
Meglepő módon, 500 ezer forintot. Mivel anyádat senki nem szólította fel a visszafizetésre, anyád nem esett késedelembe, tehát késedelmi kamat nincs.
Ezért aztán nem biztos, hogy egyáltalán érdemes felvetni a dolgot. Meg akkor ugorhat az ajándékozás is - hiszen a visszakövetelés jogalapja az, hogy a szerződés érvénytelen. És esélyes az is, hogy anyád hivatkozik majd arra, hogy ez a követelés elévült. Tudod bizonyítani, hogy nem? Mert az a Te feladatod lesz.

„És a 15 nap az naptári nap, vagy munkanap?”
Naptári.

Köszönöm, osztap, akkor ezek nem jó ötletek...

Bízzál meg egy ügyvédet mielőtt végleg belezavarodsz...

Édesanyám gondnokság alatt áll. Én vagyok a gyámja. A gyámügyi határozatban leírták, hogy gondoskodjak a háza hasznosításáról. Ha albérletbe szeretném kiadni a házát, ezt kinek kell bevallani az adóhatóságnál? Az én nevem alatt, vagy az övé alatt? Illetve olvastam olyat, hogy mivel önhibáján kívül kényszerült otthonba menni, az adóhatóság mentességet adhat az adó megfizetése alól, amennyiben ezt az összeget a szociális otthonban történő ellátására fordítom. Ezt hol lehet igényelni?
Köszönöm.

bogydt,

Te édesanyád gondnoka vagy, tehát érvényesen jognyilatkozatokat tehetsz a nevében. Véleményem szerint az ő ingatlanának bérbeadása esetén az ő nevében kell neked, mint gondnoknak beadni az adóbevallását, a szokásos szabályok szerint, amely az ingatlan bérbeadásra vonatkozik. (Ez nyugdíjasnak sem adómentes, mert önálló tevékenységből származó jövedelem).

Amennyire én tudom, nincs ilyen kedvezmény, amit kérdezel. Esetleg azt tudom elképzelni, hogy az Szja tv. 63.§(2) szerinti kedvezménnyel kevered, vagyis ingatlan ELADÁSA esetén, ha az abból származó bevételt szociális/ápolási otthoni ellátásra fordítod, akkor abból nem kell adót fizeteni. Az én tudomásom szerint bérbeadásra nincs ilyen kedvezmény, de lehet, én tudom rosszul. Írj egy emailt esetleg a NAV-nak, ha van ilyen, megmondják.

Annyit tennék hozzá, hogy szóba jöhet az SZJA-törvény 17. § (5), de attól függ, hogy PONTOSAN bérleti díj van-e az otthontól kapott számlán. Van, ahol külön havi bérleti díjat és külön ápolási/étkezési stb. díjat számláznak, de van, ahol csak az utóbbit, mert a nagyobb egyszeri beugróval ingyenes élethossziglani bérleti jogot vett a lakó.

„17. § (5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.”

Tisztelt Résztvevők!

Ingatlan bérbeadással kapcsolatban szeretnék kérdezni, értékcsökkenés témában. Ingatlan után értékcsökkenés (2%) nem számolható el, ha ajándékozás, vagy öröklés útján került "szerzésre", és illeték megfizetésre sem került sor, mivel nincsen ellenérték.

DE! Ha valaki öröklési szerződés útján örökölt ingatlant, havonta fizetett pénzbeli ellátással, és illeték nem került kiszabásra, mert egyenesági rokon, akkor mi az álláspont? Akkor is öröklésnek számít, és nem számolható el ÉCS? Mivel beszerzési értékként nem számolható el az addig kifizetett pénzbeli ellátások összessége?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

Carl19,

Érdekes kérdés - pláne, ahogy felteszed.

„mivel nincsen ellenérték.” vs. „havonta fizetett pénzbeli ellátással”

A kettő egyszerre nem lehet igaz. Persze, értem, hogy érted. Az öröklési szerződés egy visszterhes átruházás, van ellenérték. Ugyanakkor ez (legalábbis egymással szembeállítva) nem állapítható meg általában.

Az Szja, és az Itv. is kitér az öröklési szerződésre, de az értékcsökkenési leírásnál én most nem találom az egyértelmű kapcsolatot.
Én, mivel szerintem ez egy visszterhes szerzés, érvényesítenék értékcsökkenést, mégpedig a szerződés megkötésekor érvényes forgalmi érték alapján. Ez egyébként nem szerepelt a szerződésben?

De lehet, hogy tévedek, és van rá passzus, hátha valaki okosabb tudja itt nálam.

Nincs
Itt a döntő szempont a pénzbeli ellenérték,tehát szerintem az értékcsökkenés elszámolható. Én is érvényesítem 10 éve az örökölt lakásnál.

„Én is érvényesítem 10 éve az örökölt lakásnál.”
Az mondjuk hiba, mert arra van konkrét passzus : az öröklés az nem visszterhes szerzés, ott fel sem merül, hogy el lehetne számolni.
Az öröklési szerződés teljesen más tészta.

Kedves József!

Igen, rosszul tettem fel a kérdést, más a szakmám. Közjegyzői àltal készített dokumentum, és szerepelt benne összeg az ingatlan forgalmi értékére vonatkozólag.

Ez a számítás fel sem merült bennem, én mint az eszközök beszerzésénél az összes havi kifizetett összeget szummàztam volna, de itt a nem pénzbeli ellátás értékének kiszámítási okozott volna fejtörést.

Egyszerűen, helyesen szeretnék adózni, hogy későbbiekben ne legyen problémám belőle, de az ingatlan ÉCS kifogott rajtam, hogy mi legyen az alapja, amiből számolhatom.